Berta Sándor
Németországban kötelező lesz jelenteni a kibertámadásokat
A jövőbeli német kormányt alakító CDU és az SPD képviselői megállapodtak abban, hogy megvalósítanak egy korábbi elképzelést, miszerint a német cégek kötelesek lesznek jelezni, ha internetes támadás éri őket.
A kötelezettség minden olyan társaságra vonatkozni fog, amelyik kritikusnak minősített ágazatban van jelen. Ide tartoznak például az energiaszolgáltatók és a bankok. Emellett megállapodás született arról is, hogy a Google és más keresőcégek kötelesek lesznek "diszkriminációmentesen" megjeleníteni a különböző ajánlatokat. Mindez azt jelenti, hogy például a tengerentúli vállalat nem dobhatja majd fel az első találatok között a saját ajánlatait. A távközlési cégek kötelesek lesznek szabad routerválasztást biztosítani az ügyfeleiknek. Ez a döntés alapvető változásokat eredményezhet a több milliárd eurós forgalmat bonyolító német routerpiacon, eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a Deutsche Telekom és a többi szolgáltató előírták az ügyfeleiknek, hogy milyen eszközt kell használniuk. A piacot jelenleg a Huawei és más kínai, illetve amerikai gyártók uralják. Mindezeken túl a CDU és az SPD megreformálná a kiberbűnözésre és az online kémkedésre vonatkozó büntetőjogi szabályokat.
Az elképzelések közül az internetes támadások kötelező bejelentése komoly vitát váltott ki, ugyanis a különböző érdekvédő szervezetek azt szeretnék elérni, hogy az érintett társaságok önként jelezhessék ezeket az akciókat. A döntéshozók azonban úgy vélik, hogy mindez már nem elég, hiszen egyre több online támadás éri a közintézményeket, például a kórházakat, a pénzintézeteket és az energiaszektort. Az előző német kormány már 2010 februárjában kidolgozta azt a csomagot, amelynek része volt, hogy kötelező lenne jelenteni az adatvesztéseket. Az ötletet később az Európai Unió is felkarolta, tavaly novemberben Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendért felelős biztosa közölte: kész akár kötelezővé is tenni a cégek számára a hackertámadások jelentését. "Nagy támogatója vagyok az önszabályozásnak, de ebben az esetben attól tartok, hogy nem haladunk előre" - utalt arra, hogy szükség lehet az európai uniós szabályozásra.
A kötelezettség minden olyan társaságra vonatkozni fog, amelyik kritikusnak minősített ágazatban van jelen. Ide tartoznak például az energiaszolgáltatók és a bankok. Emellett megállapodás született arról is, hogy a Google és más keresőcégek kötelesek lesznek "diszkriminációmentesen" megjeleníteni a különböző ajánlatokat. Mindez azt jelenti, hogy például a tengerentúli vállalat nem dobhatja majd fel az első találatok között a saját ajánlatait. A távközlési cégek kötelesek lesznek szabad routerválasztást biztosítani az ügyfeleiknek. Ez a döntés alapvető változásokat eredményezhet a több milliárd eurós forgalmat bonyolító német routerpiacon, eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a Deutsche Telekom és a többi szolgáltató előírták az ügyfeleiknek, hogy milyen eszközt kell használniuk. A piacot jelenleg a Huawei és más kínai, illetve amerikai gyártók uralják. Mindezeken túl a CDU és az SPD megreformálná a kiberbűnözésre és az online kémkedésre vonatkozó büntetőjogi szabályokat.
Az elképzelések közül az internetes támadások kötelező bejelentése komoly vitát váltott ki, ugyanis a különböző érdekvédő szervezetek azt szeretnék elérni, hogy az érintett társaságok önként jelezhessék ezeket az akciókat. A döntéshozók azonban úgy vélik, hogy mindez már nem elég, hiszen egyre több online támadás éri a közintézményeket, például a kórházakat, a pénzintézeteket és az energiaszektort. Az előző német kormány már 2010 februárjában kidolgozta azt a csomagot, amelynek része volt, hogy kötelező lenne jelenteni az adatvesztéseket. Az ötletet később az Európai Unió is felkarolta, tavaly novemberben Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendért felelős biztosa közölte: kész akár kötelezővé is tenni a cégek számára a hackertámadások jelentését. "Nagy támogatója vagyok az önszabályozásnak, de ebben az esetben attól tartok, hogy nem haladunk előre" - utalt arra, hogy szükség lehet az európai uniós szabályozásra.