Szekeres Viktor
Goya kísértetei - a film, amit nem mertek itthon bemutatni
A kosztümös filmekért rajongók a látványért, míg a kommerszhívők a (végre) meztelen Natalie Portman miatt nézték volna meg a filmet.
Egyszer minden műfajt ki kell próbálni gondolhatták a hollywoodi tinibálvány színésznők és hogy hogy nem, de valamiért többségük hirtelen a kosztümös zsánert szúrta ki magának. Először Reese Witherspoon illegette magát a Hiúságok vásárában, majd Kirsten Dunst mozdult rá a rizsporos parókára Sofia Coppola Maria Antoinette-jében, s mivel Scarlett Johannson már korábban eljátszotta a Lányt azzal a gyöngy fülbevalóval, ezért kizárásos Natalie Portman maradt egyke a placcon, aki gyorsan be is pótolta elmaradását Milos Forman legújabb filmjében, a Goya kísérteteiben.
Forman nem számít különösebben termékeny rendezőnek, kellőképpen megrágja, hogy mikor vállal újabb munkát: legutóbb 8 évvel ezelőtt készítette el Jim Carrey-vel az Ember a Holdont. Sőt, ha azt nézzük a gyökereihez tért vissza, hiszen a Jim Carrey-filmet megelőző Larry Flint előtt két kosztümös filmben élte ki magát, a Valmontban és az Amadeusban, s nyilván ezért sem meglepő, hogy meglehetős magabiztossággal vezényli le a Goya kísérteteit. A gond mindössze az, hogy a magabiztosság olykor átcsap túlságos rutinmunkába, s ekkora várakoztatás után nem biztos, hogy ezt érdemlik a rajongók.
A film 1792-ben indít Spanyolországban és Goyáról (is) szól. A korszak ismert lehet előttünk, arat a bigott vallásosság, dúl a kereszténység rémuralma, az inkvizicíó. Ez utóbbi csap le Goya (Stellan Skarsgard) egyik modelljére (Natalie Portman), akit börtönbe vetnek igaztalanul, hogy ott az egyik titokzatos pap (Javier Bardem) belészeressen és megpróbáljon segíteni rajta.
Ahogy az várható volt, Formant nem kellett félteni, igazi színpompás, vizuális elemekben bővelkedő, szépen felépített tablót kapunk. Sem a kosztümökbe, sem a hivalkodó díszletekbe nem lehet belekötni. Ami viszont plusz, az Goya személye, aki nem csak mint festő, hanem mint a kor embere, a haladó uralkodói iránnyal dacoló, a nagyok körében udvari festőként forgó kisember jelenik meg, s annak ellenére címszereplője a filmnek, hogy nem is ő a központi alak. (Bár pár festmény keletkezésének körülményét megismerjük és egy udvari festő hétköznapjaiba is beleleshetünk.)
A festés azonban a háttérbe szorul és inkább a kor szelleme, a vallás kerül középpontba. A Szent Inkvizíció fékevesztetten tombol, vélt eretnekeket küld máglyára, embereket kínoztat meg Isten nevében, minek hatására nincs élő ember, ki ne ismerne be mindent. Ezt a hátteret mutatja be nekünk Forman saját (vagyis Goya) szemén keresztül kissé didaktikus, szájbarágós módon, de fene romantikusan és éppen ezért élvezetesen. Segítségével lehetünk tanúi egy korszak utolsó éveinek, egy nagy történelmi fordulópontnak és közben elborzonghatunk azon, hogy ha a felvilágosodás korában is ilyen sötét dolgokra volt képes a sötétnek nevezett középkor, akkor pár száz évvel korábban milyen viszonyok dúlhattak.
Fura egy helyzetbe került idehaza a film, hiszen amellett, hogy már látható a moziban és látható is marad, soha nem fogják bemutatni itthon. Május elején a spanyol filmhét keretében került bemutatásra a film, melyet később, a június 21-re tervezett bemutatóig premier előtt műsoron hagytak a budapesti Művész és Puskin moziban, hogy szájhagyomány útján is terjedjen a film híre.
Legalábbis ez volt a terv, viszont a várt érdeklődés elmaradt. Eddig mindössze alig 4800-an látták a Goya kísérteteit, minek hatására a forgalmazó Fórum Hungary úgy döntött, hogy hivatalosan nem mutatja be a filmet, mely Amerikában július 20-án kerül a filmszínházakba, viszont számos más helyen már megbukott. Egyedül Goya szülőhazájában, Spanyolországban, és a rendező otthonában, Csehországban volt képes korrekten szerepelni anyagilag.
