SG.hu·
Gyilkos páros - Véres és cuki
Az erőszakos fekete komédiák mostanság igencsak hiánycikket jelentenek a mozikban, pedig amikor egy-egy eljut hozzánk, szinte mindig remekül szórakozunk.
Hogy tetszett a Gyilkos páros?
Jó pár éve sokkal több gonoszkodó fekete komédia jutott el a hazai mozikba, mint mostanság, éppen ezért mindenképp felüdülés látni, hogy egy Gyilkos páros sikerrel vette a hazai filmforgalmazási útvesztő által elé támasztott akadályt. A film főhőse egy megcsalását követően csúnyán összezuhanó fiatal lány, akit teljesen véletlenszerűen randira invitál egy vadidegen egy boltban. Főhősünk ezen a pimaszságon felbuzdul és hagyja, hogy vigye őt az ár, azonban balszerencséjére kiderül (illetve számára még egy ideig nem derül ki, de mi már a film legelejétől tudjuk), hogy a pasi egy kíméletlen és vérprofi bérgyilkos - aki nem a célpontjait öli meg, hanem azokat, akik felbérlik őt.
A poénforrás eleinte abból adódik, hogy a bérgyilkos nem hazudik újdonsült barátnőjének, az viszont természetesen poénnak értékeli a "bocs, csak kiugrok gyorsan, hogy megöljek valakit"-dumákat, viszont később a félreértésekből eljutunk az igencsak vérzivataros leszámolásokig, ahol aztán szem nem marad szárazon az olykor debil és pihentagyú, máskor viszont elvetemült poénok láttán és hallatán.
A Gyilkos páros afféle kifordított romantikus filmként is remekül működik, annyira jó együtt a két főszereplő, amikor azonban a bűn útjára lépnek, akkor végképp kivirágzik az egész, de úgy, hogy az öldöklések közepette is megtart egy nagyon aranyos, kellemesen jópofa stílust. És persze, ahogy azt kell a műfaj esetében, miközben a szerelemben még véletlenül sem ismer tréfát, mikor gyilkosságokról és élet-halál kérdésekről van szó, egy percig sem veszi magát komolyan.
Egy ilyen alapfelállással persze lehetett volna csontegyszerű és felületes filmet is készíteni, a szkript azonban mindenképpen csavaros akart lenni, s talán a kelleténél eggyel több fordulatot is préseltek bele, így egy ponton erőltetetté is válik a sztori. Ráadásul valószínűleg Tim Roth profi gyilkos karaktere nélkül sem változott volna a minőség, az általa behozott plusz réteg inkább csak megakasztja a filmet, mintsem növelné a szórakoztató faktort. (Persze tudjuk, hogy kellett egy valódi ellenfél a sok töketlen bűnöző közé, de van, amikor a kevesebb, az több. Főleg, ha ennyire irritáló és semmilyen figurát vonnak be.)
A Gyilkos páros semmiképp sem hiba nélküli film, de piszok szórakoztató, már persze akkor, ha az ember kedveli Anna Kendricket és Sam Rockwellt. Illetve, inkább csak az előbbihez való hozzáálláson múlik a dolog, hiszen valójában ő a főhős, az ő cukiskodása és neurózisa kezd el valami mássá átváltozni a filmben, ő az, aki próbál nem rajzfilm-figuraként viselkedni, s mint ilyen, sikert is arat. Ha más nem, a két színész nagyon élvezetes játékáért érdemes esélyt adni a Gyilkos párosnak, amely jó eséllyel beszippantja idővel a nézőt.
A poénforrás eleinte abból adódik, hogy a bérgyilkos nem hazudik újdonsült barátnőjének, az viszont természetesen poénnak értékeli a "bocs, csak kiugrok gyorsan, hogy megöljek valakit"-dumákat, viszont később a félreértésekből eljutunk az igencsak vérzivataros leszámolásokig, ahol aztán szem nem marad szárazon az olykor debil és pihentagyú, máskor viszont elvetemült poénok láttán és hallatán.
A Gyilkos páros afféle kifordított romantikus filmként is remekül működik, annyira jó együtt a két főszereplő, amikor azonban a bűn útjára lépnek, akkor végképp kivirágzik az egész, de úgy, hogy az öldöklések közepette is megtart egy nagyon aranyos, kellemesen jópofa stílust. És persze, ahogy azt kell a műfaj esetében, miközben a szerelemben még véletlenül sem ismer tréfát, mikor gyilkosságokról és élet-halál kérdésekről van szó, egy percig sem veszi magát komolyan.
Egy ilyen alapfelállással persze lehetett volna csontegyszerű és felületes filmet is készíteni, a szkript azonban mindenképpen csavaros akart lenni, s talán a kelleténél eggyel több fordulatot is préseltek bele, így egy ponton erőltetetté is válik a sztori. Ráadásul valószínűleg Tim Roth profi gyilkos karaktere nélkül sem változott volna a minőség, az általa behozott plusz réteg inkább csak megakasztja a filmet, mintsem növelné a szórakoztató faktort. (Persze tudjuk, hogy kellett egy valódi ellenfél a sok töketlen bűnöző közé, de van, amikor a kevesebb, az több. Főleg, ha ennyire irritáló és semmilyen figurát vonnak be.)
A Gyilkos páros semmiképp sem hiba nélküli film, de piszok szórakoztató, már persze akkor, ha az ember kedveli Anna Kendricket és Sam Rockwellt. Illetve, inkább csak az előbbihez való hozzáálláson múlik a dolog, hiszen valójában ő a főhős, az ő cukiskodása és neurózisa kezd el valami mássá átváltozni a filmben, ő az, aki próbál nem rajzfilm-figuraként viselkedni, s mint ilyen, sikert is arat. Ha más nem, a két színész nagyon élvezetes játékáért érdemes esélyt adni a Gyilkos párosnak, amely jó eséllyel beszippantja idővel a nézőt.
|
Gyilkos páros (Mr. Right)
színes, magyarul beszélő, amerikai fekete komédia, 92 perc, 2015 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Paco Cabezas forgatókönyvíró: Max Landis operatőr: Daniel Aranyo producer: Bradley Gallo, Michael A. Helfant szereplők: Anna Kendrick (Martha) Sam Rockwell (Francis) Tim Roth (Hopper) Anson Mount (Richard) James Ransone (Vaughn) RZA (Steve) |
