SG.hu·

Snowden okozta az eddigi legsúlyosabb hírszerzési kárt

Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott kiszivárogtatásai okozták a legsúlyosabb kárt a brit hírszerzésnek a szakszolgálatok egész eddigi történetében. Viselkedésének és munkamoráljának megváltozása miatt már korábban is gyanút ébresztett felettesében.

Sir David Omand a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilapnak kijelentette: a több tízezer szigorúan bizalmas hírszerzési akta ellopása és kiszivárogtatása nagyobb kárral járt a brit hírszerzés és elhárítás szempontjából, mint a hírhedt cambridge-i ötök tevékenysége. Sir David a Harold "Kim" Philby, Guy Burgess, Donald Maclean, Anthony Blunt és John Cairncross nevével fémjelzett kémcsoportra utalt, amely évtizedekig dolgozott a szovjet hírszerzésnek az 1930-as évek végétől. Az általánosan elfogadott eddigi történészi értékelések szerint a cambridge-iek okozták a legsúlyosabb károkat a brit és a szélesebb értelemben vett nyugati hírszerzési és elhárítási szolgálatoknak. A GCHQ volt igazgatója azonban a pénteki The Timesnak azt mondta, hogy Snowden kiszivárogtatásai "sokkal nagyobb kárral jártak", mint az egykori brit kémcsoport tevékenysége.

Sir David Omand közölte, hogy a Snowden által eltulajdonított és a sajtónak eljuttatott titkos iratok közül 58 ezer szigorúan bizalmas brit hírszerzési és elhárítási akta is volt. A szakértő - aki jelenleg a tekintélyes King's College London egyetem vendégprofesszora - kijelentette, hogy ez "hatalmas csapás" a brit nemzetbiztonságra. Az általános nyugati szakértői vélemény az, hogy a Snowden által ellopott amerikai és brit hírszerzési adatok zöme már Moszkva és Peking birtokában van. A 29 éves Edward Snowden, miután elhagyta az Egyesült Államokat, hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a hasonló profilú, kommunikációs figyelőszolgálatot végző GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt adatgyűjtési programjáról a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak és több más újságnak.

A kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi képviselői a minap felszólították Theresa May belügyminisztert annak kivizsgálására, hogy a The Guardian nem járt-e el törvénysértő módon a Snowden által átadott akták publikálásával. A lap eljárását a héten Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes is elítélte. Clegg, aki a konzervatívok koalíciós partnerét, a Liberális Demokratákat képviseli a kormányban, egy rádióbeszélgetésben kijelentette, hogy a The Guardian által közölt információk egy részét olyanok is "rendkívül érdekesnek találhatják, akik kárt akarnak nekünk okozni".


Viselkedésének és munkamoráljának megváltozása miatt már az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnél (CIA) is gyanút ébresztett felettesében Edward Snowden - jelentette a The New York Times két magas rangú amerikai tisztségviselőre hivatkozva. Az amerikai napilap a névtelenséget kérő informátorok közlése alapján arról tájékoztatott, hogy a CIA-nál Snowden főnöke a gyanú miatt 2009-ben negatív jelentést írt alkalmazottjáról, még éppen azelőtt, hogy az informatikus elhelyezkedett volna a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA). A dokumentumot a CIA azonban minden bizonnyal nem továbbította az NSA-nek. A CIA genfi irodájában dolgozó Snowdenről készült jelentésben az is szerepelt, hogy a gyanú szerint az informatikus megpróbált hozzáférni titkosított számítógépes adatokhoz.

Snowden idén júniusban hongkongi tartózkodásakor kezdett el a titkos amerikai adatgyűjtési módszerekről információkat kiszivárogtatni a brit The Guardian és az amerikai The Washington Post című napilapoknak. A leleplezések miatt a 30 éves férfit súlyos törvénysértéssel vádolják az Egyesült Államokban. A CIA és az NSA volt alkalmazottja jelenleg Oroszországban tartózkodik, ahol augusztus 1-jén ideiglenes politikai menedékjogot kapott. Az Interfax orosz hírügynökség pénteki jelentése szerint Snowden menekülése óta először találkozott apjával, aki csütörtökön érkezett Moszkvába. Lon Snowden röviddel megérkezése után az orosz állami televíziónak nyilatkozva elmondta: azért jött az orosz fővárosba, hogy megbizonyosodjon arról, a fia jól van. Szólt arról is, nem tartja valószínűnek, hogy fia valaha is visszatér hazájába. Az Interfax egy jól értesült forrásra hivatkozva azt írta: apa és fia között "nagyon megható" találkozóra került sor. Az orosz hírügynökség a találkozás helyszínéről és pontos idejéről nem közölt információt.