Mit is fűzhetnénk hozzá - bármennyire is logikus és racionális a döntés, azért valahol kár érte. A nyári premiermentes időszakban és a sok robbantgatós popcornmozi között egy csendes, kosztümös film elfért volna, még akkor is, ha csak a hitelességért, vagy annak látszatáért érdemel csillagos ötöst. Azonban a fent említettek miatt csak a budapestieknek adatik meg a film megtekintése.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Egyszer minden műfajt ki kell próbálni gondolhatták a hollywoodi tinibálvány színésznők és hogy hogy nem, de valamiért többségük hirtelen a kosztümös zsánert szúrta ki magának. Először Reese Witherspoon illegette magát a Hiúságok vásárában, majd Kirsten Dunst mozdult rá a rizsporos parókára Sofia Coppola Maria Antoinette-jében, s mivel Scarlett Johannson már korábban eljátszotta a Lányt azzal a gyöngy fülbevalóval, ezért kizárásos Natalie Portman maradt egyke a placcon, aki gyorsan be is pótolta elmaradását Milos Forman legújabb filmjében, a Goya kísérteteiben.
Forman nem számít különösebben termékeny rendezőnek, kellőképpen megrágja, hogy mikor vállal újabb munkát: legutóbb 8 évvel ezelőtt készítette el Jim Carrey-vel az Ember a Holdont. Sőt, ha azt nézzük a gyökereihez tért vissza, hiszen a Jim Carrey-filmet megelőző Larry Flint előtt két kosztümös filmben élte ki magát, a Valmontban és az Amadeusban, s nyilván ezért sem meglepő, hogy meglehetős magabiztossággal vezényli le a Goya kísérteteit. A gond mindössze az, hogy a magabiztosság olykor átcsap túlságos rutinmunkába, s ekkora várakoztatás után nem biztos, hogy ezt érdemlik a rajongók.
A film 1792-ben indít Spanyolországban és Goyáról (is) szól. A korszak ismert lehet előttünk, arat a bigott vallásosság, dúl a kereszténység rémuralma, az inkvizicíó. Ez utóbbi csap le Goya (Stellan Skarsgard) egyik modelljére (Natalie Portman), akit börtönbe vetnek igaztalanul, hogy ott az egyik titokzatos pap (Javier Bardem) belészeressen és megpróbáljon segíteni rajta.
Ahogy az várható volt, Formant nem kellett félteni, igazi színpompás, vizuális elemekben bővelkedő, szépen felépített tablót kapunk. Sem a kosztümökbe, sem a hivalkodó díszletekbe nem lehet belekötni. Ami viszont plusz, az Goya személye, aki nem csak mint festő, hanem mint a kor embere, a haladó uralkodói iránnyal dacoló, a nagyok körében udvari festőként forgó kisember jelenik meg, s annak ellenére címszereplője a filmnek, hogy nem is ő a központi alak. (Bár pár festmény keletkezésének körülményét megismerjük és egy udvari festő hétköznapjaiba is beleleshetünk.)
A festés azonban a háttérbe szorul és inkább a kor szelleme, a vallás kerül középpontba. A Szent Inkvizíció fékevesztetten tombol, vélt eretnekeket küld máglyára, embereket kínoztat meg Isten nevében, minek hatására nincs élő ember, ki ne ismerne be mindent. Ezt a hátteret mutatja be nekünk Forman saját (vagyis Goya) szemén keresztül kissé didaktikus, szájbarágós módon, de fene romantikusan és éppen ezért élvezetesen. Segítségével lehetünk tanúi egy korszak utolsó éveinek, egy nagy történelmi fordulópontnak és közben elborzonghatunk azon, hogy ha a felvilágosodás korában is ilyen sötét dolgokra volt képes a sötétnek nevezett középkor, akkor pár száz évvel korábban milyen viszonyok dúlhattak.
Fura egy helyzetbe került idehaza a film, hiszen amellett, hogy már látható a moziban és látható is marad, soha nem fogják bemutatni itthon. Május elején a spanyol filmhét keretében került bemutatásra a film, melyet később, a június 21-re tervezett bemutatóig premier előtt műsoron hagytak a budapesti Művész és Puskin moziban, hogy szájhagyomány útján is terjedjen a film híre.
Legalábbis ez volt a terv, viszont a várt érdeklődés elmaradt. Eddig mindössze alig 4800-an látták a Goya kísérteteit, minek hatására a forgalmazó Fórum Hungary úgy döntött, hogy hivatalosan nem mutatja be a filmet, mely Amerikában július 20-án kerül a filmszínházakba, viszont számos más helyen már megbukott. Egyedül Goya szülőhazájában, Spanyolországban, és a rendező otthonában, Csehországban volt képes korrekten szerepelni anyagilag.
Mit is fűzhetnénk hozzá - bármennyire is logikus és racionális a döntés, azért valahol kár érte. A nyári premiermentes időszakban és a sok robbantgatós popcornmozi között egy csendes, kosztümös film elfért volna, még akkor is, ha csak a hitelességért, vagy annak látszatáért érdemel csillagos ötöst. Azonban a fent említettek miatt csak a budapestieknek adatik meg a film megtekintése.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése