Szekeres Viktor
Ki dönti el, mit nézhetünk a moziban?
A Fűrész 4. után a Fűrész 6. is megkapta az V-ös kategóriát A Bizottságtól, így nem láthatjuk most moziban, miközben a Fűrész 1-2-3-5. él és virul. De vajon mi ez az V-ös kategória és mely filmek kapták meg az elmúlt években, miket tilt a magyar törvény? Na, meg persze, arra is kíváncsiak voltunk, hogy kikből áll a Korhatár Bizottság.
Kezdjük a listával és azzal, hogy minden ellenérzésünk dacára elismerjük, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda honlapja minden igényt kielégít. Ha kicsit is perverzek lennénk (és azok vagyunk), akkor azt javasolnánk mindenkinek, hogy szánjon egy órácskát az áttanulmányozására, hiszen az ember nem is hinné, hogy milyen dolgokat szabályoz olykor a törvény, melyre a parlamenti háromszáznyolcvanhatok túlnyomó többsége megnyomta az "igen" gombot.
Minket persze az érdekelt a legjobban, hogy mi is az oka annak, hogy a Fűrész 4. után a Fűrész 6-ot is elmeszelte a Korhatár Bizottság, miközben a Fűrész 1-2-3-5. gond nélkül megkapta a 18-as karikát. Igazából ez a fő gond a Bizottság működésében, hogy nincs meg benne a kellő konzisztencia. Mintha egyik filmről az egyik tag, másikról a másik hozná a döntéseket - valljuk meg, hogy ez valószínűleg így is van (a honlap paragrafusai minden bizonnyal ennek a szabályát is tartalmazzák, keresésre fel!), hiszen kizárt dolog, hogy egy embernek lenne kapacitása arra, hogy minden mozifilmet és DVD-n megjelenő filmet megnézzen, nem is beszélve a tévés produkciókról, valamint a DVD-n megjelenő tévésorozatok teljes évadjairól.
Sajnos a konzisztencia hiánya eredményezheti azt, hogy valaki szerint egy film IV-es, míg más szerint V-ös kategóriájú. Természetesen nem az V-ös kategória kiosztásával van a gond, hiszen a Fűrész-filmek - valljuk meg - nagyon ott mozognak a határon, de hisszük, hogy a következetesség hiányában a forgalmazói lobbi is közrejátszhat, hiszen mindenki fel tud olyan filmeket sorolni, melyben öncélúan erőszakos jelenetek fordulnak elő. (Mi meg olyan, sokak által a felszínen gyerekfilmnek tartott alkotást tudnánk említeni, melyben nem elég, hogy kábítószer-fogyasztás van, de a nemi betegségek és animálszex jelenetek is akadnak.)
Persze itt lehetne közbeszólni, hogy a korhatár-karikák mindössze ajánlásokat fogalmaznak meg és mindenki szabadon dönthet arról, hogy melyik filmre ül be korától függetlenül, hiszen Amerikával ellentétben, a hazai szabályozás nagyon laza. Itthon a kutya nem ügyel arra, ki milyen filmre vesz jegyet (nem sok kivétel van, annak idején a South Park-filmnél figyelték a jegyvásárlókat). Ez ugyan tényleg így van, de az V-ös kategóriának anyagi vonzatai is vannak a forgalmazó számára.
A törvény szerint ugyanis egy átlagos film bevételéből a forgalmazónak 3% kell "adóznia" kulturális járulék címén az államnak, viszont egy V-ös kategóriás film után 25%-ot, s épp ezért így már nem érte meg a Fűrész 6. esetében a (majdnem) világpremier a forgalmazónak. Arról még nincs hír, hogy csak DVD-n jelenik-e meg a film vagy későbbi mozis premierre számíthatunk, illetve, hogy hány kópiával indul a film, olyan korlátozott lesz-e a premier, mint a negyedik rész esetében.
