SG.hu·
Eastern Promises - Gyilkos ígéretek
Általában sokat nyom a latban egy film első pár perce, az Eastern Promises startja pedig ennél intenzívebb nem is lehetne.
David Cronenberg rendező előtt azt hiszem ideje megemelnünk nemlétező kalapunkat, hiszen a kanadai direktor, afféle meg-megújuló erőforrásként, képes állandó meglepetéseket okozni. A tévéfilmektől a mozis horrorok (Légy, Shivers) irányába eltávolódó rendező ugyanis egy idő után feladta a rémisztgetést és a pszichére próbált meg hatni az olyan felkavaró filmekkel, mint a Meztelen ebéd, a Pók vagy Karambol - sőt, még a Mátrix-ízesítésűnek mondott, de Keanu Reeves filmjével egy időben bemutatott eXistenz - Az élet játék is csak tovább szélesítette, színesítette a cronenbergi palettát.
A Pókot követő 3-4 éves szünetben pedig egy pazar képregény-feldolgozással tért vissza a Mester, az Erőszakos múlttal, mely bár nem lett különösen nagy kasszasiker, de a nézői és kritikusi elismeréseket begyűjtötte és még két Oscar-jelölést is fialt. Legújabb filmje, a Gyilkos ígéretek pedig egy újabb lépés előre, ezúttal a gengsztermozi műfaja felé.
A film helyszíne London - de nem ám a Piccadilly és környéke vagy a Hyde Park, hanem a jórészt emigránsok lakta külső kerületek, azon belül is az oroszok által kedvelt környékek. Itt lakik és itt dolgozik a film főhőse, az orosz származású Annát alakító szülésznő (Naomi Watts), aki egy éjszakai műszak alatt levezényelt szülés során elveszti egyik fiatalkorú betegét - ellenben a kisbaba megszületik. Anna pedig az elhunyt anya holmijai között talált orosz nyelvű jegyzetfüzet segítségével megpróbálja felkutatni a pici rokonait. A kutakodás során - ahogy kell - szövevényes és általa kevéssé ismert világban találja magát, melyben teljesen más törvények uralkodnak.
Egy Cronenbergnél talán nem is meglepő, hogy általunk (filmből sem) ismert világ feltérképezése közben is a miliő atmoszférája az, ami legelőször rabul ejti a nézőt. És, ha a hangulat már megteremtődött, akkor minden további kvázi már csak hab a tortán. Szerencsére az Eastern Promises által kínált tortát szinte teljesen elfedi a hab, bár aki nem nagyon szereti a naturalista, nyers ábrázolást, az még időben visszakozhat, bár ezen jelzők ellenére sem kell félni attól, hogy a filmben hullani fognak az emberek nagy leszámolások, lövöldözések közepette. (Bár a nagy "verekedős" jelenet is mutatja, hogy akciófilmet is tudna rendezni Cronenberg.)
Nem, ez nem az a gengszertfilm - itt inkább némely, de leginkább egy szereplő lelkében vájkál a rendező és akar kihozni valami nyúlósat belőle, ahogy az elsőre lejön a nézőknek, de szerencsére Cronenberg dörzsöltebb annál, mint hogy közhelyeket tárjon elénk. Ebben pedig a színészek teljes mértékben partnerek, nem is érdemes senkit kiemelni, hiszen mindenki hozza azt, ami elvárható tőle.
