Szekeres Viktor

Maugli - A dzsungel legendája

A Disney után Andy Serkis is elkészítette a maga Dzsungel könyve-adaptációját. Kérdés, hogy a jóval sötétebb, nem kisgyerekeknek szóló változatra mennyire lesz vevő a nép.

Hogy tetszett a Mowgli: Legend of The Jungle?
  • Tetszett, jó film volt.
  • Közepes lett.
  • Nem tetszett.
  • Nem láttam.
Érdekes utat futott be a Maugli - A dzsungel legendája, vagyis pontosabban a Mowgli: Legend of The Jungle, hiszen a film végül mozis forgalmazás helyett a Netflixen kapott bemutatót, ami egyben azt is jelentette, hogy bár itthon is világpremierben lehetett részünk, hivatalos magyar címünk nincs. A Netflixen ugyanis még mindig nem indult be a teljes honosítás folyamata, így kénytelenek vagyunk beérni 150-200 magyar felirattal elérhető filmmel, valamint 50-60 sorozattal.


A Maugli értelemszerűen nem a történetével fogja meglepni a nézőt, hiszen Rudyard Kipling alapművét annyira mindenki ismeri, hogy tudja, hogy a film egy kisfiúról szól, aki elárvul az őserdőben, és farkasok nevelik fel. Mindössze annyi jelenthet újdonságot, hogy ezúttal teljesebb felnövés történetet kapunk, hiszen láthatjuk, ahogy Maugli az állatok közötti gyermekévek után megpróbál az emberek közé is beilleszkedni.

Na de akkor mi a különbség, mi miatt érdemes ezt a filmet (is) megnézni? Nos, amellett, hogy ahány rendező (és ahány főszereplő), annyi változat, a Netflix filmje esetében ki kell emelni azt, hogy sokkal naturalisztikusabb és sötétebb tónusú lett, mint például a Disney-s megközelítés, éppen ezért komolyabb korhatárt is érdemel. És mindez talán jobban is áll a történetnek, ugyanis a dzsungellét tényleg nem csak játék és mese, hanem mindennapos harc a túlélésért, még akkor is, ha az emberkölyöknek olyan szövetségesei vannak a farkasok mellett, mint egy impresszív fekete párduc és egy hatalmas medve.


Különbséget természetesen még a technikai megvalósítás is jelent, még ha a legtöbb néző nem is nagyon fog különbséget tenni A dzsungel könyve és a Maugli stílusa között. Andy Serkisről zömünknek ugyanis a performance-capture technológiával teremtett karakterei jutnak az eszébe (például legutóbb Cézár A majmok bolygójából), s itt is a szinkronizáló színészekkel vették fel a kiemelt állatok "alakítását", többek között Cate Blanchettel, Christian Bale-lel vagy a vérfagyasztó Sirkánt hozó Benedict Cumberbatch-csel. Mindezt ráadásul azzal fejelték meg, hogy az állatok kinézetét, s főleg fejét a színészek fejével morph-olták össze, így például Bagirát látva tényleg tudatosulhat bennünk, hogy Bale alakítja őt.

Mondanunk sem kell, hogy technikailag zseniális a film állatos fele, illetve úgy mondanánk, hogy helyenként zseniális, mert a gyorsabb mozgások nagyobb képkivágás esetén még közel sem voltak természetesek, olykor bizony kilógott a lóláb, főleg, amikor a Mauglit alakító színész lovagolt. Azonban közelről lenyűgöző volt látni például a már említett Bagirát, ahogy mozgás közben a testén feszülnek és ernyednek az izmok, ahogy a szőrzete viselkedik, a színészek arcjátékáról levett pofáról nem is beszélve.


Bár technikailag, és esetleg alakítások terén lenyűgöző a film, sajnos nem lesz maradandó, köszönhetően annak, hogy viszonylag rövid, a játékideje nem sokkal lépi túl a másfél órát. Ez a tempójának mindenképp jót tesz, azonban így túl gyorsan loholnak végig a történeten, főleg Maugli, az emberek világában lezajló kalandjait mismásolják el, így a nagy érzelmi csúcspontok közel sem annyira hatásosak, mint amilyennek szánják őket (bár a legvégén, az igaz gyomrosnak szánt jelenet még így is nagyot üt), márpedig kellő megalapozottság nélkül a felnövés történet sem lesz több egy vázlatos krónikánál.

Sajnos a Maugli nem olyan film, amire hosszabb távon emlékezni fogunk, de valljuk meg, hogy a Disney-s A dzsungel könyve sem lett különösképp kiemelkedő. Ahogy utóbbi, a Warner és a Netflix közös filmje is a látványelemek miatt maradhat meg leginkább bennünk, minden más csak korrekt minősítést érdemes a fent felsoroltak okok miatt. Kár érte, de Andy Serkis azzal azért vigasztalhatja magát, hogy a mozis forgalmazás kihagyásának köszönhetően a közönség nem egy nagyszabású anyagi bukással fogja azonosítani őt.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Mowgli: Legend of The Jungle
színes, amerikai kalandfilm, 104 perc, 2018
13 éven aluliak számára nem ajánlott

rendező: Andy Serkis
forgatókönyvíró: Callie Kloves
zeneszerző: Nina Sawhney
operatőr: Michael Seresin
producer: Steve Cloves, Jonathan Cavendish, David Barron

szereplők:
Rohan Chand (Maugli)
Christian Bale (Bagira)
Benedict Cumberbatch (Sirkán)
Cate Blanchett (Ká)
Andy Serkis (Balu)
Peter Mullan (Akela)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kalapos01 #5
    azert, mert most magara osztott egy mellekszerepet?

    annyira beleragadt, hogy a gyuruk ura es a maugli kozott talan harom ilyet jatszott el. es azert, mert rengeteg fantaziat lat ebben a technologiaban, azert keszitett egy ilyen filmet rndezokent. probalja feszegetni a hatarokat, tagitani a lehetosegeket.
    Utoljára szerkesztette: kalapos01, 2018.12.27. 07:13:11
  • csicso82 #4
    Ez a Serkis a Gyűrűk Ura óta jól beleragadt ezekben a digitálisan létrehozott alakok megformálásába.
  • zetortraktor #3
    Tegyük hozzá, hogy a Netflix saját filmjei pedig egyre jobbak, némelyik meg rohadt nagy siker, mint a nyári romkomok, vagy most a Bird Box. A Roma meg ugye Oscar-esélyes.
  • lac coo #2
    Nekem bejött, teljesen rendben van .
  • Alexease #1
    A Netflix erre teljesen jo: ha elorelathatoan moziban bukos lenne egy film, ott meg jo is lehet;) Azert a keszitoknek fajhat, a mozi azert megis csak mozi. De azert nem annyira ciki a Netflix, sokkal jobb, mint a Bruce Willis "videoteka-termesei":D

    Gyari magyar felirat "termeszetesen" nincs hozza, de letoltheto van, tel;jesen hasznalhato, nincs vele gond.