Ötvös Tibor
Jégkorszak - A nagy bumm
Ötödször is a mozikba caplatott Manny, Sid és Diego alaposan kiegészült csapatával/családjával, hogy ismét megoldjanak valamit, amit a Motkány egy makk elrejtése közben rontott el.
Hogy tetszett a Jégkorszak - A nagy bumm?
Tizennégy évvel ezelőtt indult útjára Manny, Diego és Sid hármasa és hódították meg szinte azon nyomban a közönséget. Azonban a fő poénforrást Motkány jelentette, aki folyamatosan galibát okoz a makk keresése/elrejtése közben. A siker nem maradt el, a Fox animációs részlege bizonyította, hogy képesek ők is sikeres "mesét" alkotni és így jött a folytatás. Majd az újabb és megint egy újabb folytatás. Most pedig megérkezett az ötödik rész, A nagy bumm, ahol már elmaradt a számozás, szóval feltehetően nem utoljára találkoztunk a csapattal. Pedig az új epizódot tekintve nem mondanám, hogy kár lenne, ha lezárulna a Jégkorszak.
De inkább nézzük az alaphelyzetet, amihez mindenképpen érdemes végigvenni, honnan is indult az egész franchise. Az első fejezetben ugye egy bosszúhadjárat közepébe csöppent bele Manfréd és Sidney, Diego pedig a végére vált jófiúvá. Itt még egy kisgyereket vittek vissza az édesapjának, a másodikban már elindult az olvadás és közben Manny szerelmes lesz, a harmadikban felbukkantak a dinoszauruszok, a negyedikben a Motkány a bolygó magjába rejti el a makkot és ezzel elválasztja a kontinenseket egymástól... A nagy bumm-ban pedig ismét Motkány okozza a gondokat.
A kis állat megtalálja makkját, próbálja ismét elrejteni, de egy befagyott űrhajóba zuhan és kisebb repkedés után átrendezi az egész univerzumunkat - pontosabban kialakítja a most ismert formáját. Ennek köszönhetően elindít a Föld felé egy aszteroidát is, mely ha becsapódik, akkor kipusztul minden életforma. Ennek megakadályozása érdekében Manny, Sid és Diego (és a részek során hozzájuk csapódott mellékalakok) elindulnak, hogy valahogy megakadályozzák ezt. Közben Manny és Ellie kénytelenek szembe nézni azzal a ténnyel, hogy Barack felnőtt és férjhez fog menni.
Szóval ismét nem kis dologra vállalkoztak a készítők, de sajnos azt kell mondanom, hogy sokat akartak, de keveset fogtak. Már a negyedik fejezet esetében is többször felmerült, hogy ez már csak a pénz miatt készült el és teljesen feleslegesnek érezték a legtöbben, de még képes volt sikert aratni, így jöhetett A nagy bumm, ami aztán az abszolút melléfogás. Pedig kimondottan jó is lehetett volna az alaphelyzet: az aszteroida nélkül is nagyon jól meg lehetett volna oldani Barack és vőlegénye családalapítási terveit és a szülők reakcióját minderre, illetve Diego és párja gyerekvállalási aggályait valamint Sid párkeresési őrületeit - így azonban az egész túl sok.
Valahogy már cseppet sem volt vicces, ahogyan a Motkány az űrhajóval flipperezik a bolygók között és állandó jelleggel elveszíti ugyanazt a makkot. Ezen felül a fókusz is rossz, hiszen ha valóban a gyerekek a célközönség, akkor kevesebbet kellett volna az űrben kalandozni és minimálisra illik szorítani Manny intrikáit, helyette inkább Sidre koncentrálni, aki meglepően kevés játékidőt és poént kapott a filmben. De ha még a sztorit sikerült is volna jól megalkotni, akkor is egyszerűen túl sok a szereplő, akit mozgatni akarnak a készítők.
Buck számomra még vicces, bár azért amikor egy tököt dédelget kisbabaként, azért az már nekem is sok volt. Az oposszumok szintén jó poénforrások, a nagyi ismét viszi a prímet, de Diego párjának még a nevét sem jegyeztem meg, annyira elhanyagolható a jelenléte - és bár csak egy órája jöttem ki a vetítésről de másra már nem is nagyon emlékszem. Pedig ahogy már korábban írtam, volt lehetőség ebben a fejezetben. Ott van például Geotópia, ahol több száz évig élnek az állatok és maradnak teljesen fiatalok. A "városban" érdekes állatokkal ismerkedhetünk meg és ha már háttérbe szorultak a korábbi főszereplők (pontosabban Sid és Diego), akkor jobb lett volna, ha Buck és Barack helyett őket mutatják be kicsit bővebben.
A köpködő, jógázó Shangri-Láma például telitalálat, ahogy az állandóan a nagyira nyomuló nyuszi is, szóval ebben a vonalban jóval több volt, mint amit a végén kihoztak belőle. Kár érte, mert A nagy bumm látványra ismét tökéletes, főleg 3D-ben kapunk jó pár izgalmas részt. Láthatóan úgy alkalmazták a térbeli megoldásokat, hogy az ne legyen túl tolakodó és csak egyszer tolnak az arcunkba egy kést - szó szerint. Maga az animáció csodálatos, nem fedeztem fel egyetlen hibát sem, szóval a külsőséggel nincs semmi gond.
A Jégkorszak - A nagy bumm nagyon megosztó rész lett. Bizonyára lesznek olyan gyerekek, akik ugyanolyan jól szórakoznak majd az ötödik részen is, ahogyan az eddigieken, ám a többség feltehetően már inkább kínosnak érzi Motkány szerencsétlenkedését és nagyon hiányolni fogja Sid csetlését-botlását. Utóbbit nem is nagyon tudom megérteni, hiszen a lajhár a franchise "arca", ennyire elhanyagolni a karakterét kimondottan bűn volt. Szóval inkább érdemes megnézni valamely korábbi részt - szigorúan csak az első háromból -, mint pénzt adni az ötödikre.
