SG.hu·
Parlamenti vita a digitális átállásról
A helyi és körzeti televíziók digitális átállásához szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztés vitájával kezdődött szerdán az Országgyűlés ülése.
A fideszes Menczer Erzsébet és a KDNP-s Seszták Miklós önálló indítványa a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007-es törvényt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010-es jogszabályt és az elektronikus hírközlésről szóló 2003-as törvényt módosítja. Menczer Erzsébet expozéjában utalt arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a helyi és körzeti, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én megszűnne a médiaszolgáltatási jogosultságuk és ezt követően csak digitális módon sugározhatnák műsorukat.
A mostani javaslat ugyanakkor a helyi és körzeti televíziók számára hároméves átmeneti időszak biztosít, amely alatt választásuk szerint analóg módon működhetnek, és megvalósíthatják a digitális átálláshoz szükséges fejlesztéseket - mondta. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a helyi vagy körzeti televíziók egyszerű engedélyezési eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) ideiglenes digitális műsorszórási engedélyt kérelmezzenek. Menczer Erzsébet utalt arra is, hogy a helyi és körzeti televíziók létezése nagyon fontos a helyi nyilvánosság megteremtése szempontjából.
Emellett - folytatta - a javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelveinek megfelelően pontosítja és törvényi szintre emeli a korábban NMHH rendeleti szinten szabályozott felekkel való konzultáció mechanizmus intézményét. A módosítás a versenyeztetési eljárás során köthető hatósági szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket is törvényi szintre emeli a jogállami garanciák erősítése érdekében. A kormány nevében, Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár támogatta a törvényjavaslat elfogadását. Kupper András, fideszes képviselő szerint a javaslat a jog erejével próbál a helyi nyilvánosság kis műhelyein segíteni, és ezek ellehetetlenülését akadályozza meg a hároméves átmeneti idővel. Mint mondta, ezek a televíziók három év alatt megvalósítják a szükséges fejlesztéseket.
Frakciótársa, Turi-Kovács Béla azt emelte ki: a javaslat figyelembe veszi, hogy Magyarországon ma is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak majd maguknak új televíziót vásárolni, hanem az érintett 38 szolgáltatónak vannak kitéve. Baja Ferenc (MSZP) azt mondta: az elektronikus hírközlési törvény módosításában látják a javaslat a legjelentősebb problémáját, ugyanis az MSZP szerint az előterjesztés, címével ellentétben nem a digitális átállás szabályozása miatt került a parlament elé, hanem azért, mert a frekvenciaárverésekhez kötődő szabályozásban sok a bizonytalanság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria megsemmisített az NMHH előző frekvenciakiírását és kimondta, hogy jogsértő volt a frekvenciaeljárás.
A mostani a módosítás viszont - érvelt Baja Ferenc - törvényi szinten megismétli azokat a hibákat, amelyeket a Kúria az ítéletében elutasított. Ami egyszer jogellenes, az nem tud attól jogszabályszerűvé válni, hogy parlamenti döntést hoznak róla és veszélyeztetni fogja a következő pályázat jogszerűségét is - hangsúlyozta. Szerinte az lenne a megoldás, hogy az érintett szervezetek felülvizsgálják a kudarcos frencvenciadöntés eredményeit, visszavonják a frekvenciajogosultságokat, majd újra kiírják a pályázatot azzal. Úgy vélte: a szabályozás felveti a "frekvenciamutyi" lehetőségét, mert a jövőben a tárgyalások legjelentősebb része kizárólag a hatóság és az érintett pályázók, előre szerződésben nem rögzített és nem átlátható feltételrendszere szerint történhet meg.
Frakciótársa, Mandur László arról beszélt: a javaslat általános vitára alkalmas, de vannak benne olyan pontok, amiket mindenképpen pontosítani kellene. Példaként említette a pályáztatás és a frekvencia-csere kérdését. Novák Előd (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy a digitális átállás elősegítheti a kiegyensúlyozottabb tájékoztatást, mert állítása szerint a Jobbik jóval parlamenti szerepvállalása alatt kap teret a médiában. Az ellenzéki képviselő felszólalásában élesen bírálta a médiahatóságot és a kormányt is, amiért nem tartják be a törvényeket, illetve a határidőket például a digitális átállás esetében sem. Novák Előd szerint komolyabban kellene venni a digitális átállást, így például azt is, hogy az NMHH nem költi el a digitális átállásra szánt költségvetési forrásokat.
Pálffy István (KDNP) úgy fogalmazott: a javaslat hasznos, értelmes és "a helyi nyilvánosság, az emberek számára - akár több millió ember számára is - elengedhetetlen", hogy azoknak a televízióknak, akiknek a lehetőségei ma nem engedik meg a beruházásokat, azoknak 2017 december 31-ig segítséget nyújtson a sugárzásban. Menczer Erzsébet a vitában elhangzottakra reagálva arra bíztatta a javaslatot kritizálókat, hogy nyújtsanak be módosító indítványokat. A képviselő megvédte az NMHH-t és a digitális eseti bizottságot is, akik szerinte továbbra is gyakorolhatják az eddig is biztosított jogaikat. Ezt követően az elnöklő Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.
