Berta Sándor
33 évvel ezelőtt majdnem logót váltott a Sony
A japán óriáscég 1981-ben globális dizájnpályázatot hirdetett, de az utolsó pillanatban meggondolta magát.
A nagy cégek számára az egyik, ha nem a legfontosabb dolog a megjelenített márkanév. Az egyes társaságok időnként megpróbálják frissíteni a logóikat, 1981-ben a Sony is ezt tervezte. A Sony logója az azt megelőző évtizedekben gyakorlatilag alig változott, így ambíciózus terv született az 1950-es években készített régi logó lecserélésére. A fő pont az volt, hogy az új logó modern írásmóddal készüljön. A vállalat meghirdette globális dizájnpályázatát, amire 30 000 alkotás érkezett Európából, Észak- és Dél-Amerikából, Japánból és Ázsia más részeiből.
Az elképzelések alapján a legjobbnak ítélt logó került volna a termékekre. A beérkezett alkotásokról egy zsűri döntött, amelynek első körben 59-re szűkítette le a választékot. Ezeket mind megmutatták a vezető menedzsereknek, az igazgatótanács tagjainak, a tervezőknek és az értékesítési vezetőknek. A logóktól ugyanakkor senki sem volt elragadtatva, így a Sony megpróbált salamoni döntést hozni azért, hogy emelt fővel léphessen ki a dologból és minél kisebb legyen a csalódás. A zsűri három alkotást választott ki, amelyek Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából származtak. Az azokat elkészítő Vilim Vasata (GER), Bruno Grasswill (AUS) és Fred Burton (USA) egyaránt nyertesnek lett nyilvánítva és megkapták a pénzdíjat, a Sony logója viszont nem változott.
A nagy cégek számára az egyik, ha nem a legfontosabb dolog a megjelenített márkanév. Az egyes társaságok időnként megpróbálják frissíteni a logóikat, 1981-ben a Sony is ezt tervezte. A Sony logója az azt megelőző évtizedekben gyakorlatilag alig változott, így ambíciózus terv született az 1950-es években készített régi logó lecserélésére. A fő pont az volt, hogy az új logó modern írásmóddal készüljön. A vállalat meghirdette globális dizájnpályázatát, amire 30 000 alkotás érkezett Európából, Észak- és Dél-Amerikából, Japánból és Ázsia más részeiből.
Az elképzelések alapján a legjobbnak ítélt logó került volna a termékekre. A beérkezett alkotásokról egy zsűri döntött, amelynek első körben 59-re szűkítette le a választékot. Ezeket mind megmutatták a vezető menedzsereknek, az igazgatótanács tagjainak, a tervezőknek és az értékesítési vezetőknek. A logóktól ugyanakkor senki sem volt elragadtatva, így a Sony megpróbált salamoni döntést hozni azért, hogy emelt fővel léphessen ki a dologból és minél kisebb legyen a csalódás. A zsűri három alkotást választott ki, amelyek Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából származtak. Az azokat elkészítő Vilim Vasata (GER), Bruno Grasswill (AUS) és Fred Burton (USA) egyaránt nyertesnek lett nyilvánítva és megkapták a pénzdíjat, a Sony logója viszont nem változott.