Az Eastern Promises erős film, de a végeredmény mégsem lett olyan felkavaró, mint arra számítottunk, noha a film közben egyre erősebb érzésünk, miszerint ez csak valami klasszikus történet, afféle gengszter tanmese, szerencsére megcáfolódik, hiszen azért képes meglepetésekkel szolgálni a történet némely klasszikus panel segítségével és közben a szájbarágós levezetést is elkerüli. Nézős, mese nincs, de..., sajnos ott van az a "de". Ettől még persze örömünkben tapsikolnánk, ha a moziba kerülő filmek akár ötöde ilyen minőséget képviselne.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
David Cronenberg rendező előtt azt hiszem ideje megemelnünk nemlétező kalapunkat, hiszen a kanadai direktor, afféle meg-megújuló erőforrásként, képes állandó meglepetéseket okozni. A tévéfilmektől a mozis horrorok (Légy, Shivers) irányába eltávolódó rendező ugyanis egy idő után feladta a rémisztgetést és a pszichére próbált meg hatni az olyan felkavaró filmekkel, mint a Meztelen ebéd, a Pók vagy Karambol - sőt, még a Mátrix-ízesítésűnek mondott, de Keanu Reeves filmjével egy időben bemutatott eXistenz - Az élet játék is csak tovább szélesítette, színesítette a cronenbergi palettát.
A Pókot követő 3-4 éves szünetben pedig egy pazar képregény-feldolgozással tért vissza a Mester, az Erőszakos múlttal, mely bár nem lett különösen nagy kasszasiker, de a nézői és kritikusi elismeréseket begyűjtötte és még két Oscar-jelölést is fialt. Legújabb filmje, a Gyilkos ígéretek pedig egy újabb lépés előre, ezúttal a gengsztermozi műfaja felé.
A film helyszíne London - de nem ám a Piccadilly és környéke vagy a Hyde Park, hanem a jórészt emigránsok lakta külső kerületek, azon belül is az oroszok által kedvelt környékek. Itt lakik és itt dolgozik a film főhőse, az orosz származású Annát alakító szülésznő (Naomi Watts), aki egy éjszakai műszak alatt levezényelt szülés során elveszti egyik fiatalkorú betegét - ellenben a kisbaba megszületik. Anna pedig az elhunyt anya holmijai között talált orosz nyelvű jegyzetfüzet segítségével megpróbálja felkutatni a pici rokonait. A kutakodás során - ahogy kell - szövevényes és általa kevéssé ismert világban találja magát, melyben teljesen más törvények uralkodnak.
Egy Cronenbergnél talán nem is meglepő, hogy általunk (filmből sem) ismert világ feltérképezése közben is a miliő atmoszférája az, ami legelőször rabul ejti a nézőt. És, ha a hangulat már megteremtődött, akkor minden további kvázi már csak hab a tortán. Szerencsére az Eastern Promises által kínált tortát szinte teljesen elfedi a hab, bár aki nem nagyon szereti a naturalista, nyers ábrázolást, az még időben visszakozhat, bár ezen jelzők ellenére sem kell félni attól, hogy a filmben hullani fognak az emberek nagy leszámolások, lövöldözések közepette. (Bár a nagy "verekedős" jelenet is mutatja, hogy akciófilmet is tudna rendezni Cronenberg.)
Nem, ez nem az a gengszertfilm - itt inkább némely, de leginkább egy szereplő lelkében vájkál a rendező és akar kihozni valami nyúlósat belőle, ahogy az elsőre lejön a nézőknek, de szerencsére Cronenberg dörzsöltebb annál, mint hogy közhelyeket tárjon elénk. Ebben pedig a színészek teljes mértékben partnerek, nem is érdemes senkit kiemelni, hiszen mindenki hozza azt, ami elvárható tőle.
Az Eastern Promises erős film, de a végeredmény mégsem lett olyan felkavaró, mint arra számítottunk, noha a film közben egyre erősebb érzésünk, miszerint ez csak valami klasszikus történet, afféle gengszter tanmese, szerencsére megcáfolódik, hiszen azért képes meglepetésekkel szolgálni a történet némely klasszikus panel segítségével és közben a szájbarágós levezetést is elkerüli. Nézős, mese nincs, de..., sajnos ott van az a "de". Ettől még persze örömünkben tapsikolnánk, ha a moziba kerülő filmek akár ötöde ilyen minőséget képviselne.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
