SG.hu
A Battlefield és a Sims a képernyőkön is meghódíthatja a közönséget
Az Electronic Arts 55 milliárd dolláros felvásárlása fordulópontot jelent a videojáték-ipar történetében. A tranzakció a valaha volt legnagyobb összegű tőkeáttételes kivásárlás a szektorban, amely nemcsak az iparág méretére, hanem annak új irányaira is ráirányítja a figyelmet.
A videojátékok immár a világ legnagyobb szórakoztatóipari ágazatát képviselik, ám a pandémia utáni időszakban a piac lassulást él meg. A fogyasztók a magas árak miatt visszafogták költéseiket, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy új bevételi forrásokat keressenek. A sikeres szellemi tulajdon (intellectual property, IP) értékének maximalizálása ma már messze túlmutat a konzolokon és PC-ken: a stúdiók egyre inkább a filmek és televíziós sorozatok világában próbálják újrapozicionálni népszerű játékaikat.
Az EA felvásárlása így nem csupán egy üzleti tranzakció, hanem stratégiai lépés is, amely révén az új tulajdonosok olyan ikonikus franchise-okat szereztek meg, mint a „Battlefield”, az „Apex Legends” vagy „The Sims”. Ezek a sorozatok nemcsak játékosok millióit vonzzák, hanem hatalmas potenciált kínálnak a mozgóképes adaptációk terén is. Az elmúlt években a videojátékokból készült filmek és sorozatok új reneszánszukat élik: míg a 2000-es évek kudarcos adaptációi - például a 2005-ös „Doom” vagy a 2009-es „Street Fighter: The Legend of Chun-Li” - inkább elrettentő példaként szolgáltak, addig az utóbbi időben a Sony „The Last of Us” című sorozata óriási globális sikert aratott.
Ez a fordulat Hollywood és a játékkiadók számára is inspirációt jelentett. Az Amazon Prime „Fallout” sorozata, a Riot Games „Arcane” animációjának új évada, a Warner Bros „Minecraft” filmje, valamint a Nintendo és a „Mortal Kombat” franchise közelgő folytatásai mind azt mutatják, hogy a videojátékok immár stabil és értékes alapanyagnak számítanak a streaming és mozis világban. Nem véletlen, hogy az EA is tavaly jelentette be együttműködését az Amazon MGM stúdióval, amely „The Sims” filmadaptációt készít elő.
A befektetők szerint a tendencia egyértelmű. A prémium kategóriás játék-IP-k hosszú távú értéke folyamatosan növekszik, mivel a játékosok egyre inkább néhány nagy franchise köré koncentrálják idejüket és költéseiket. Ez pedig lehetőséget kínál a kiadóknak, hogy termékeiket más iparágakba is átültessék, maximalizálva a márkák bevételi potenciálját. A Public Investment Fund (PIF) részvétele a tranzakcióban nem meglepő: a szaúdi alap gaming divíziója, a Savvy Games Group már korábban is jelentős befektetéseket hajtott végre, többek között a Take-Two Interactive és a Nintendo esetében. Emellett az arab királyság más szórakoztatóipari szektorokba is belépett, például mozik építésével és japán animációs stúdiókba - így a Toei Co.-ba - való befektetésekkel. A cél világos: diverzifikálni a gazdaságot, és egyre nagyobb szeletet kihasítani a globális kulturális iparágból.
Ugyanakkor a stratégia kockázatokkal is jár. A videojáték-fejlesztés és az adaptációk gyártása rendkívül költséges vállalkozás, amely könnyen visszaüthet, ha a végeredmény nem felel meg a fogyasztói elvárásoknak. A svéd Embracer Group példája jól mutatja a veszélyeket: az elmúlt években tucatnyi stúdiót vásároltak fel, ám a rossz kritikákat kapott játékok és törölt projektek súlyos veszteségeket okoztak, ami végül a cég három részre szakadásához vezetett. Joost van Dreunen, a New York University Stern School of Business videojáték-ipari szakértője szerint az IP-k felvásárlása recessziós környezetben rövid távon előnyös lehet, de gyakran hatékonysági problémákhoz és az eszközök leértékelődéséhez vezet. Más szóval: önmagában az ismert márkák megszerzése nem garancia a sikerre, ha azok kiaknázása nem történik meg körültekintően.
Az EA tehát új tulajdonosi körrel és óriási várakozásokkal vág neki a következő éveknek. A kulcskérdés az lesz, hogy a „Battlefield”, a „The Sims” vagy az „Apex Legends” mennyire tudják megőrizni játékosbázisukat, miközben a stúdió és partnerei a képernyők más formáira is átültetik őket. Ha sikerrel járnak, az EA felvásárlása mintául szolgálhat arra, hogyan lehet a jövő szórakoztatóiparának motorját nemcsak a konzolokban, hanem a mozivásznon és a streaming platformokon is beindítani.
