Minden korábbinál pontosabb, az etnikai kisebbségek nyelvét is felismerő hang- és üzenetfelismerő megfigyelőrendszert fejlesztettek ki Kínában - írja a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi napilap.

Az új rendszerrel telefonhívások, a világhálón küldött üzenetek, sőt képi elemeket tartalmazó kommunikációk is szűrhetővé válnak, gyors visszajelzést adva például egy lehetséges társadalmi zavargás szerveződéséről - írja az újság. A technológiát vezető kínai tudósok és akadémikusok fejlesztették ki, a kisebbségi nyelveket illető kifinomultságra azért volt szükség, mert egyes országrészekben, így például a társadalmi megmozdulások egyik gócpontjának számító Hszincsiang-Ujgur autonóm területen vagy az elmúlt évben az ottani szerzetesek gyakori önégetései miatt is a nemzetközi sajtó reflektorfényébe kerülő Tibetben nem a sztenderd kínait használják.

Az ezekre a területekre kihelyezett kormányzati tisztviselők és rendfenntartók gyakran nem beszélik a helyi nyelvjárást, illetve a kisebbségek nyelvét, vagyis nincsenek tisztában a lehetséges veszélyforrásokkal. Az új rendszer minden jelentősebb kisebbség nyelvét le tudja fordítani sztenderd kínaira, s abba több külföldi nyelvet, így a japánt és az arabot is belefoglalták - nyilatkozott a lapnak Ting Hsziao-csing, a fejlesztésben részt vevő Csinghua Egyetem professzor asszonya. Gyakorlati példaként Ting a pekingi Tienanmen téren október végén elkövetett terrortámadást hozta fel. Az öt halálos áldozattal és több tucatnyi sebesülttel járó esetért Peking hszincsiangi szeparatistákat vádolt, akiknek a szervezkedését a most bemutatotthoz hasonló, az ottani nyelvet felismerő rendszer alkalmazásával talán előre jelezni lehetett volna - mondta Ting.

Az SCMP ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a kifinomult megfigyelőrendszer kétélű fegyver is lehet: a zavargások előrejelzése mellett a kisebbségek elhallgattatásának módja és elnyomásának forrása is lehet. A fokozott figyelem a szólásszabadságot veszélyeztetheti, s az internetes kommunikációt is visszavetheti - írja a lap.