Napi Online

Az EU pénzt ad a filmproducereknek

Az Európai Bizottság (EB) 2001-ben szabályozta az európai média állami támogatását, amelyet kiegészítenek az uniós költségvetésből finanszírozott közösségi programok.

Az EB stratégiai ágazatként kezeli az audiovizuális szektort, részben kulturális szerepe miatt, részben mert jelentős munkahelyteremtő tényező. Az állami segély feltételei éppen ezért némileg rugalmasabbak, mint általában az EU iparára érvényes előírások, bár a piaczavaró elemeket itt is igyekeznek kiküszöbölni. Általában a projekt költségének maximum felét teheti ki az állami segély, de kivételt képezhet, ha alacsony költségvetéssel készül a film vagy különlegesen nehéz körülmények között forgatják.

Az állam ragaszkodhat ahhoz, hogy a segélyt az országon belül költsék el, ez azonban legfeljebb a támogatás négyötödére vonatkozhat. Brüsszel előírja, hogy az állami támogatásban részesülő projektnek "kulturális tartalmat" kell felmutatnia, annak meghatározását azonban, hogy mi számít kulturálisnak, az adott tagállamra hagyja. A szabályozás felülvizsgálatára 2007-ben kerül sor. Az EU közösségi programja a Média Plusz Program, amely a forgatókönyvírástól a filmkészítésen át a filmforgalmazásig állhat rendelkezésre, és általában a projekt büdzséjének feléig terjedő anyagi támogatás.

Ezen belül is vannak különleges, célzott területek, ilyen programra a 35 évnél fiatalabb forgatókönyvírók jelentkezhetnek, tavaly (és várhatóan idén is) erre például 775 ezer eurót különítettek el. Ugyancsak a Média Pluszra pályázhatnak producerek, a szóba jöhető EU-támogatás a film összköltségének felére szólhat. Erre a programra évente csaknem 17 millió euró áll rendelkezésre. A Média Plusz program 2001-2005 között összesen 400 millióból gazdálkodhatott.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!