A videojátékok immár a világ legnagyobb szórakoztatóipari ágazatát képviselik, ám a pandémia utáni időszakban a piac lassulást él meg. A fogyasztók a magas árak miatt visszafogták költéseiket, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy új bevételi forrásokat keressenek. A sikeres szellemi tulajdon (intellectual property, IP) értékének maximalizálása ma már messze túlmutat a konzolokon és PC-ken: a stúdiók egyre inkább a filmek és televíziós sorozatok világában próbálják újrapozicionálni népszerű játékaikat.
Az EA felvásárlása így nem csupán egy üzleti tranzakció, hanem stratégiai lépés is, amely révén az új tulajdonosok olyan ikonikus franchise-okat szereztek meg, mint a „Battlefield”, az „Apex Legends” vagy „The Sims”. Ezek a sorozatok nemcsak játékosok millióit vonzzák, hanem hatalmas potenciált kínálnak a mozgóképes adaptációk terén is. Az elmúlt években a videojátékokból készült filmek és sorozatok új reneszánszukat élik: míg a 2000-es évek kudarcos adaptációi - például a 2005-ös „Doom” vagy a 2009-es „Street Fighter: The Legend of Chun-Li” - inkább elrettentő példaként szolgáltak, addig az utóbbi időben a Sony „The Last of Us” című sorozata óriási globális sikert aratott.
Ez a fordulat Hollywood és a játékkiadók számára is inspirációt jelentett. Az Amazon Prime „Fallout” sorozata, a Riot Games „Arcane” animációjának új évada, a Warner Bros „Minecraft” filmje, valamint a Nintendo és a „Mortal Kombat” franchise közelgő folytatásai mind azt mutatják, hogy a videojátékok immár stabil és értékes alapanyagnak számítanak a streaming és mozis világban. Nem véletlen, hogy az EA is tavaly jelentette be együttműködését az Amazon MGM stúdióval, amely „The Sims” filmadaptációt készít elő.
A befektetők szerint a tendencia egyértelmű. A prémium kategóriás játék-IP-k hosszú távú értéke folyamatosan növekszik, mivel a játékosok egyre inkább néhány nagy franchise köré koncentrálják idejüket és költéseiket. Ez pedig lehetőséget kínál a kiadóknak, hogy termékeiket más iparágakba is átültessék, maximalizálva a márkák bevételi potenciálját. A Public Investment Fund (PIF) részvétele a tranzakcióban nem meglepő: a szaúdi alap gaming divíziója, a Savvy Games Group már korábban is jelentős befektetéseket hajtott végre, többek között a Take-Two Interactive és a Nintendo esetében. Emellett az arab királyság más szórakoztatóipari szektorokba is belépett, például mozik építésével és japán animációs stúdiókba - így a Toei Co.-ba - való befektetésekkel. A cél világos: diverzifikálni a gazdaságot, és egyre nagyobb szeletet kihasítani a globális kulturális iparágból.
Ugyanakkor a stratégia kockázatokkal is jár. A videojáték-fejlesztés és az adaptációk gyártása rendkívül költséges vállalkozás, amely könnyen visszaüthet, ha a végeredmény nem felel meg a fogyasztói elvárásoknak. A svéd Embracer Group példája jól mutatja a veszélyeket: az elmúlt években tucatnyi stúdiót vásároltak fel, ám a rossz kritikákat kapott játékok és törölt projektek súlyos veszteségeket okoztak, ami végül a cég három részre szakadásához vezetett. Joost van Dreunen, a New York University Stern School of Business videojáték-ipari szakértője szerint az IP-k felvásárlása recessziós környezetben rövid távon előnyös lehet, de gyakran hatékonysági problémákhoz és az eszközök leértékelődéséhez vezet. Más szóval: önmagában az ismert márkák megszerzése nem garancia a sikerre, ha azok kiaknázása nem történik meg körültekintően.
Az EA tehát új tulajdonosi körrel és óriási várakozásokkal vág neki a következő éveknek. A kulcskérdés az lesz, hogy a „Battlefield”, a „The Sims” vagy az „Apex Legends” mennyire tudják megőrizni játékosbázisukat, miközben a stúdió és partnerei a képernyők más formáira is átültetik őket. Ha sikerrel járnak, az EA felvásárlása mintául szolgálhat arra, hogyan lehet a jövő szórakoztatóiparának motorját nemcsak a konzolokban, hanem a mozivásznon és a streaming platformokon is beindítani.