A részletek ismerete a tényeken nem változtat, nem láthattuk Amerikával egy időben a Fűrész 6-ot, viszont érdemes végignézni azon filmek listáját, melyek az elmúlt pár évben megkapták az V-ös kategóriát - közülük mindössze a Fűrész 4. került itthon moziban is bemutatásra:
- Halál 1000 arca 4. (Face of Death 4.)
- Train
- Halál 1000 arca 3. (Faces of Death 3.)
- Halál 1000 arca 2. (The Faces of Death 2.)
- Sebhelyek 3D (Scar)
- Fűrész 4. vágott verzió (3. változat) (Saw 4. - Soft Edition)
- Fűrész 4. vágott verzió (Saw 4. - Soft Edition)
- Boncasztal (Pathology)
- Fűrész 4. (Saw IV.)
- Motel 2 (Hostel 2)
- A halál ezer arca (Faces of Death)
- Cannibal Holocaust
- Kilenc dal (Nine songs)
- A pokol anatómiája (Anatomy of Hell)
Aki végig szeretné böngészni az elmúlt évek több mint 7500 filmjének listáját, hogy melyik milyen besorolást kapott, vagy esetleg a legfrissebb tervezett hazai mozis és DVD-s megjelenéseire kíváncsi, melyeket a forgalmazók nem jelentettek még be, de a Korhatár Bizottság már besorolt, az a Nemzeti Filmiroda honlapján lévő táblázatot nézze meg.
És hogy ezek a filmek miért jelentenek kivételt, miért különböznek a többitől? Illő tudni, hogy a mozgóképről szóló törvény alapján a Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a törvény 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni. Ennek céljából a mozgóképszakmai szervezet létrehozta és működteti a Korhatár Bizottságot, amely bizottsági ülés keretében javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
A IV-es kategóriába az olyan film illik, "mely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.". Az V-ös kategória pedig olyan film büntetése, "amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: csak felnőttek számára ajánlott."
Tegyük szívünkre kezünket: valóban csak a Fűrész 4. és 6., a Motel 2., a Kilenc dal és a fenti pár film tartozott ide? Nincs is több kérdésünk. Ha már lúd, akkor legyen kövér. (Természetesen a pornófilmek más kategóriát jelentenek, azokat nem a Korhatár bizottság bírálja el. Valószínűleg így is rengeteg a munkájuk, s el sem tudnánk képzelni, hogy mi lenne, ha az itthon megjelenő pornófelhozatalt is végig kéne nézniük az első perctől az utolsóig...)
A fenti meghatározások viszonylag tömörítettek, hisz a filmek korhatárának meghatározása egységes (khm...) besorolási rendszer alapján történik, melyet teljes egészében itt lehet elolvasni. Érdemes megfigyelni a kategóriák közti közel sem egyértelmű, olykor nüansznyi eltéréseket... A korhatár-karikákkal kapcsolatban ráadásul nyugodtan lehet azzal érvelni, hogy a legtöbb országban gond nélkül megkapta a mozis premiert a Fűrész 6. (Amerikában ugyebár addig vágták, míg nem bólintottak az illetékes szervek), máshol viszont egyenesen betiltják ezeket a filmeket. Amíg pedig nincs egységes világszabályozás, vagy akár fix európai norma, addig bizony pár ember dönti el - filmenként 15 ezer forint fejében -, hogy mit láthatunk moziban. Tisztelegjünk előttük a nevük említésével - köszönjük, hölgyek és urak, hogy érettünk dolgoznak:
- Vörös Adél, tanár, újságíró
- Dr. Hirsch Tibor, filmesztéta, egyetemi docens
- Fecskó Edina, pszichológus, antropológus
- Bálint Kati, pszichológus
- Horváth Márta, televíziós szerkesztő
- Tóth Gábor, szociálpolitikus
- Feldmájer Sándor, moziüzemeltetési, filmforgalmazási szakember
A 7 tagú bizottság összetételét is törvény szabályozza, valószínűleg érdeklődésre tarthat számot, hogy mely kritériumoknak kell megfelelnie valakinek, hogy tag lehessen - ismét idézünk a 2004. évi II., mozgóképről szóló törvényből: "
(1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő: a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy, b) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy, c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy, d) a filmterjesztők egy képviselője.
