SG.hu·
Ördög - Shyamalan megint megcsinálta
Öt ember egy liftben, s közülük az egyik maga az Ördög. M. Night Shyamalan filmjének egyszerű, de nagyszerű a felütése, s a végeredmény sem lett rossz.
Hogy tetszett az Ördög?
Hahh, milyen egyszerű és nézővonzó története van az Ördögnek! Kár, hogy ha eláruljuk, akkor azzal a film felvezetésének feszültségéből 50%-ot le is csippenthetünk... Azonban mivel az Ördög marketingje is a fősztori felfedésére épült és a néző is csak azt hallva döntene úgy, hogy érdekli őt M. Night Shyamalan Night Chronicles-sorozatának első része, ezért mi sem titokzatoskodunk: 5 ember beszáll egy liftbe és az egyikük az Ördög. Ennyi. Pofonegyszerű. Lehet találgatni, hogy ki az.
Szerencsére a film, melynek Shyamalan az alapötletét adta és, melyet producerként felügyelt (tehát nem ő a rendező, meg lehet nyugodni), nem csak egy sima Tíz kicsi négeres történetet kínál, bár természetesen Agatha Christie klasszikusát többször is megidézik benne az események. Ugyanis az egy dolog, hogy az Ötök közül ki érdemel dádát, mert elkezd rosszalkodni a liftben, az Ördög nem csak egy kamaradráma, mely mindössze egy felvonóban játszódik, hiszen a külvilágban is történnek az események.
És a külvilágra szüksége is van a filmnek, hiszen, mint sima whodunit, vagyis "Ki a gyilkos?" krimi, az Ördög nem működik, mivel hiába van pár emberi szereplőnk motivációkkal, karakterizálással, a gyilkos mégiscsak véletlenszerű, mindössze egy, az Ördög által felvett jelmez. Ez azt is jelenti, hogy logikázással nem kitalálható a személye, az események sorozata sem vezeti rá a nézőt a megoldásra, maximum tippelgetés után verhetjük a mellünket fennhangon, hogy "már a 10. percben rájöttem!".
A modern, nagyvárosi történet a narrációnak és egyes szereplőknek köszönhetően kap némi misztikus, folklorisztikus mázat, ami szerencsére nem öli meg a hangulatot, mint ahogy az sem nagyon tűnik fel a nézőnek, hogy egy kevés helyszínen játszódó, elég olcsó filmről van szó. Ez utóbbi maximum a színészfelhozatalon érhető tetten, de a pár ismerős, azonban név nélküli arc jól egészül ki a teljesen ismeretlenekkel, akik biztos, hogy nem életük alakítását nyújtják, de helyenként megbízhatóan teljesítenek, ami bőven elég ezúttal.
Márpedig, ha egy film jó része egy liftben játszódik, akkor többszörösen nehéz feladat hárul a színészekre és a rendezőkre. Utóbbiak (a Dowdle-testvérek, akik a Karantént is készítették) úgy látták jónak, hogy inkább a klausztrofób és kissé paranoid atmoszférára erősítenek rá és szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a gore-faktort, így azon horrorrajongók, akik egy tunkolós filmre számítanak, akiket csak a vérengzés éltet, jobb, ha elkerülik az Ördögöt. Mármint a filmet.
Az Ördög az érdekes felütésével mindenképp becsábítja az embert a moziba, s végül nem is okoz csalódást. Szó sincs kiemelkedő filmről, nem kell keresni benne shyamalani módra szédítő "végecsavarokat", de mégis minden ízében korrekt és élvezhető alkotás, ha az ember nem a rejtélyre koncentrál, hanem mondjuk a hangulatra. Kellemes mese, kellemes klisékkel, mondhatnánk, mely nem akar többnek látszani, mint ami. Persze lehet, hogy feszesebb sztorival egy Alkonyzóna-epizódként még jobban működne a tévében, de az is igaz, hogy kamara jellege miatt elnyújtva, akár egy színházi előadásként is élvezhető lehetne. A lényeg, hogy ha hasonló marad a minőség, akkor szeretettel várjuk a következő urbánus mesét a Night Chronicles-ben (magyarul: Night krónikái a plakát szerint).
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Szerencsére a film, melynek Shyamalan az alapötletét adta és, melyet producerként felügyelt (tehát nem ő a rendező, meg lehet nyugodni), nem csak egy sima Tíz kicsi négeres történetet kínál, bár természetesen Agatha Christie klasszikusát többször is megidézik benne az események. Ugyanis az egy dolog, hogy az Ötök közül ki érdemel dádát, mert elkezd rosszalkodni a liftben, az Ördög nem csak egy kamaradráma, mely mindössze egy felvonóban játszódik, hiszen a külvilágban is történnek az események.
És a külvilágra szüksége is van a filmnek, hiszen, mint sima whodunit, vagyis "Ki a gyilkos?" krimi, az Ördög nem működik, mivel hiába van pár emberi szereplőnk motivációkkal, karakterizálással, a gyilkos mégiscsak véletlenszerű, mindössze egy, az Ördög által felvett jelmez. Ez azt is jelenti, hogy logikázással nem kitalálható a személye, az események sorozata sem vezeti rá a nézőt a megoldásra, maximum tippelgetés után verhetjük a mellünket fennhangon, hogy "már a 10. percben rájöttem!".
A modern, nagyvárosi történet a narrációnak és egyes szereplőknek köszönhetően kap némi misztikus, folklorisztikus mázat, ami szerencsére nem öli meg a hangulatot, mint ahogy az sem nagyon tűnik fel a nézőnek, hogy egy kevés helyszínen játszódó, elég olcsó filmről van szó. Ez utóbbi maximum a színészfelhozatalon érhető tetten, de a pár ismerős, azonban név nélküli arc jól egészül ki a teljesen ismeretlenekkel, akik biztos, hogy nem életük alakítását nyújtják, de helyenként megbízhatóan teljesítenek, ami bőven elég ezúttal.
Márpedig, ha egy film jó része egy liftben játszódik, akkor többszörösen nehéz feladat hárul a színészekre és a rendezőkre. Utóbbiak (a Dowdle-testvérek, akik a Karantént is készítették) úgy látták jónak, hogy inkább a klausztrofób és kissé paranoid atmoszférára erősítenek rá és szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a gore-faktort, így azon horrorrajongók, akik egy tunkolós filmre számítanak, akiket csak a vérengzés éltet, jobb, ha elkerülik az Ördögöt. Mármint a filmet.
Az Ördög az érdekes felütésével mindenképp becsábítja az embert a moziba, s végül nem is okoz csalódást. Szó sincs kiemelkedő filmről, nem kell keresni benne shyamalani módra szédítő "végecsavarokat", de mégis minden ízében korrekt és élvezhető alkotás, ha az ember nem a rejtélyre koncentrál, hanem mondjuk a hangulatra. Kellemes mese, kellemes klisékkel, mondhatnánk, mely nem akar többnek látszani, mint ami. Persze lehet, hogy feszesebb sztorival egy Alkonyzóna-epizódként még jobban működne a tévében, de az is igaz, hogy kamara jellege miatt elnyújtva, akár egy színházi előadásként is élvezhető lehetne. A lényeg, hogy ha hasonló marad a minőség, akkor szeretettel várjuk a következő urbánus mesét a Night Chronicles-ben (magyarul: Night krónikái a plakát szerint).
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Ördög (Devil)
színes, feliratos, amerikai horror, 80 perc, 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: John Erick Dowdle, Drew Dowdle forgatókönyvíró: Brian Nelson, M. Night Shyamalan operatőr: Tak Fujimoto producer: Sam Mercer, M. Night Shyamalan szereplők: Bojana Novakoviæ (fiatal nő) Jenny O'Hara (idős nő) Bokeem Woodbine (biztonsági őr) Logan Marshall-Green (szerelő) Geoffrey Arend (salesman) |
