SG.hu·
Mustang - Bigottság a Saul fia ellen
A Saul fia egyik legnagyobb ellenfele az Oscar-versenyben egy igen bigott állapotokat bemutató, egyesek szerint pofátlanul hazug török film lesz.
Hogy tetszett a Mustang?
Törökországban a Mustang rendezője szerint nagyon ritka az olyan film, mely nem tárgyiasítja a nőket. Nem véletlen, hogy filmjének középpontjában öt nő, illetve lány áll, akik megárvultak. A tesók a nyári szünetet nagybátyjuknál és nagyanyjuknál töltik egy kis faluban, ahol ártalmatlan játszadozásba kezdenek, amit a vaskalapos helyi erkölcscsőszök igencsak félreértelmeznek.
Ha nem lenne annyira felületesen felskiccelve a történet, akkor akár felnövéstörténetnek is kezelhetnénk a filmet. Így viszont inkább csak feldobhat minket, hogy mennyire bátor és állhatatos fiatalokról, gyerekekről van szó, s fájdalmas látni, hogy számukra az ábrázolt, nőket tárgyként kezelő közeg számít természetesnek. Azonban szerencsére nem mindenki törődik bele abba, hogy a hagyományok kőbe vannak vésve, némelyik közülük megpróbál a sarkára állni, mások pedig beletörődnek a megváltoztathatatlanba, megint más másféle kiutat próbál keresni.
A Mustang tipikusan ellentmondásos megítélésű film lesz, hiszen a témát, illetve az ábrázolt világot ismerők közül sokan fognak amiatt hőzöngeni, hogy nem a valóságot, illetve a Törökországra jellemző általános viszonyokat mutatja be. Azonban nem is ez volt a készítők célja, hiszen csak egy kis falut, egy apró szeletet láttatnak velünk. Más kérdés, hogy ha valaki, egy magyar néző vagy egy amerikai, megnézi a filmet, a török állapotok ismerete nélkül arra fog asszociálni, hogy az, amit a Mustangban lát, könnyedén ráhúzható az ország egészére. És ez semmiképp sem szerencsés, még akkor sem, ha a nézői félreértelmezésről is van szó.
Viszont akik csak a végeredmény, és nem a mellékkörülmények alapján, vagy a valós vetülettől mentesen ítélik meg azt, amit néznek, azok lehet, hogy elismerően fognak csettinteni a stáblista beúszását követően. Nem véletlen az igen pozitív kritikai visszhang, még akkor sem, ha a Mustang sztorija, s benne a karakterizálás is elég vékonynak tűnik, az erőssége a hangulatban rejlik inkább. Egy átlagnézőnek pedig simán unalmas is lehet a film, hiszen az illető jó ideig arra fog várni, hogy történjen valami, s mikor végre sor kerül egy igen komoly eseményre, rájön, hogy a történet lényege már zajlik egy ideje.
A Mustang érdekes, de nagyon egyenetlen film - amikor jó, akkor nagyon jó, de egyébként túlságosan is támaszkodik a nem mindig ügyes, de az önfeledt játszadozás során elég természetes gyerekszereplőire. A filmet nézve adja magát, hogy felidéződjön bennünk a Sofia Coppola-féle Öngyilkos szüzek, de a két alkotás magja azért különbözik. A Mustangban egyébként is az a legérdekesebb, amikor a megtekintést követő beszélgetés kezdetét veszi (offline vagy online), mert akkor az ember rádöbbenhet, hogy olyan rétegei is lehetnek a filmnek, amiket észre sem vett, míg mások igen - vagy csak beképzelnek maguknak.
Ha a patikamérlegezni akarnánk, mindenképpen azt mondanánk, hogy a Saul fia jobban sikerült. Februárban kiderül, hogy az amerikai filmes akadémiai tagjai is így gondolják-e.
Ha nem lenne annyira felületesen felskiccelve a történet, akkor akár felnövéstörténetnek is kezelhetnénk a filmet. Így viszont inkább csak feldobhat minket, hogy mennyire bátor és állhatatos fiatalokról, gyerekekről van szó, s fájdalmas látni, hogy számukra az ábrázolt, nőket tárgyként kezelő közeg számít természetesnek. Azonban szerencsére nem mindenki törődik bele abba, hogy a hagyományok kőbe vannak vésve, némelyik közülük megpróbál a sarkára állni, mások pedig beletörődnek a megváltoztathatatlanba, megint más másféle kiutat próbál keresni.
A Mustang tipikusan ellentmondásos megítélésű film lesz, hiszen a témát, illetve az ábrázolt világot ismerők közül sokan fognak amiatt hőzöngeni, hogy nem a valóságot, illetve a Törökországra jellemző általános viszonyokat mutatja be. Azonban nem is ez volt a készítők célja, hiszen csak egy kis falut, egy apró szeletet láttatnak velünk. Más kérdés, hogy ha valaki, egy magyar néző vagy egy amerikai, megnézi a filmet, a török állapotok ismerete nélkül arra fog asszociálni, hogy az, amit a Mustangban lát, könnyedén ráhúzható az ország egészére. És ez semmiképp sem szerencsés, még akkor sem, ha a nézői félreértelmezésről is van szó.
Viszont akik csak a végeredmény, és nem a mellékkörülmények alapján, vagy a valós vetülettől mentesen ítélik meg azt, amit néznek, azok lehet, hogy elismerően fognak csettinteni a stáblista beúszását követően. Nem véletlen az igen pozitív kritikai visszhang, még akkor sem, ha a Mustang sztorija, s benne a karakterizálás is elég vékonynak tűnik, az erőssége a hangulatban rejlik inkább. Egy átlagnézőnek pedig simán unalmas is lehet a film, hiszen az illető jó ideig arra fog várni, hogy történjen valami, s mikor végre sor kerül egy igen komoly eseményre, rájön, hogy a történet lényege már zajlik egy ideje.
A Mustang érdekes, de nagyon egyenetlen film - amikor jó, akkor nagyon jó, de egyébként túlságosan is támaszkodik a nem mindig ügyes, de az önfeledt játszadozás során elég természetes gyerekszereplőire. A filmet nézve adja magát, hogy felidéződjön bennünk a Sofia Coppola-féle Öngyilkos szüzek, de a két alkotás magja azért különbözik. A Mustangban egyébként is az a legérdekesebb, amikor a megtekintést követő beszélgetés kezdetét veszi (offline vagy online), mert akkor az ember rádöbbenhet, hogy olyan rétegei is lehetnek a filmnek, amiket észre sem vett, míg mások igen - vagy csak beképzelnek maguknak.
Ha a patikamérlegezni akarnánk, mindenképpen azt mondanánk, hogy a Saul fia jobban sikerült. Februárban kiderül, hogy az amerikai filmes akadémiai tagjai is így gondolják-e.
|
Mustang (Mustang)
színes, feliratos, francia-német-török filmdráma, 97 perc, 2015 rendező: Deniz Gamze Ergüven forgatókönyvíró: Deniz Gamze Ergüven, Alice Winocour operatőr: David Chizallet, Ersin Gok zene: Warren Ellis producer: Charles Gillibert vágó: Mathilde Van de Moortel szereplők: Lale - Günes Sensoy Nur - Doga Zeynep Doguslu Ece - Elit Iscan Selma - Tugba Sunguroglu Sonay - Ilayda Akdogan Erol - Ayberk Pekcan Dilek Bahar Kerimoglu |
