Ötvös Tibor
X-Men: Sötét Főnix - nagyon unalmas lett a búcsú
A jogok visszaszerzése után a Marvel egy darabig nem akar X-Men filmet készíteni, így még dühítőbb a Sötét Főnix minősége. Egy unatkozó színészekkel teledobált katyvaszt kaptunk, látványos elemekkel.
Hogy tetszett az X-Men: Sötét Főnix?
Miután a Disney a Fox bekebelezésével az X-Men jogokat is magához vette, így hosszú évekig biztosan nem kapunk újabb filmet a mutánsok főszereplésével (hacsak nem valami mellékágat indítanak el). Éppen ezért már régóta lehetett tudni, hogy a Sötét Főnix egy korszak lezárása lesz, mely az első X-Men filmmel indult el, még 2000-ben. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és a filmek színvonala is folyamatosan változott, de a Logan vagy éppen az Eljövendő múlt napjai azt jelezték, hogy van erő eme franchise-ban. Sajnos az Apokalipszis és a hasonló szörnyűségek miatt volt egy jókora félelem is az új rész kapcsán és ezek végül be is igazolódtak.
Jean Grey Charles Xavier kedvenc tanítványa, az X-Men csapat nagyon értékes tagja. Egy űrbeli mentés során azonban átjárja őt egy titokzatos erő, mely aztán olyan sebeket szakít fel, amik teljesen megváltoztatják a lány viselkedését. A mutánsok innentől ellenségként kezelik, miközben egy titokzatos ellenség a lányban megtelepedő erőre hajt. Nagyjából ennyi, emellett kapunk még két nagyobb összecsapást és három kisebb akciójelenetet, majd vége a filmnek - és egy időre a franchise-nak is.
Éppen ezért azt vártuk, hogy most megmutatja a Fox, mire képes a sorozattal, hiszen már nincs vesztenivalója. Ráadásul a rendezést az a Simon Kinberg kapta, aki a korábbi részekben, mint forgatókönyvíró működött közre. Azonban sajnos a sztori viszonylag gyenge lábakon áll - pontosabban a különböző irányokat nem igazán érteni. Nem reflektál szinte semmilyen korábbi eseményre a Sötét Főnix, és percek alatt tesz tönkre barátságokat vagy éppen simít el halálos, a karaktereket eredetileg cselekvésre ösztönző ellentéteket. Érthetetlen és hiteltelen, így Jean Grey "szenvedése" sem tűnik valódinak. Nem is sorolom végig az összes karaktert, mert értelmetlen: egyikük sem képes maradandót alkotni és a többség láthatóan baromira unja is a dolgot. És ismét kaptunk egy teljesen jellegtelen gonoszt Chastain személyében.
Azért akadnak érdekes momentumok is a filmben, melyeket sajnos nagyon hamar elengedtek. Az mindenképpen meglepő, hogy viszonylag korán kivégeznek egy kedvelt szereplőt, ami valóban egészen szokatlan húzás - talán az egyetlen az egész filmben. A másik Genosha, mely most először bukkan fel a sorozatban. A mutánsok otthonának kialakított sziget azonban sajnos nagyon kevés időt és teret kap, pedig nagyon izgalmas lett volna végignézni, hogyan alapozzák meg a mutánsok lakhelyéül szolgáló világot. Azonban mindössze egy pár percet kapunk itt, majd halad is tovább a cselekmény. Kár érte.
Összességében elég sok negatív dolgot lehetne elmondani az X-Men: Sötét Főnixről, de ha mélyen magamba nézek, nem vártam egyebet a filmtől. Az első X-Men filmekben az volt a jó, hogy sikerült megtalálni a tökéletes karakterekhez a legmegfelelőbb színészeket. Az utóbbi években viszont csak arra mentek, hogy minél több sztár legyen egy-egy jelenetben. Lawrence Ravenként nyomába sem érhet a Rebecca Romijn alakította karakternek, ahogy bármilyen jó színész is McAvoy, Patrick Stewart volt maga X professzor; és még lehetne sorolni. Egyedüli kivétel talán Fassbender, aki jól elkapta Magneto lényegét.
A Sötét Főnix pont úgy hal majd el, ahogy annak lennie kell. A mostani képregényfilmes áradatban 12 egy tucatként emlékezünk majd a filmre (na és persze a film végi harc miatt, ami azért elég jól sikerült) és megnyugszunk, hogy immáron a Marvel kezében van a franchise. Ők talán képesek lesznek épeszű és az X-Men eredeti mondanivalójához felnövő filmet készíteni, akár még egy visszatérő Hugh Jackmannel is. Hogy képletesen fogalmazzak, az X-Men Főnixként támadhat fel, de erre még éveket kell várnunk. Ez viszont nem nagy ár azért, hogy ne készüljön több, a Sötét Főnix-hez és az Apokalipszishez hasonló középszerű filmecske.