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(3) A mozgóképszakmai hatóság nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól."
Kezdjük a listával és azzal, hogy minden ellenérzésünk dacára elismerjük, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda honlapja minden igényt kielégít. Ha kicsit is perverzek lennénk (és azok vagyunk), akkor azt javasolnánk mindenkinek, hogy szánjon egy órácskát az áttanulmányozására, hiszen az ember nem is hinné, hogy milyen dolgokat szabályoz olykor a törvény, melyre a parlamenti háromszáznyolcvanhatok túlnyomó többsége megnyomta az "igen" gombot.
Minket persze az érdekelt a legjobban, hogy mi is az oka annak, hogy a Fűrész 4. után a Fűrész 6-ot is elmeszelte a Korhatár Bizottság, miközben a Fűrész 1-2-3-5. gond nélkül megkapta a 18-as karikát. Igazából ez a fő gond a Bizottság működésében, hogy nincs meg benne a kellő konzisztencia. Mintha egyik filmről az egyik tag, másikról a másik hozná a döntéseket - valljuk meg, hogy ez valószínűleg így is van (a honlap paragrafusai minden bizonnyal ennek a szabályát is tartalmazzák, keresésre fel!), hiszen kizárt dolog, hogy egy embernek lenne kapacitása arra, hogy minden mozifilmet és DVD-n megjelenő filmet megnézzen, nem is beszélve a tévés produkciókról, valamint a DVD-n megjelenő tévésorozatok teljes évadjairól.
Sajnos a konzisztencia hiánya eredményezheti azt, hogy valaki szerint egy film IV-es, míg más szerint V-ös kategóriájú. Természetesen nem az V-ös kategória kiosztásával van a gond, hiszen a Fűrész-filmek - valljuk meg - nagyon ott mozognak a határon, de hisszük, hogy a következetesség hiányában a forgalmazói lobbi is közrejátszhat, hiszen mindenki fel tud olyan filmeket sorolni, melyben öncélúan erőszakos jelenetek fordulnak elő. (Mi meg olyan, sokak által a felszínen gyerekfilmnek tartott alkotást tudnánk említeni, melyben nem elég, hogy kábítószer-fogyasztás van, de a nemi betegségek és animálszex jelenetek is akadnak.)
Persze itt lehetne közbeszólni, hogy a korhatár-karikák mindössze ajánlásokat fogalmaznak meg és mindenki szabadon dönthet arról, hogy melyik filmre ül be korától függetlenül, hiszen Amerikával ellentétben, a hazai szabályozás nagyon laza. Itthon a kutya nem ügyel arra, ki milyen filmre vesz jegyet (nem sok kivétel van, annak idején a South Park-filmnél figyelték a jegyvásárlókat). Ez ugyan tényleg így van, de az V-ös kategóriának anyagi vonzatai is vannak a forgalmazó számára.
A törvény szerint ugyanis egy átlagos film bevételéből a forgalmazónak 3% kell "adóznia" kulturális járulék címén az államnak, viszont egy V-ös kategóriás film után 25%-ot, s épp ezért így már nem érte meg a Fűrész 6. esetében a (majdnem) világpremier a forgalmazónak. Arról még nincs hír, hogy csak DVD-n jelenik-e meg a film vagy későbbi mozis premierre számíthatunk, illetve, hogy hány kópiával indul a film, olyan korlátozott lesz-e a premier, mint a negyedik rész esetében.
A részletek ismerete a tényeken nem változtat, nem láthattuk Amerikával egy időben a Fűrész 6-ot, viszont érdemes végignézni azon filmek listáját, melyek az elmúlt pár évben megkapták az V-ös kategóriát - közülük mindössze a Fűrész 4. került itthon moziban is bemutatásra:
- Halál 1000 arca 4. (Face of Death 4.)