Edward Snowden a Sam Adams-díj átvételekor október 9-én

A Snowdent támogató WikiLeaks kiszivárogtató portál csütörtök este közzétett egy fényképet, amelyen az informatikus és öt másik ember, a kiszivárogtatást támogató volt amerikai hírszerző tisztek és Sarah Harrison, a WikiLeaks újságírója látható. A felirat szerint a fotó október 9-én Moszkvában készült, a háttér alapján úgy tűnik, hogy egy luxusszállodában. Snowden a képen fekete öltönyt visel és mosolyog. A fotó akkor készült, amikor a négy egykori amerikai hírszerző ügynök, a Sam Adams Associates for Integrity in Intelligence szervezet aktivistái "igazmondási" díjjal tüntették ki az informatikust.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© sanyicks2013. 10. 16.. 15:11||#71
"Az USA-ban demokrácia van, és ez nem azon méretik le, hogy tudnak-e az állampolgáraik térképet olvasni."

höhöhö inkább látszat demokrácia, bár ez a világ demokratikusnak nevezett államainak nagy részére igaz.
© sanyicks2013. 10. 16.. 15:07||#70
Törvényeket azok írják akik a titkosszolgálatot is irányítják, általában igazi szar alakok. vagyis politikusok. Így a törvényeket a titkosszolgálatokra szabják (lásd szept 11 után), vagy egyszerûen a titkosszolgálatok törvény felett állnak.
Innentõl nem jelent semmit mi törvényes és mi nem.
A lényeg az hogy nem helyes és jó.
Mint mondtam a mutyik is törvényesek, még is kevesen gondolják helyesnek, és jónak. Al Capone tevékenységének nagy része is törvényes volt, hiszen csak adócsalásért tudták elítélni ;)
© ostoros2013. 10. 15.. 03:18||#69
Az öngyilkos terroristának is vannak ismerõsei. Õket megfigyelheted a halála után is. Vagy hogy gondoltad? Hogy az NSA jövõbe lát és elõre tudja ki készül robbantani, még a magányos merénylõk esetén is? Olyan nincs. A létezõ terrorszervezeteket tudod figyelni, az olyanokat, amiket még csak a jövõ évben alapítanak, nem.
© ostoros2013. 10. 15.. 03:15||#68
Hát ja. A mi házunk tája is gazos. Csak sajnos az a gond, hogy az amerikai politika érinti a mi életünket is. Így aztán kicsit aggódok, ha elmebeteget látok egy szuperhatalom vezetõjeként.
© ostoros2013. 10. 15.. 03:11||#67
Hát jó is lenne, ha szakértõt választhatnék. De politikus képzés tudtommal nem igazán létezik sehol a világon. A meglévõ anyagból kell választani, akiket nem képeztek ki egy állam vezetésére.Így kerülhetett annak idején egy festõ a választások után a kancellári székbe, ha érted kire gondolok.
© ostoros2013. 10. 15.. 03:07||#66
Ne beszélj errõl a fékek és ellensúlyok dumáról, mert a hajamat tépem ki mindjárt. Kérlek szépen, ne tedd.
A hatalom megosztás elve egy nagyon jól mûködõ dolog volt úgy az ötvenes évekig. Azóta valahogy nem igazán mûködik. Egy csomó olyan eleme van a hatalomnak, ami korábban nem létezett. Ott van a cégek gazdasági és lobbi ereje, ami óriásira növekszik. Azután ott van a média, ami megint csak hatalmas erõvel és hatalommal rendelkezik. Amirõl megszólalnak, arról mindenki tud, amirõl nem, az nem is létezik. Azután ott van a titkosszolgálatok hatalma ami megint csak egyre jelentõsebb lesz. Ezen hatalmi ágak képviselõit bizony nem az adófizetõ választja, és mégis megpróbálják megszabni az életed. Sõt, megmondják neked, mi helyes és mi rossz. Pedig senki sem választotta õket. Az új hatalmi ágak megjelenésével pont a demokrácia kerül veszélybe, mert egyre kisebb lesz a választópolgár befolyása bármire is.
És itt jön képbe a neoliberalizmus, ami lebontja az államot, és meggyengíti a hagyományos hatalmi ágakat, miközben az újakat érintetlenül hagyja. Ez bizony hosszútávon nem vezet jóra. Idevezet az éjjeli õr állam, ami megint csak egy másik véglet, és a ló túloldala.
© kukacos2013. 10. 15.. 03:06||#65
Ezzel az ötlettel, hogy csak akkor figyeljük meg az öngyilkos terroristát, ha már elkövetett valamit, pályázhatnál az NSA élére. :D Bár a jegyzõkönyvek meglehetõsen unalmasak lennének:

Day 1. Kék kód jelenti, kiszemelt célszemély nem mozdul.
Day 2. Zebrapinty a helyén van.
Day 3. Jelentem Zebrapinty feje elgurult, egy pajkos cica játszik vele.
© kukacos2013. 10. 15.. 02:56||#64
A képviseleti demokráciának ez a lényege, hogy megválasztom a szakértõt, aki majd olyan embert választ az NSA élére, aki képviseli az én érdekeimet is. Nem megy máshogy, jobbat még nem találtak ki.

Amúgy miért izgat téged annyira, hogy szegény amerikaiak elnyomó diktátoroktól szenvednek? Ezt a problémát nekik kell megoldaniuk. Nekünk viszont van itt saját kis problémás államunk is, és azzal se igazán sikerült még mit kezdeni, sõt, ahogy a dolgok állnak, jövõre sem fogunk.
© kukacos2013. 10. 15.. 02:51||#63
Az USA-ban demokrácia van, és ez nem azon méretik le, hogy tudnak-e az állampolgáraik térképet olvasni.

Értelmetlen lázadásod simán kiderül abból, amikor simán beírsz ide ilyet, hogy az USA-ban nincs is demokrácia. Ebbõl lejön, hogy semmit sem tudsz az USA mûködésérõl. Az is következik, hogy gõzöd nincs egy modern államba épített fékek és ellensúlyok bonyolult együttesérõl. Nem ismered az eszmerendszert, ami létrehozta, nem ismered, hogy milyen borzalmas alternatívákat tudott csak az emberiség összehozni helyette. Sose még csak a hírét se hallottad Hobbesnak vagy Locke-nak, és persze nem ismered a történelmet sem, hogy legyen mivel összehasonlítanod a szerinted nem-demokrácia Amerikát valami mással. Szóval simán csak tökös kis legényeknek képzelitek magatokat, akik megmondják a tutit kurucinfóról összeszedett mûveltséggel.

Pedig nem attól leszel eredeti, hogy mindent tagadsz, amit a mainstream mond és állít, hanem attól, hogy megérted, okosan bírálod, és persze tudsz jobbat is mondani helyette.

Néha meg az egész csapat olybá tûnik, hogy saját frusztrációit maga is bombarobbantással akarná megoldani. A rendszert okoljátok azért, hogy nem vagytok nyeregben. Pedig nem attól vagytok boldogtalanok, hogy a rendszer szar. A probléma veled van, nem a rendszerben.
© ostoros2013. 10. 15.. 02:44||#62
Hát épp itt van a kutya elásva, hogy semmit nem tudunk megakadályozni. Ha valaki ölni akar, akkor ölni fog. Ha valaki terrorista körökben forog, vagy már elkövetett valamit, akkor figyeljék meg és az összes ismerõsét is. DE n figyeljék meg az egész világot. A kockázat hasznosság elve errõl is szól. Az embereknek nagyon elenyészõ része terrorista. Szinte néhány tízezer ember szerte a világon. Ezért figyeljünk meg több százmillió embert? Miközben ha mindent bevetnek, és a hatóságok totál felkészületlenek, mint az USA-ban voltak, akkor is mindössze ennyire képesek a terroristák. Amúgy jellemzõ hogy bár azt elismered, hogy a terroristák áldozatai elkerülhetõ veszteség, de ugyanezt már nem terjeszted ki az afgánokra, vagy az elesett amerikai katonákra sem. Az õ haláluk nem elkerülhetõ veszteség?Továbbra is fenn tartom, hogy a bûnügyeket vizsgálja a rendõrség, a súlyosabbakba pedig vonják be a titkosszolgálatokat. De ne a hadsereget. Mint mondtam, Osamát is kommandósok kapták el, nem pedig Pakisztán lett lerohanva.