Jean Grey Charles Xavier kedvenc tanítványa, az X-Men csapat nagyon értékes tagja. Egy űrbeli mentés során azonban átjárja őt egy titokzatos erő, mely aztán olyan sebeket szakít fel, amik teljesen megváltoztatják a lány viselkedését. A mutánsok innentől ellenségként kezelik, miközben egy titokzatos ellenség a lányban megtelepedő erőre hajt. Nagyjából ennyi, emellett kapunk még két nagyobb összecsapást és három kisebb akciójelenetet, majd vége a filmnek - és egy időre a franchise-nak is.
Éppen ezért azt vártuk, hogy most megmutatja a Fox, mire képes a sorozattal, hiszen már nincs vesztenivalója. Ráadásul a rendezést az a Simon Kinberg kapta, aki a korábbi részekben, mint forgatókönyvíró működött közre. Azonban sajnos a sztori viszonylag gyenge lábakon áll - pontosabban a különböző irányokat nem igazán érteni. Nem reflektál szinte semmilyen korábbi eseményre a Sötét Főnix, és percek alatt tesz tönkre barátságokat vagy éppen simít el halálos, a karaktereket eredetileg cselekvésre ösztönző ellentéteket. Érthetetlen és hiteltelen, így Jean Grey "szenvedése" sem tűnik valódinak. Nem is sorolom végig az összes karaktert, mert értelmetlen: egyikük sem képes maradandót alkotni és a többség láthatóan baromira unja is a dolgot. És ismét kaptunk egy teljesen jellegtelen gonoszt Chastain személyében.
Azért akadnak érdekes momentumok is a filmben, melyeket sajnos nagyon hamar elengedtek. Az mindenképpen meglepő, hogy viszonylag korán kivégeznek egy kedvelt szereplőt, ami valóban egészen szokatlan húzás - talán az egyetlen az egész filmben. A másik Genosha, mely most először bukkan fel a sorozatban. A mutánsok otthonának kialakított sziget azonban sajnos nagyon kevés időt és teret kap, pedig nagyon izgalmas lett volna végignézni, hogyan alapozzák meg a mutánsok lakhelyéül szolgáló világot. Azonban mindössze egy pár percet kapunk itt, majd halad is tovább a cselekmény. Kár érte.
Összességében elég sok negatív dolgot lehetne elmondani az X-Men: Sötét Főnixről, de ha mélyen magamba nézek, nem vártam egyebet a filmtől. Az első X-Men filmekben az volt a jó, hogy sikerült megtalálni a tökéletes karakterekhez a legmegfelelőbb színészeket. Az utóbbi években viszont csak arra mentek, hogy minél több sztár legyen egy-egy jelenetben. Lawrence Ravenként nyomába sem érhet a Rebecca Romijn alakította karakternek, ahogy bármilyen jó színész is McAvoy, Patrick Stewart volt maga X professzor; és még lehetne sorolni. Egyedüli kivétel talán Fassbender, aki jól elkapta Magneto lényegét.
A Sötét Főnix pont úgy hal majd el, ahogy annak lennie kell. A mostani képregényfilmes áradatban 12 egy tucatként emlékezünk majd a filmre (na és persze a film végi harc miatt, ami azért elég jól sikerült) és megnyugszunk, hogy immáron a Marvel kezében van a franchise. Ők talán képesek lesznek épeszű és az X-Men eredeti mondanivalójához felnövő filmet készíteni, akár még egy visszatérő Hugh Jackmannel is. Hogy képletesen fogalmazzak, az X-Men Főnixként támadhat fel, de erre még éveket kell várnunk. Ez viszont nem nagy ár azért, hogy ne készüljön több, a Sötét Főnix-hez és az Apokalipszishez hasonló középszerű filmecske.
|
X-Men: Sötét Főnix (X-Men: Dark Phoenix) szinkronizált, amerikai akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 114 perc, 2019 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Simon Kinberg Zene: Hans Zimmer Producer: Simon Kinberg, Hutch Parker, Lauren Shuler Donner, Bryan Singer Operatőr: Mauro Fiore Vágó: Lee Smith Forgatókönyvíró: Simon Kinberg Sophie Turner (Jean Grey / Főnix) Jennifer Lawrence (Raven / Mystique) Jessica Chastain (Smith) James McAvoy (Charles Xavier professzor) Tye Sheridan (Scott Summers / Küklopsz) Michael Fassbender (Erik Lehnsherr / Magneto) Nicholas Hoult (Hank McCoy / Szörnyeteg) |
