Ötvös Tibor
Kedvencek temetője - ismét félrement egy King-adaptáció
Nagyon nehéz megmondani, hogy mitől függ egy Stephen King adaptáció minősége, hiszen miközben az "Az" mindenkit megnyert magának, addig a Kedvencek temetője kapcsán már nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Hogy tetszett a Kedvencek temetője?
Őszintén megvallom, hogy imádom Stephen King korai munkásságát, ugyanakkor a filmes adaptációk színvonala, kevés kivételtől eltekintve (Ragyogás, A remény rabjai, Halálsoron), a közepes szintet is csak nagyon nehezen ütik meg. Az 1989-es Kedvencek temetője sem lett klasszikus, de abszolút a fogyaszthatóbb filmek táborát erősítette. Az "Az" kirobbanó sikere után várható volt, hogy újabb filmet kapunk, de a Kedvencek temetője bejelentése kisebb meglepetést okozott. King saját bevallása szerint is a legrémisztőbb regényének tartja a történetet és éppen ezért kíváncsian vártuk, hogyan sikerül ezt átültetni a vászonra.
Nos, a rövid válasz: sehogy. A Kedvencek temetője '89-es változata is jó pár részben változtatott a regény eseményein, de a mostani film még tovább keveri a lapokat. Az alaphelyzet adott, azaz a négytagú Creed család a nyugodtabb élet reményében vidékre költözik, ahol azonban a macskájukat halálos baleset éri. A szomszéd Jud beavatja az apukát az erdőben található temető sötét titkába, ahonnan a halottak visszatérnek. A macska meg is jelenik, majd egy tragédia hatására komolyabb döntést kell hozni, mely megváltoztatja az egész család és a közösség életét.
A film remekül kezd, Jason Clarke és John Lithgow pazarul hozzák a rájuk rót szerepeket és nagyjából egy órán át ágyaznak meg annak a csavarnak, amit mindenki vár. Azonban már a trailerben is ellőtték az első változtatást, azaz nem az szenved halálos balesetet és tér vissza, mint régen. Mindez nem is lenne baj, ám sajnos ettől fogva a film átcsap egy szimpla slasher horrorba. Ráadásul nem is a minőségibb fajtába, hiszen igazán durva jeleneteket nem látunk, olyankor mindig épp vágás jön.
Pedig a kezdés valóban jó, látható a két rendező, Kevin Kolsch és Dennis Widmeyer megértette, miről is szól a Kedvencek temetője (a gyászról és annak feldolgozásáról), ám valamiért mégis úgy döntöttek, hogy egy tucat-horrorként zárják le a filmet. Ez pedig elég nagy hiba, legalábbis a regényt ismerők számára. Így ugyanis minden változtatás, minden eltérés feleslegesnek tűnik. Sajnos a lezárás is eltérést mutat a korábbi filmtől és a regénytől is, amivel igazából csak egy esetleges folytatásnak akartak megágyazni az alkotók.
A Kedvencek temetője messze nem egy vállalhatatlan film, egyszerűen csak inkább egy Setét torony, mint egy Az. Talán ha a producerek hagyják dolgozni a rendezőket (nehéz megemészteni a váltást, ami történik a film közepén) és kicsit bevállalósabbak a brutális jeleneteknél, akkor egy igazi klasszikust köszönthettünk volna a King-életműben. De túl sok a volna...
Nos, a rövid válasz: sehogy. A Kedvencek temetője '89-es változata is jó pár részben változtatott a regény eseményein, de a mostani film még tovább keveri a lapokat. Az alaphelyzet adott, azaz a négytagú Creed család a nyugodtabb élet reményében vidékre költözik, ahol azonban a macskájukat halálos baleset éri. A szomszéd Jud beavatja az apukát az erdőben található temető sötét titkába, ahonnan a halottak visszatérnek. A macska meg is jelenik, majd egy tragédia hatására komolyabb döntést kell hozni, mely megváltoztatja az egész család és a közösség életét.
A film remekül kezd, Jason Clarke és John Lithgow pazarul hozzák a rájuk rót szerepeket és nagyjából egy órán át ágyaznak meg annak a csavarnak, amit mindenki vár. Azonban már a trailerben is ellőtték az első változtatást, azaz nem az szenved halálos balesetet és tér vissza, mint régen. Mindez nem is lenne baj, ám sajnos ettől fogva a film átcsap egy szimpla slasher horrorba. Ráadásul nem is a minőségibb fajtába, hiszen igazán durva jeleneteket nem látunk, olyankor mindig épp vágás jön.
Pedig a kezdés valóban jó, látható a két rendező, Kevin Kolsch és Dennis Widmeyer megértette, miről is szól a Kedvencek temetője (a gyászról és annak feldolgozásáról), ám valamiért mégis úgy döntöttek, hogy egy tucat-horrorként zárják le a filmet. Ez pedig elég nagy hiba, legalábbis a regényt ismerők számára. Így ugyanis minden változtatás, minden eltérés feleslegesnek tűnik. Sajnos a lezárás is eltérést mutat a korábbi filmtől és a regénytől is, amivel igazából csak egy esetleges folytatásnak akartak megágyazni az alkotók.
A Kedvencek temetője messze nem egy vállalhatatlan film, egyszerűen csak inkább egy Setét torony, mint egy Az. Talán ha a producerek hagyják dolgozni a rendezőket (nehéz megemészteni a váltást, ami történik a film közepén) és kicsit bevállalósabbak a brutális jeleneteknél, akkor egy igazi klasszikust köszönthettünk volna a King-életműben. De túl sok a volna...
|
Kedvencek temetője (Pet Sematary) szinkronizált, amerikai horror, 101 perc, 2019 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Kevin Kolsch, Dennis Widmeyer Producer: Lorenzo DiBonaventura, Steven Schneider, Mark Vahradian Operatőr: Laurie Rose Vágó: Sarah Broshar Forgatókönyvíró: David Kajganich, Jeff Buhler Jason Clarke (Louis Creed) John Lithgow (Jud Crandall) Amy Seimetz (Rachel Creed) Jeté Laurence (Ellie Creed) Hugo Lavoie / Lucas Lavoie (Gage Creed) |
