Ötvös Tibor
Remek krimi a Tőrbe ejtve
Rian Johnson a kétes minőségű Star Wars: Az utolsó Jedik után egy minőségi krimit, egy "whodunit" (kitette) filmet tett le az asztalra, mely tele van sztárokkal és mindenki élete alakítását nyújtja benne. Főleg Daniel Craig, aki simán kaphatna Oscar-jelölést is miatta.
Hogy tetszett a Tőrbe ejtve?
Rian Johnson filmográfiájában a pazar krimi-vígjáték (Brothers Bloom - Szélhámos fivérek) és az izgalmas időutazós akciófilm (Looper) mellett a rajongókat nagyon megosztó Star Wars: Az utolsó Jedik is szerepel. Utóbbi elég nagyot rombolt a rendező-forgatókönyvíró megbecsülésén és éppen ezért vártuk kíváncsian, mi lesz a következő projekt. Nos, a Tőrbe ejtve a régi Johnsont hozta vissza, hiszen a forgatókönyv egész egyszerűen zseniális, a színészek mindegyike brillírozik, a rendezői megoldások pedig szintén ügyesek.
A kritika teljesen spoiler-mentes, hiszen annyi jó kis fordulat van a filmben, hogy vétek lenne ezeket ellőni. Szóval az alaphelyzet a tipikus nyomozós játékokat idézi: adott egy milliomos öregúr, név szerint Harlan Thrombey, a híres krimiíró, akit a 85. születésnapján rendezett buli után holtan találnak a szobájában. Mivel minden jel öngyilkosságra utal, így a rendőrök sem sokat foglalkoznak az üggyel. Ám a helyszínen jelen van Benoit Blanc, a titokzatos magánnyomozó, akinek valami bűzlik. Ennyi, többet nem is írok.
De csak ismételni tudom magam, hogy az elsőre nagyon egyszerűnek és gyorsan megoldhatónak tűnő történet kellően csavaros és olyan finom megoldásokat alkalmaznak a sztoriban, hogy csak tapsolni lehet neki. A Johnson jegyezte forgatókönyv remekül adagolja az újabb információkat és nem fél "lassúnak" lenni. Azaz itt nem nagyon látunk majd autós üldözéseket (egyet pontosan, de azt is pazar szöveggel kommentálja Blanc alakja), nincsenek lövöldözések, maga a sztori az, ami viszi előre a filmet.
És persze a színészek, akik láthatóan nagyon jól érezték magukat a közegben és remekül szórakoztak a forgatáson. Daniel Craig a magányos kopó Blanc szerepében élete egyik legjobbját nyújtja. Kissé kretén és idejétmúlt módon, de mégis szívvel-lélekkel teszi a dolgát és próbálja átlátni a helyzetet (a fánkos monológja pedig ott lesz az év végi dumák között). A másik főszereplő az idős írót ápoló Marta, aki Ana de Armas hoz zseniálisan. Egy ilyen sztárokkal telezsúfolt filmben kitűnni nagyon nehéz, de neki sikerült. A Szárnyas fejvadász 2049 után a Tőrbe ejtve újabb mérföldkő lesz a karrierjében és ha így halad, hamar az A-ligában találja magát. Alakítása egyszerre törékeny, de mégis erőteljes, szerethető, de néha mégis irritáló - szóval tökéletes.
A többieket nehéz lenne osztályozni, hiszen mindenki parádésan hozza a figuráját, pusztán nincs túl sok játékidejük. Chris Evans, ha így halad, képes lesz elkerülni a skatulyázást, a film nézése közben ugyanis egyszer sem jutott eszembe, hogy ez a fickó Amerika kapitány. Egy elkényeztetett aranyifjút láttam és ez nagyon nagy teljesítmény. A dinamika pedig minden szereplőnél remek, teljesen mindegy éppen kiket látunk a vásznon.
A Tőrbe ejtve egy igen kockázatos vállalkozás, hiszen ellentétben Poirot nyomozásával az Orient expresszen, itt nem állt a stáb rendelkezésére egy bejáratott franchise. Johnson saját kútfőből írt egy többrétegű forgatókönyvet, ami kellően humoros, bizonyos szinten görbe tükröt is tart a többi krimi elé, ugyanakkor végig izgalmas és egyetlen percre sem ül le. Remélhetőleg a kritikai és anyagi sikere ráébreszti Hollywoodot arra, hogy van igény ilyen jellegű filmre, pusztán értő kezekbe kell adni. És Johnson kezében tökéletes helyen volt, amit Az utolsó Jedik megtekintése után nem hittem volna, hogy valaha leírok. Szóval irány a mozi és nézze meg mindenki az év egyik legjobbját.
A kritika teljesen spoiler-mentes, hiszen annyi jó kis fordulat van a filmben, hogy vétek lenne ezeket ellőni. Szóval az alaphelyzet a tipikus nyomozós játékokat idézi: adott egy milliomos öregúr, név szerint Harlan Thrombey, a híres krimiíró, akit a 85. születésnapján rendezett buli után holtan találnak a szobájában. Mivel minden jel öngyilkosságra utal, így a rendőrök sem sokat foglalkoznak az üggyel. Ám a helyszínen jelen van Benoit Blanc, a titokzatos magánnyomozó, akinek valami bűzlik. Ennyi, többet nem is írok.
De csak ismételni tudom magam, hogy az elsőre nagyon egyszerűnek és gyorsan megoldhatónak tűnő történet kellően csavaros és olyan finom megoldásokat alkalmaznak a sztoriban, hogy csak tapsolni lehet neki. A Johnson jegyezte forgatókönyv remekül adagolja az újabb információkat és nem fél "lassúnak" lenni. Azaz itt nem nagyon látunk majd autós üldözéseket (egyet pontosan, de azt is pazar szöveggel kommentálja Blanc alakja), nincsenek lövöldözések, maga a sztori az, ami viszi előre a filmet.
És persze a színészek, akik láthatóan nagyon jól érezték magukat a közegben és remekül szórakoztak a forgatáson. Daniel Craig a magányos kopó Blanc szerepében élete egyik legjobbját nyújtja. Kissé kretén és idejétmúlt módon, de mégis szívvel-lélekkel teszi a dolgát és próbálja átlátni a helyzetet (a fánkos monológja pedig ott lesz az év végi dumák között). A másik főszereplő az idős írót ápoló Marta, aki Ana de Armas hoz zseniálisan. Egy ilyen sztárokkal telezsúfolt filmben kitűnni nagyon nehéz, de neki sikerült. A Szárnyas fejvadász 2049 után a Tőrbe ejtve újabb mérföldkő lesz a karrierjében és ha így halad, hamar az A-ligában találja magát. Alakítása egyszerre törékeny, de mégis erőteljes, szerethető, de néha mégis irritáló - szóval tökéletes.
A többieket nehéz lenne osztályozni, hiszen mindenki parádésan hozza a figuráját, pusztán nincs túl sok játékidejük. Chris Evans, ha így halad, képes lesz elkerülni a skatulyázást, a film nézése közben ugyanis egyszer sem jutott eszembe, hogy ez a fickó Amerika kapitány. Egy elkényeztetett aranyifjút láttam és ez nagyon nagy teljesítmény. A dinamika pedig minden szereplőnél remek, teljesen mindegy éppen kiket látunk a vásznon.
A Tőrbe ejtve egy igen kockázatos vállalkozás, hiszen ellentétben Poirot nyomozásával az Orient expresszen, itt nem állt a stáb rendelkezésére egy bejáratott franchise. Johnson saját kútfőből írt egy többrétegű forgatókönyvet, ami kellően humoros, bizonyos szinten görbe tükröt is tart a többi krimi elé, ugyanakkor végig izgalmas és egyetlen percre sem ül le. Remélhetőleg a kritikai és anyagi sikere ráébreszti Hollywoodot arra, hogy van igény ilyen jellegű filmre, pusztán értő kezekbe kell adni. És Johnson kezében tökéletes helyen volt, amit Az utolsó Jedik megtekintése után nem hittem volna, hogy valaha leírok. Szóval irány a mozi és nézze meg mindenki az év egyik legjobbját.