2014 áprilisában az Európai Unió Bírósága érvénytelennek nyilvánította az adatmegőrzési irányelvet, ami azt egységesítette, hogy a tagállamokban az internet- és telefonszolgáltatók milyen adatainkat mennyi ideig tárolhatják és ezekhez a hatóságok hogyan férhetnek hozzá. Az irányelv érvénytelensége ellenére Magyarországon továbbra is hatályban maradt a mindezt lehetővé tevő törvény. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két nagy szolgáltatót perel be annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítse a jogellenes törvényt.

Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályozza, hogy a telefonos és internetes forgalmi adatokat a szolgáltatóknak fél évig kell megőrizniük. Sajtóközleményük szerint ez nem vonatkozik a kommunikáció tartalmára, „csak” az időtartamára, a hívó felekre, földrajzi helyzetre, a személyek közötti kommunikáció gyakoriságára, és ehhez hasonló adatokra. Ezekből az adatokból azonban pontos következtetéseket lehet levonni az érintettek magánéletéről, mindennapi szokásairól, utazásairól, társadalmi környezetéről a kommunikáció tartalmának megismerése nélkül is. Ezért ez az adatmegőrzés súlyos beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba.

Az európai és a magyar szabályozás egyaránt a súlyos bűncselekmények üldözése és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja az adatmegőrzést. Az EU Bíróságának ítéletével összhangban azonban a magyar alkotmányossági követelményeknek sem felel meg az adatmegőrzési szabályokat rögzítő magyar törvény, mivel túllépi az arányossági kritérium által diktált korlátokat.

A magyar jogrendszer, ezen belül az Alkotmánybíróság hatásköreinek átalakítása következtében nem fordulhat a TASZ rögtön az AB-hez, hogy állapítsa meg az adatmegőrzési kötelezettséget rögzítő jogszabály alaptörvény-ellenességét. Ehelyett egy hosszadalmas folyamatba kell belevágnia, ami a következő lépésekből áll:

1. az internet vagy telefonszolgáltatókat levélben kéri, hogy törölje a tárolt forgalmi adatokat
2. a szolgáltató a hatályos magyar törvényre hivatkozva elutasítja kérelmet
3. adattörlési pert indít a TASZ a szolgáltató ellen a bíróságon
4. a perben kérvényezi a bírótól, hogy ő közvetlenül forduljon az AB-hez: ennek az előnye, hogy ezt rögtön az elsőfokú eljárásban megteheti és az AB-nek szigorú határidőn belül (soron kívül, de legfeljebb 90 nap alatt) döntést kell hoznia.
5. ha ezt a bíró elutasítja, akkor a magyar törvény miatt biztosan elveszíti a TASZ a pert és nem törlik az adatokat
6. fellebbezni kell, a másodfokú ügyet is elveszíti a TASZ
7. a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel él és csak ennek az eljárásnak a végén
8. fordulhat végre az AB-hez.

Az első levéltől az alkotmánybírósági beadványig akár 2-3 év is eltelhet, az AB-t pedig az alkotmányjogi panasz esetén semmilyen határidő sem köti. A szervezet közleménye szerint arra lehet számítani, hogy ebben az időszakban új uniós szabályozás születik, aminek következtében lehet, hogy a magyar törvényt muszáj lesz hatályon kívül helyezni. Ezt azonban a TASZ nem akarja kivárni.

„A szolgáltatók szerepét az ügyben többféleképpen lehet megítélni. A magyar ügyben az AB-hez fordulás miatt kényszerült a TASZ arra, hogy a két szolgáltatót beperelve vágjon neki ennek a feladatnak, a problémát nem ők, hanem a szabályozás jelenti. Az óriási adatmennyiség tárolása jogszabályi kötelezettségük, nem saját döntésükön múlik, ráadásul ez jelentős költséget is jelent számukra. Szinte biztos, hogy egyik szolgáltató sem végzi örömmel ezt a feladatot. Ugyanakkor ellentétben egyes külföldi példákkal, a Magyarországon működő megkeresett társaságok egyike sem vállalta fel, hogy közös ügyként kerüljön ez a bíróság elé.” - mondta el Hidvégi Fanny a TASZ adatvédelmi programvezetője.