A fideszes Menczer Erzsébet és a KDNP-s Seszták Miklós önálló indítványa a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007-es törvényt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010-es jogszabályt és az elektronikus hírközlésről szóló 2003-as törvényt módosítja. Menczer Erzsébet expozéjában utalt arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a helyi és körzeti, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én megszűnne a médiaszolgáltatási jogosultságuk és ezt követően csak digitális módon sugározhatnák műsorukat.
A mostani javaslat ugyanakkor a helyi és körzeti televíziók számára hároméves átmeneti időszak biztosít, amely alatt választásuk szerint analóg módon működhetnek, és megvalósíthatják a digitális átálláshoz szükséges fejlesztéseket - mondta. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a helyi vagy körzeti televíziók egyszerű engedélyezési eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) ideiglenes digitális műsorszórási engedélyt kérelmezzenek. Menczer Erzsébet utalt arra is, hogy a helyi és körzeti televíziók létezése nagyon fontos a helyi nyilvánosság megteremtése szempontjából.
Emellett - folytatta - a javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelveinek megfelelően pontosítja és törvényi szintre emeli a korábban NMHH rendeleti szinten szabályozott felekkel való konzultáció mechanizmus intézményét. A módosítás a versenyeztetési eljárás során köthető hatósági szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket is törvényi szintre emeli a jogállami garanciák erősítése érdekében. A kormány nevében, Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár támogatta a törvényjavaslat elfogadását. Kupper András, fideszes képviselő szerint a javaslat a jog erejével próbál a helyi nyilvánosság kis műhelyein segíteni, és ezek ellehetetlenülését akadályozza meg a hároméves átmeneti idővel. Mint mondta, ezek a televíziók három év alatt megvalósítják a szükséges fejlesztéseket.
Frakciótársa, Turi-Kovács Béla azt emelte ki: a javaslat figyelembe veszi, hogy Magyarországon ma is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak majd maguknak új televíziót vásárolni, hanem az érintett 38 szolgáltatónak vannak kitéve. Baja Ferenc (MSZP) azt mondta: az elektronikus hírközlési törvény módosításában látják a javaslat a legjelentősebb problémáját, ugyanis az MSZP szerint az előterjesztés, címével ellentétben nem a digitális átállás szabályozása miatt került a parlament elé, hanem azért, mert a frekvenciaárverésekhez kötődő szabályozásban sok a bizonytalanság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria megsemmisített az NMHH előző frekvenciakiírását és kimondta, hogy jogsértő volt a frekvenciaeljárás.
A mostani a módosítás viszont - érvelt Baja Ferenc - törvényi szinten megismétli azokat a hibákat, amelyeket a Kúria az ítéletében elutasított. Ami egyszer jogellenes, az nem tud attól jogszabályszerűvé válni, hogy parlamenti döntést hoznak róla és veszélyeztetni fogja a következő pályázat jogszerűségét is - hangsúlyozta. Szerinte az lenne a megoldás, hogy az érintett szervezetek felülvizsgálják a kudarcos frencvenciadöntés eredményeit, visszavonják a frekvenciajogosultságokat, majd újra kiírják a pályázatot azzal. Úgy vélte: a szabályozás felveti a "frekvenciamutyi" lehetőségét, mert a jövőben a tárgyalások legjelentősebb része kizárólag a hatóság és az érintett pályázók, előre szerződésben nem rögzített és nem átlátható feltételrendszere szerint történhet meg.
Frakciótársa, Mandur László arról beszélt: a javaslat általános vitára alkalmas, de vannak benne olyan pontok, amiket mindenképpen pontosítani kellene. Példaként említette a pályáztatás és a frekvencia-csere kérdését. Novák Előd (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy a digitális átállás elősegítheti a kiegyensúlyozottabb tájékoztatást, mert állítása szerint a Jobbik jóval parlamenti szerepvállalása alatt kap teret a médiában. Az ellenzéki képviselő felszólalásában élesen bírálta a médiahatóságot és a kormányt is, amiért nem tartják be a törvényeket, illetve a határidőket például a digitális átállás esetében sem. Novák Előd szerint komolyabban kellene venni a digitális átállást, így például azt is, hogy az NMHH nem költi el a digitális átállásra szánt költségvetési forrásokat.
Pálffy István (KDNP) úgy fogalmazott: a javaslat hasznos, értelmes és "a helyi nyilvánosság, az emberek számára - akár több millió ember számára is - elengedhetetlen", hogy azoknak a televízióknak, akiknek a lehetőségei ma nem engedik meg a beruházásokat, azoknak 2017 december 31-ig segítséget nyújtson a sugárzásban. Menczer Erzsébet a vitában elhangzottakra reagálva arra bíztatta a javaslatot kritizálókat, hogy nyújtsanak be módosító indítványokat. A képviselő megvédte az NMHH-t és a digitális eseti bizottságot is, akik szerinte továbbra is gyakorolhatják az eddig is biztosított jogaikat. Ezt követően az elnöklő Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.