Szekeres Viktor
Amerikát valamiért nem érdekli a Halálos iramban-sorozat
Nem sok hollywoodi popcorn filmnél látni akkora szakadékot Amerika és a világ között, mint a HI-knél.
Az amerikai piac a hollywoodi filmek legnagyobb piaca, általában azon termelik meg a legtöbb bevételt az USA-ban készült alkotások, amiben nincs semmi meglepő, az adott nemzet filmjei általában az adott nemzet mozijaiban hozzák a legtöbb pénzt. De az észak-amerikai piac (USA+Kanada) olyannyira domináns, hogy sokszor a kommersz filmek esetében Amerikában annyi bevétel termelődik, mint a világ többi részén összesen. Előfordul persze, hogy olykor Amerika 40-45%-ban részesedik, a világ pedig 55-60-ban, vagy fordítva, hogy Amerikáé 55-60%, míg a világé 40-45%, de meglehetősen ritka az olyan hatalmas eltérés, mint egyes látványfilmeknél. Amerika ugyanis sokkal kevésbé vevő a látvány nélküli (vélt vagy valós) ürességre, mint Európa vagy Ázsia.
Emlékezhetünk olyan filmekre, mint a Warcraft, a Prince of Persia vagy az Assassin's Creed, melyekből csak azért nem lettek sorozatok, mert Amerika nem vetődött rájuk. Az elsőnél 11/89%, a másodiknál 27/73%, a harmadiknál 23/77% volt az amerikai és Amerikán kívüli bevétel aránya - ha Amerikában nem buknak meg a filmek, lehet, hogy még mindig készülnek belőlük folytatások. Mondanunk sem kell, hogy idén a kommersz filmek közül magasan a Fast X bevétel-megoszlása a legféloldalasabb, mely Amerikában 129 millió dollárt hozott (alig többet, mint a pókember-animáció egy hétvége alatt), míg nemzetközileg 476 milliót, vagyis 21/79% az arány. Sőt, a Halálos iramban olyannyira nem amerikás film, hogy még Kína is lepipálta bevételben, pedig az ilyesmi nagyon ritka hollywoodi filmek esetében.
Az amerikai piac a hollywoodi filmek legnagyobb piaca, általában azon termelik meg a legtöbb bevételt az USA-ban készült alkotások, amiben nincs semmi meglepő, az adott nemzet filmjei általában az adott nemzet mozijaiban hozzák a legtöbb pénzt. De az észak-amerikai piac (USA+Kanada) olyannyira domináns, hogy sokszor a kommersz filmek esetében Amerikában annyi bevétel termelődik, mint a világ többi részén összesen. Előfordul persze, hogy olykor Amerika 40-45%-ban részesedik, a világ pedig 55-60-ban, vagy fordítva, hogy Amerikáé 55-60%, míg a világé 40-45%, de meglehetősen ritka az olyan hatalmas eltérés, mint egyes látványfilmeknél. Amerika ugyanis sokkal kevésbé vevő a látvány nélküli (vélt vagy valós) ürességre, mint Európa vagy Ázsia.
Emlékezhetünk olyan filmekre, mint a Warcraft, a Prince of Persia vagy az Assassin's Creed, melyekből csak azért nem lettek sorozatok, mert Amerika nem vetődött rájuk. Az elsőnél 11/89%, a másodiknál 27/73%, a harmadiknál 23/77% volt az amerikai és Amerikán kívüli bevétel aránya - ha Amerikában nem buknak meg a filmek, lehet, hogy még mindig készülnek belőlük folytatások. Mondanunk sem kell, hogy idén a kommersz filmek közül magasan a Fast X bevétel-megoszlása a legféloldalasabb, mely Amerikában 129 millió dollárt hozott (alig többet, mint a pókember-animáció egy hétvége alatt), míg nemzetközileg 476 milliót, vagyis 21/79% az arány. Sőt, a Halálos iramban olyannyira nem amerikás film, hogy még Kína is lepipálta bevételben, pedig az ilyesmi nagyon ritka hollywoodi filmek esetében.