- Train
- Halál 1000 arca 3. (Faces of Death 3.)
- Halál 1000 arca 2. (The Faces of Death 2.)
- Sebhelyek 3D (Scar)
- Fűrész 4. vágott verzió (3. változat) (Saw 4. - Soft Edition)
- Fűrész 4. vágott verzió (Saw 4. - Soft Edition)
- Boncasztal (Pathology)
- Fűrész 4. (Saw IV.)
- Motel 2 (Hostel 2)
- A halál ezer arca (Faces of Death)
- Cannibal Holocaust
- Kilenc dal (Nine songs)
- A pokol anatómiája (Anatomy of Hell)
Aki végig szeretné böngészni az elmúlt évek több mint 7500 filmjének listáját, hogy melyik milyen besorolást kapott, vagy esetleg a legfrissebb tervezett hazai mozis és DVD-s megjelenéseire kíváncsi, melyeket a forgalmazók nem jelentettek még be, de a Korhatár Bizottság már besorolt, az a Nemzeti Filmiroda honlapján lévő táblázatot nézze meg.
És hogy ezek a filmek miért jelentenek kivételt, miért különböznek a többitől? Illő tudni, hogy a mozgóképről szóló törvény alapján a Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a törvény 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni. Ennek céljából a mozgóképszakmai szervezet létrehozta és működteti a Korhatár Bizottságot, amely bizottsági ülés keretében javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
A IV-es kategóriába az olyan film illik, "mely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.". Az V-ös kategória pedig olyan film büntetése, "amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: csak felnőttek számára ajánlott."
Tegyük szívünkre kezünket: valóban csak a Fűrész 4. és 6., a Motel 2., a Kilenc dal és a fenti pár film tartozott ide? Nincs is több kérdésünk. Ha már lúd, akkor legyen kövér. (Természetesen a pornófilmek más kategóriát jelentenek, azokat nem a Korhatár bizottság bírálja el. Valószínűleg így is rengeteg a munkájuk, s el sem tudnánk képzelni, hogy mi lenne, ha az itthon megjelenő pornófelhozatalt is végig kéne nézniük az első perctől az utolsóig...)
A fenti meghatározások viszonylag tömörítettek, hisz a filmek korhatárának meghatározása egységes (khm...) besorolási rendszer alapján történik, melyet teljes egészében itt lehet elolvasni. Érdemes megfigyelni a kategóriák közti közel sem egyértelmű, olykor nüansznyi eltéréseket... A korhatár-karikákkal kapcsolatban ráadásul nyugodtan lehet azzal érvelni, hogy a legtöbb országban gond nélkül megkapta a mozis premiert a Fűrész 6. (Amerikában ugyebár addig vágták, míg nem bólintottak az illetékes szervek), máshol viszont egyenesen betiltják ezeket a filmeket. Amíg pedig nincs egységes világszabályozás, vagy akár fix európai norma, addig bizony pár ember dönti el - filmenként 15 ezer forint fejében -, hogy mit láthatunk moziban. Tisztelegjünk előttük a nevük említésével - köszönjük, hölgyek és urak, hogy érettünk dolgoznak:
- Vörös Adél, tanár, újságíró
- Dr. Hirsch Tibor, filmesztéta, egyetemi docens
- Fecskó Edina, pszichológus, antropológus
- Bálint Kati, pszichológus
- Horváth Márta, televíziós szerkesztő
- Tóth Gábor, szociálpolitikus
- Feldmájer Sándor, moziüzemeltetési, filmforgalmazási szakember
A 7 tagú bizottság összetételét is törvény szabályozza, valószínűleg érdeklődésre tarthat számot, hogy mely kritériumoknak kell megfelelnie valakinek, hogy tag lehessen - ismét idézünk a 2004. évi II., mozgóképről szóló törvényből: "
(1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő: a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy, b) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy, c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy, d) a filmterjesztők egy képviselője.
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(3) A mozgóképszakmai hatóság nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól."