Bár a Maradona by Kusturica már tavaly bemutatkozott Cannes-ban, azonban a várható hazai bemutató alkalmából érdemes megemlékezni pár szóban a kultikus rendező legújabb próbálkozásáról, mely a valaha élt egyik legnagyobb focistát, Diego Armando Maradonát mutatja be.

Emir Kusturica annak idején, még 1985-ben robbant be a nemzetközi filmes világba, amikor A papa szolgálati útra ment alapfilmjét a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelölték. Bár a díjat egy argentin film kapta meg, a Szarajevóban született rendező pályája meglódult, mint az istennyila. Cigányok ideje, Arizónai álmodozók, Underground, megannyi olyan film, ami a filmkedvelők DVD-gyűjteményében megtalálható, majd 1998-ban érkezett az első igazán kommersz mozija, a Macskajaj, mely idehaza kisvártatva kultstátuszba lépett.


Kusturica ismét dokumentumfilmes terepre evez (előzetes a bekezdés fölött), mely nem ismeretlen számára, hiszen az Umca-umca, macska-zajt nálunk is bemutatták. A Maradona by Kusturica nem csak egyszerű sportdokumentum-film, nem csak Maradona útját mutatja be a bölcsőtől a futballpályáig, hanem élettel teli, keserédes politikai-szociológiai látlelet egy távoli országból, mely nagyon ismerős lehet nekünk.