MTI
L. Simon szerint a reklámadó nem médiaadó
A reklámadóról szóló törvény nem az újságírók ellen szól, az Országgyűlés nem médiaadót vezetett be - mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a reklámadó-javaslat parlamenti elfogadása után.
Az indítványt előterjesztő politikus szavai szerint a reklámadó - amely "senkit nem érhetett meglepetésként" - a kereskedelmi médiumok reklámbevételeit érinti, "függetlenül attól, hogy ezek (...) tevékenységükben, irányukban, hírműsoraikban közel állnak a kormánypártokhoz vagy sem". A képviselő ugyanakkor nem zárta ki a reklámadó rendszerének későbbi esetleges "finomítását", de - mondta - "erre ráérünk visszatérni". Szerinte egyébként a jogszabály a politikai újságírást sem veszélyezteti, mint fogalmazott, "az az érdekünk és az a célunk, hogy a véleménypluralizmus Magyarországon megmaradjon".
L. Simon László a törvényalkotási bizottság által benyújtott, a parlamentben elfogadott módosító indítványról kifejtette: ennek lényege, hogy a veszteséges médiaszolgáltatók átmenetileg leírhatják a reklámadóból a veszteségeik egy részét. Ám "ezt az irányt tartósan nem akarjuk fenntartani", mert a veszteséges médiavállalatokat sem lehet kivonni az adózók köréből - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy ellenzéki szereplők ezt a módosítást lex TV2-ként, a csatorna érdekében hozott változtatásként emlegetik, a fideszes képviselő azt válaszolta: "a TV2-t sok mindennek nevezném, de kormányközeli médiumnak semmiképpen sem". Azt nem tudta megmondani, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vajon miért szavazott nemmel a törvényalkotási bizottság módosító indítványára.
A Jobbik módosító javaslatát - amely arról szólt, hogy a reklámadóbevételt a lakossági internet-szolgáltatás ingyenessé tételére kellene fordítani - a Fidesz azért nem támogatta, mert jelenleg irreálisnak tartja - közölte L. Simon László. Jelezte ugyanakkor, egyetért azzal, hogy az ország versenyképessége érdekében előre kell lépni az internet-szolgáltatási piacon, mert "eléggé lemaradtunk". A reklámadó miatti esetleges újságíró-elbocsátásokat firtató kérdésre úgy felelt: "ha a törvény hatására újságírók kerülnek utcára, akkor erre a kérdésre térjünk vissza".
A politikus az RTL Klub kérdéseire nem válaszolt, miután a csatorna riportere egyebek mellett azt vetette fel neki, hogy a testvére azzal vádolja, nehéz helyzetbe hozta őt egy öröklési üggyel kapcsolatban. Egy másik kérdésre L. Simon László arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy a mostani kormányzati ciklusban hozzányúljanak "sajtóetikai" kérdésekhez, és megszüntessenek bizonyos médiaszabályozási "kiskapukat". Példaként a magyar zenei kvótát említette, valamint azt, hogy a hírműsorokban milyen arányban szerepelnek katasztrófa- és bulvárhírek. Szerinte a reklámhangerő kérdésére is vissza kell térni, mert - példázta - a hétvégén, amikor moziban volt a gyermekeivel, annyira hangos volt a reklám, hogy arra az időre be kellett fognia a nyolcéves lánya mindkét fülét.
Az indítványt előterjesztő politikus szavai szerint a reklámadó - amely "senkit nem érhetett meglepetésként" - a kereskedelmi médiumok reklámbevételeit érinti, "függetlenül attól, hogy ezek (...) tevékenységükben, irányukban, hírműsoraikban közel állnak a kormánypártokhoz vagy sem". A képviselő ugyanakkor nem zárta ki a reklámadó rendszerének későbbi esetleges "finomítását", de - mondta - "erre ráérünk visszatérni". Szerinte egyébként a jogszabály a politikai újságírást sem veszélyezteti, mint fogalmazott, "az az érdekünk és az a célunk, hogy a véleménypluralizmus Magyarországon megmaradjon".
L. Simon László a törvényalkotási bizottság által benyújtott, a parlamentben elfogadott módosító indítványról kifejtette: ennek lényege, hogy a veszteséges médiaszolgáltatók átmenetileg leírhatják a reklámadóból a veszteségeik egy részét. Ám "ezt az irányt tartósan nem akarjuk fenntartani", mert a veszteséges médiavállalatokat sem lehet kivonni az adózók köréből - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy ellenzéki szereplők ezt a módosítást lex TV2-ként, a csatorna érdekében hozott változtatásként emlegetik, a fideszes képviselő azt válaszolta: "a TV2-t sok mindennek nevezném, de kormányközeli médiumnak semmiképpen sem". Azt nem tudta megmondani, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vajon miért szavazott nemmel a törvényalkotási bizottság módosító indítványára.
A Jobbik módosító javaslatát - amely arról szólt, hogy a reklámadóbevételt a lakossági internet-szolgáltatás ingyenessé tételére kellene fordítani - a Fidesz azért nem támogatta, mert jelenleg irreálisnak tartja - közölte L. Simon László. Jelezte ugyanakkor, egyetért azzal, hogy az ország versenyképessége érdekében előre kell lépni az internet-szolgáltatási piacon, mert "eléggé lemaradtunk". A reklámadó miatti esetleges újságíró-elbocsátásokat firtató kérdésre úgy felelt: "ha a törvény hatására újságírók kerülnek utcára, akkor erre a kérdésre térjünk vissza".
A politikus az RTL Klub kérdéseire nem válaszolt, miután a csatorna riportere egyebek mellett azt vetette fel neki, hogy a testvére azzal vádolja, nehéz helyzetbe hozta őt egy öröklési üggyel kapcsolatban. Egy másik kérdésre L. Simon László arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy a mostani kormányzati ciklusban hozzányúljanak "sajtóetikai" kérdésekhez, és megszüntessenek bizonyos médiaszabályozási "kiskapukat". Példaként a magyar zenei kvótát említette, valamint azt, hogy a hírműsorokban milyen arányban szerepelnek katasztrófa- és bulvárhírek. Szerinte a reklámhangerő kérdésére is vissza kell térni, mert - példázta - a hétvégén, amikor moziban volt a gyermekeivel, annyira hangos volt a reklám, hogy arra az időre be kellett fognia a nyolcéves lánya mindkét fülét.