Szekeres Viktor
Nagyfater elszabadul
Robert De Niro, mint Perverz tata, ez csakis jól sülhet el. Ezt gondolták legalábbis a készítők. A ziccer viszont kimaradt.
Hogy tetszett a Nagyfater elszabadul?
A neccesebb témákat feldolgozó, korhatáros komédiákban mindig ott a nagy siker lehetősége, főleg, ha egy ismert színészt teszünk meg főszereplőnek. Ilyen alapon a Nagyfater elszabadulban lehetett volna Al Pacino vagy Harrison Ford is a szenvedő alany, ezúttal viszont Robert De Nirót dobta a gép, aki mellé oda csaptak egy ifjú titánt (Zac Efron), valamint egy jó csajt (Aubrey Plaza) és már meg is volt a vélt sikerrecept összes hozzávalója. (Bizony, a stúdiófők annyira belelkesedtek a felállástól, hogy a forgatókönyvről megfeledkeztek.)
De ki hibáztathatná őket, ha egyszer az volt a koncepció, hogy De Niro a filmben egy numerára utazó perverz (oké, lehet, hogy csak kanos, kéjenc, ahogy tetszik) nagypapát játszik, akinek az unokája próbál becserkészni egy megfelelő alanyt (vagy tárgyat). A mocskos poénok persze így nem is maradnak el, s bár némelyik elég jól is sikerült, a többség megreked ordenáré szinten, többek között annak köszönhetően, hogy sem az író, sem a rendező nem tesz semmit azért, hogy szerethetőek legyenek a fő karakterek.
És sajnos az altesti humorra, valamint kétértelműségre helyezett hangsúlyt nem csak a karakterek szenvedik meg, hanem a párbeszédek is, hiszen mintha szánt szándékkal nem lennének viccesek a dialógok a filmben. Legalábbis 2016-ban engedtessék meg, hogy ne találjuk humorosnak a 90-es években még zseniálisnak ható melegpoénokat, vagy dugásmetaforákat. Ma az efféle megközelíts már-már fájóan ósdinak és antiknak tűnik. Persze egy újszülöttnek minden vicc új, és sokan még mindig nevetnek azon, ha a magyar szinkronban elhangzik a "szexelés" szó jóval profánabb változata, vagy éppen önkéntelenül merev hímtag kerül premier plánba.
Kettős érzésekkel nézi az ember ezt a filmet, hiszen helyenként az járhat a fejében, hogy valahol nagyon szomorú, hogy egy hatalmas színész hülyét csinál magából, máskor viszont egyértelműen lejön a vászonról, hogy De Niro rettenetesen élvezi a munkát, és jól is csinálja azt, amit csinálnia kell. Szóval őt semmiképpen sem bántanánk, maximum azért, hogy olyan projektre bólintott rá, amit nézve a néző nem érzi tizedannyira sem jól magát, mint ő.
Annak ellenére, hogy a Nagyfater elszabadul hatalmas csalódás és csak közepesen gyenge film (azért az előzetesét érdemes megnézni, a valóban vicces szitukat ki lehet pipálni), egy bizonyos réteg kifejezetten viccesnek fogja találni a kanos poénokat és a "csúnya szavakat". Akinek alacsony a humorküszöbe, annak mindenképp ajánlott ez a komédia, de csak azért, mert akkor mulatni fog azon is, amit nem szánnak humorosnak. És a gond az, hogy ebben a filmben sok mindent nem annak szántak, azt hitték, hogy annyi bőven elég, ha egy színészlegenda nagyonhülye benne. Hát, nem.
De ki hibáztathatná őket, ha egyszer az volt a koncepció, hogy De Niro a filmben egy numerára utazó perverz (oké, lehet, hogy csak kanos, kéjenc, ahogy tetszik) nagypapát játszik, akinek az unokája próbál becserkészni egy megfelelő alanyt (vagy tárgyat). A mocskos poénok persze így nem is maradnak el, s bár némelyik elég jól is sikerült, a többség megreked ordenáré szinten, többek között annak köszönhetően, hogy sem az író, sem a rendező nem tesz semmit azért, hogy szerethetőek legyenek a fő karakterek.
És sajnos az altesti humorra, valamint kétértelműségre helyezett hangsúlyt nem csak a karakterek szenvedik meg, hanem a párbeszédek is, hiszen mintha szánt szándékkal nem lennének viccesek a dialógok a filmben. Legalábbis 2016-ban engedtessék meg, hogy ne találjuk humorosnak a 90-es években még zseniálisnak ható melegpoénokat, vagy dugásmetaforákat. Ma az efféle megközelíts már-már fájóan ósdinak és antiknak tűnik. Persze egy újszülöttnek minden vicc új, és sokan még mindig nevetnek azon, ha a magyar szinkronban elhangzik a "szexelés" szó jóval profánabb változata, vagy éppen önkéntelenül merev hímtag kerül premier plánba.
Kettős érzésekkel nézi az ember ezt a filmet, hiszen helyenként az járhat a fejében, hogy valahol nagyon szomorú, hogy egy hatalmas színész hülyét csinál magából, máskor viszont egyértelműen lejön a vászonról, hogy De Niro rettenetesen élvezi a munkát, és jól is csinálja azt, amit csinálnia kell. Szóval őt semmiképpen sem bántanánk, maximum azért, hogy olyan projektre bólintott rá, amit nézve a néző nem érzi tizedannyira sem jól magát, mint ő.
Annak ellenére, hogy a Nagyfater elszabadul hatalmas csalódás és csak közepesen gyenge film (azért az előzetesét érdemes megnézni, a valóban vicces szitukat ki lehet pipálni), egy bizonyos réteg kifejezetten viccesnek fogja találni a kanos poénokat és a "csúnya szavakat". Akinek alacsony a humorküszöbe, annak mindenképp ajánlott ez a komédia, de csak azért, mert akkor mulatni fog azon is, amit nem szánnak humorosnak. És a gond az, hogy ebben a filmben sok mindent nem annak szántak, azt hitték, hogy annyi bőven elég, ha egy színészlegenda nagyonhülye benne. Hát, nem.
|
Nagyfater elszabadul (Dirty Grandpa)
színes, magyarul beszélő, amerikai komédia, 102 perc, 2016 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Dan Mazer forgatókönyvíró: John Phillips operatőr: Eric Alan Edwards producer: Jason Barrett, Bill Block, Barry Josephson szereplők: Robert De Niro (Dick Kelly) Zac Efron (Jason Kelly) Aubrey Plaza (Lenore) Julianne Hough (Meredith Goldstein) Zoey Deutch (Shadia) Dermot Mulroney (David Kelly) |
