MTI
Alkotmányellenesnek bizonyult a román "Nagy Testvér" törvény
Másodszor is elutasította a román alkotmánybíróság az Európai Unió - időközben eltörölt - adatmegőrzési irányelvének életbe léptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a román média "Nagy Testvér"-törvényként bélyegzett meg.
A tavaly kihirdetett törvény arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A civil társadalom által bírált jogszabály első változatát 2009-ben már elgáncsolta a román alkotmánybíróság: ekkor az uniós irányelv gyakorlatba való átültetésének késése miatt az unió beindította Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást. Most a törvény kisebb módosításokkal elfogadott új változata is elbukta a normakontrollt.
Idén áprilisban az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az adatmegőrzési irányelvet, arra hivatkozva, hogy a jogszabály széles körű és különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogba, és e beavatkozás nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre. Romániában a mobilszolgáltatók anyagi megfontolásból tiltakoztak a törvény ellen, mert a hívásindítás, illetve a hívásfogadás helymeghatározásának tárolása többletkiadást jelent számukra.
Az emberjogi szervezetek a levéltitok megsértését, az ártatlanság vélelmének felfüggesztését, a magánélethez való jog megkérdőjelezését látják az adatgyűjtésben: szerintük egy ilyen adatbázis kialakítása potenciális bűnözőként, gyanúsítottként kezel minden állampolgárt. Az oknyomozó újságírók azt kifogásolták, hogy az adatmegőrzési irányelv miatt már nem garantálhatnak névtelenséget információforrásaik számára. A román alkotmánybíróság döntése kötelező érvényű, indoklását azonban csak később teszik közzé.
A tavaly kihirdetett törvény arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A civil társadalom által bírált jogszabály első változatát 2009-ben már elgáncsolta a román alkotmánybíróság: ekkor az uniós irányelv gyakorlatba való átültetésének késése miatt az unió beindította Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást. Most a törvény kisebb módosításokkal elfogadott új változata is elbukta a normakontrollt.
Idén áprilisban az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az adatmegőrzési irányelvet, arra hivatkozva, hogy a jogszabály széles körű és különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogba, és e beavatkozás nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre. Romániában a mobilszolgáltatók anyagi megfontolásból tiltakoztak a törvény ellen, mert a hívásindítás, illetve a hívásfogadás helymeghatározásának tárolása többletkiadást jelent számukra.
Az emberjogi szervezetek a levéltitok megsértését, az ártatlanság vélelmének felfüggesztését, a magánélethez való jog megkérdőjelezését látják az adatgyűjtésben: szerintük egy ilyen adatbázis kialakítása potenciális bűnözőként, gyanúsítottként kezel minden állampolgárt. Az oknyomozó újságírók azt kifogásolták, hogy az adatmegőrzési irányelv miatt már nem garantálhatnak névtelenséget információforrásaik számára. A román alkotmánybíróság döntése kötelező érvényű, indoklását azonban csak később teszik közzé.