Szekeres Viktor

Szinkronos előzetest kapott az Oscar-esélyes Én, Tonya Margot Robbie-val

A feliratos változat után leszinkronizálták az Én, Tonya előzetesét.

Tonya Harding bulvártörténete a kilencvenes évek amerikai médiaeseményeinek egyik legnagyobb port kavart sztorija volt. A tehetséges fiatal műkorcsolyázó karrierje ragyogóan ívelt felfelé, amelyben a szinopszis szerint "a sportoló elszántsága mellett elvitathatatlan része volt a nem éppen finomkodó nevelési és edzői módszereket alkalmazó szabad szájú anyjának. Aztán Tonya egy nap megismerkedett egy férfival, s az élete innentől meredeken más irányt vett. Például egy, legnagyobb riválisa elleni merényletig. Tonya egyszeriben a legnagyobb közellenséggé vált, pedig lehet, hogy ő is csak egy áldozat volt, neveltetése és ex-pasija áldozata."


Az eseményeket szatirikusan adaptáló film, az Én, Tonya (I, Tonya) a 2017-es kínálatból Oscar-jelölésre is esélyes lehet, főleg színészei, Margot Robbie és Allison Janney révén. A valós eseményeken alapuló filmet Amerikában már bemutatták, mi pedig február elsejétől láthatjuk, de addig is itt a szinkronos előzetese a Craig Gillespie által rendezett darabnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Szefmester #4
    Hozzácsapnám a listához a Big Short, Imitation Game, Theory of everything, When the game stands tall, Sully és még rengeteg sportfilm ami valós eseményekre épül. Van egy különös, érdekes esemény/élet, de ez önmagában még nem lenne elég egy filmhez. Ezt hitelesen, fel kell turbózni ehhez pedig több kreativitás kell mint egy huszadik fűrészhez, vagy végső állomáshoz.
  • molnibalage83 #3
    A Serpico-t nem láttam és azok után amihez hasonlították (Traffic) inkább meg sem próbáltam, mert a T. egy okádék unalmas film volt.

    A DB jó volt.

    A WSF-a nekem nagyon nem tetszett. A sok káromkodástól és gerincetelenség vászonra vitelétől nem lesz jó egy film.

    A Bravehaertnek 0 köze van a valósághoz.

    A Ragyogjot nem smerem.

    A Csodálatos Elme szódával elment. Nem volt nagy szám.

    A Capote-t vártam, hogy felhozza majd valaki. Képtelen voltam megnézni. Nem is értem mit akartak vele. Arra sem emlékszem, hogy mit akartak vele megmutatni. Mondjuk fingom nincs ki az ipse, ezért lehet, hogy nem is hathatott rám a film.

    Au utolsó kettőt sem láttam.

    A Dunkirk jóságáról is annyit, hogy egyetlen ismerősömnek sem tetszett, még a Nolan fanoknak sem. Én meg utálom Nolan "stílusát". Egyetlen filmje tetszett eddig, a The Prestige, pedig sokra elrángattak vagy megnéztem ajánlásra...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.10. 18:56:40
  • kalapos01 #2
    Serpico? A fedőneve Donnie Brasco? A Wall Street Farkasa? Rettenthetetlen?Ragyogj!? Egy csodálatos elme? Social Network? Capote? Wzard of Lies? És a legjobb, Ed Wood?

    Ja, az angolszászoknál rajonganak:)) Attól, hogy valami megtörtént, még lehet érdekes, nem? A legjobb történeteket az élet írja. Tavaly a Dunkirk is mennyire jó volt, pedig "az élet már megírta a forgatókönyvet".

    Vagy szar filmeket választasz, vagy ha a jók sem tetszenek, akkor nem a stílusod és kész. De ha azt hiszed, hogy nem kell kreativitás, akkor nagyon el vagy tévedve. Épp ehhez kell a legtöbb, hiszen adott a történet alapja, a többit az írónak kell megcsinálnia, neki kell megtalálnia a részletet, amit kiemel.
  • molnibalage83 #1
    Képtelen vagyok megérteni, hogy az angolszázoknál miért a nagy rajongás az életrajzi filmek iránt, ahol sokszor semmiféle kreativitás nem kell, mert az élet már megírta a forgatókönyvet. Kiválasztanak egy színészt, aki kb. hasonlít és maszkírozható az eredeti személyhez és kb. ennyi. Ettől még nem lesz űber a film. Eddig bárhány életrajzi filmet láttam egyik sem volt nagy truváj sőt, pár vállalhatatlanul szar volt...