De inkább nézzük az alaphelyzetet, amihez mindenképpen érdemes végigvenni, honnan is indult az egész franchise. Az első fejezetben ugye egy bosszúhadjárat közepébe csöppent bele Manfréd és Sidney, Diego pedig a végére vált jófiúvá. Itt még egy kisgyereket vittek vissza az édesapjának, a másodikban már elindult az olvadás és közben Manny szerelmes lesz, a harmadikban felbukkantak a dinoszauruszok, a negyedikben a Motkány a bolygó magjába rejti el a makkot és ezzel elválasztja a kontinenseket egymástól... A nagy bumm-ban pedig ismét Motkány okozza a gondokat.
A kis állat megtalálja makkját, próbálja ismét elrejteni, de egy befagyott űrhajóba zuhan és kisebb repkedés után átrendezi az egész univerzumunkat - pontosabban kialakítja a most ismert formáját. Ennek köszönhetően elindít a Föld felé egy aszteroidát is, mely ha becsapódik, akkor kipusztul minden életforma. Ennek megakadályozása érdekében Manny, Sid és Diego (és a részek során hozzájuk csapódott mellékalakok) elindulnak, hogy valahogy megakadályozzák ezt. Közben Manny és Ellie kénytelenek szembe nézni azzal a ténnyel, hogy Barack felnőtt és férjhez fog menni.
Szóval ismét nem kis dologra vállalkoztak a készítők, de sajnos azt kell mondanom, hogy sokat akartak, de keveset fogtak. Már a negyedik fejezet esetében is többször felmerült, hogy ez már csak a pénz miatt készült el és teljesen feleslegesnek érezték a legtöbben, de még képes volt sikert aratni, így jöhetett A nagy bumm, ami aztán az abszolút melléfogás. Pedig kimondottan jó is lehetett volna az alaphelyzet: az aszteroida nélkül is nagyon jól meg lehetett volna oldani Barack és vőlegénye családalapítási terveit és a szülők reakcióját minderre, illetve Diego és párja gyerekvállalási aggályait valamint Sid párkeresési őrületeit - így azonban az egész túl sok.
Valahogy már cseppet sem volt vicces, ahogyan a Motkány az űrhajóval flipperezik a bolygók között és állandó jelleggel elveszíti ugyanazt a makkot. Ezen felül a fókusz is rossz, hiszen ha valóban a gyerekek a célközönség, akkor kevesebbet kellett volna az űrben kalandozni és minimálisra illik szorítani Manny intrikáit, helyette inkább Sidre koncentrálni, aki meglepően kevés játékidőt és poént kapott a filmben. De ha még a sztorit sikerült is volna jól megalkotni, akkor is egyszerűen túl sok a szereplő, akit mozgatni akarnak a készítők.
Buck számomra még vicces, bár azért amikor egy tököt dédelget kisbabaként, azért az már nekem is sok volt. Az oposszumok szintén jó poénforrások, a nagyi ismét viszi a prímet, de Diego párjának még a nevét sem jegyeztem meg, annyira elhanyagolható a jelenléte - és bár csak egy órája jöttem ki a vetítésről de másra már nem is nagyon emlékszem. Pedig ahogy már korábban írtam, volt lehetőség ebben a fejezetben. Ott van például Geotópia, ahol több száz évig élnek az állatok és maradnak teljesen fiatalok. A "városban" érdekes állatokkal ismerkedhetünk meg és ha már háttérbe szorultak a korábbi főszereplők (pontosabban Sid és Diego), akkor jobb lett volna, ha Buck és Barack helyett őket mutatják be kicsit bővebben.
A köpködő, jógázó Shangri-Láma például telitalálat, ahogy az állandóan a nagyira nyomuló nyuszi is, szóval ebben a vonalban jóval több volt, mint amit a végén kihoztak belőle. Kár érte, mert A nagy bumm látványra ismét tökéletes, főleg 3D-ben kapunk jó pár izgalmas részt. Láthatóan úgy alkalmazták a térbeli megoldásokat, hogy az ne legyen túl tolakodó és csak egyszer tolnak az arcunkba egy kést - szó szerint. Maga az animáció csodálatos, nem fedeztem fel egyetlen hibát sem, szóval a külsőséggel nincs semmi gond.
A Jégkorszak - A nagy bumm nagyon megosztó rész lett. Bizonyára lesznek olyan gyerekek, akik ugyanolyan jól szórakoznak majd az ötödik részen is, ahogyan az eddigieken, ám a többség feltehetően már inkább kínosnak érzi Motkány szerencsétlenkedését és nagyon hiányolni fogja Sid csetlését-botlását. Utóbbit nem is nagyon tudom megérteni, hiszen a lajhár a franchise "arca", ennyire elhanyagolni a karakterét kimondottan bűn volt. Szóval inkább érdemes megnézni valamely korábbi részt - szigorúan csak az első háromból -, mint pénzt adni az ötödikre.
|
Jégkorszak - A nagy bumm (Ice Age: Collision Course) színes, magyarul beszélő, amerikai családi animációs film, 95 perc, 2016 6 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Mike Thurmeier Forgatókönyvíró: Michael J. Wilson Operatőr: Renato Falcao Producer: Lori Forte Vágó: James Palumbo John Leguizamo (Sid) Ray Romano (Manny) Denis Leary (Diego) Queen Latifah (Ellie) Keke Palmer (Barack) Simon Pegg (Buck) |
