SG.hu·
Az aljas nyolcas - Nyolc kicsi fejvadász
Quentin Tarantino új filmje, Az aljas nyolcas valójában nem más, mint a Kutyaszorítóban western-változata és ezért eléggé kettős érzésekkel távozik az ember a vetítésről.
Tarantino filmjeit eddig sem lehetett semlegesként kezelni. Az egyik tábor imádta az összeset, a másik már a neve hallatán rosszul lesz. Személy szerint én mindkét csoportba tartozónak vallom magam, hiszen míg a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregény alapművek a szememben, addig a Jackie Brown és a Grindhouse hallatán kiráz a hideg. A Django után azonban újra bizalmat szavaztam az író-rendezőnek és nagyon vártam Az aljas nyolcas premierjét.
A film alakulásának történetét szerintem már mindenki ismeri, hiszen Az aljas nyolcast még az ág is húzta. Először kilopták a forgatókönyvet, ami aztán természetesen fel is került a netre majd miután végül mégis elkészült a film, belépett a Feláldozhatók 3 effekt, azaz egy kiváló minőségű kópia került fel a torrent-oldalakra. De mindez maximum annyit számít, hogy már jóval a hivatalos premier előtt lehet olvasni a neten a dicsérő-lehúzó kritikákat, hozzászólásokat.
Az aljas nyolcas sztorija nagyon egyszerű. Adott egy hatalmas hóvihar, mely kénytelen-kelletlen összehoz nyolc embert egy hegyvidéki fogadóban. Amolyan Agatha Christie-s alaphelyzet ez, hiszen senki nem érkezett ide véletlenül. John "The Hangman" Ruth 10 ezer dollárt érő fogvatartottját, Daisy Domergue-t próbálja eljuttatni Red Rock városába, ahol fellógathatják. Marquis Warren őrnagy szintén három kőrözött bűnözővel szeretne eljutni a városba hogy felmarkolja értük a vérdíjat - igaz, ő az élve vagy halva kikötésből utóbbit választotta. Chris Mannix pedig mint Red Rock új seriffje csatlakozik a társasághoz.
Tarantino filmjeit eddig sem lehetett semlegesként kezelni. Az egyik tábor imádta az összeset, a másik már a neve hallatán rosszul lesz. Személy szerint én mindkét csoportba tartozónak vallom magam, hiszen míg a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregény alapművek a szememben, addig a Jackie Brown és a Grindhouse hallatán kiráz a hideg. A Django után azonban újra bizalmat szavaztam az író-rendezőnek és nagyon vártam Az aljas nyolcas premierjét.
A film alakulásának történetét szerintem már mindenki ismeri, hiszen Az aljas nyolcast még az ág is húzta. Először kilopták a forgatókönyvet, ami aztán természetesen fel is került a netre majd miután végül mégis elkészült a film, belépett a Feláldozhatók 3 effekt, azaz egy kiváló minőségű kópia került fel a torrent-oldalakra. De mindez maximum annyit számít, hogy már jóval a hivatalos premier előtt lehet olvasni a neten a dicsérő-lehúzó kritikákat, hozzászólásokat.
Az aljas nyolcas sztorija nagyon egyszerű. Adott egy hatalmas hóvihar, mely kénytelen-kelletlen összehoz nyolc embert egy hegyvidéki fogadóban. Amolyan Agatha Christie-s alaphelyzet ez, hiszen senki nem érkezett ide véletlenül. John "The Hangman" Ruth 10 ezer dollárt érő fogvatartottját, Daisy Domergue-t próbálja eljuttatni Red Rock városába, ahol fellógathatják. Marquis Warren őrnagy szintén három kőrözött bűnözővel szeretne eljutni a városba hogy felmarkolja értük a vérdíjat - igaz, ő az élve vagy halva kikötésből utóbbit választotta. Chris Mannix pedig mint Red Rock új seriffje csatlakozik a társasághoz.
Tetszett Az aljas nyolcas?
Ez tehát az alaphelyzet de természetesen semmi nem olyan egyszerű mint az elsőre tűnik. Tarantino nagyjából fél órát tölt el a film elején azzal, hogy összehozza a feljebb említett három embert (plusz egy fogoly) egy lovaskocsiba és így kerülünk fel a fogadóba, ahol már négyen fagyoskodnak. És nagyjából innen indul maga a cselekmény - pontosabban innen kezdődik el az a rengeteg szöveg, ami Az aljas nyolcas filmidejének nagyjából 95 százalékát teszi ki.
Szóval nagyjából úgy néz ki a cselekmény, hogy szöveg szöveg, szöveg, szöveg, ölés, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, ölés... Meglepő módon azonban a dolog még működne is, hiszen a fejezetekre osztott történetben nagyjából minden a helyén van. Azonban mégis néha az az érzése az embernek, hogy az egész csak egymásra dobott epizódok halmaza melyek a végén nem állnak össze egy nagy egésszé. És ez sajnos így is lesz. A nagy katarzis számomra elmaradt, hiszen aki ránéz a szereplőgárdára, nagyjából sejti, hogy mi lesz a "csattanó".
És ha már szereplők, akkor természetesen nem mehetünk el szó nélkül a színészek mellett. Samuel L. Jackson újra bizonyítja, hogy tud ő jó lenni, csak nem kellene lépten-nyomon elvállalnia mindent, amit elé tesznek. Remekül hozza a titokzatos mégis hamar vezetővé előlépő őrnagyot - igaz, néha mintha kicsit túlpörögné a szerepet. Kurt Russel John Ruth szerepére telitalálat, pedig tőle tartottam a Grindhouse után. Itt azonban viszi a prímet a bunkó, senkivel nem foglalkozó és kissé ostoba fejvadász szerepében.
Michael Madsen szót sem érdemel, ugyanazt az arcot hozza, mint minden filmjében. Tim Roth kiváló, ám számomra az egész filmben Jennifer Jason Leigh alakítása volt a legmegkapóbb. Megláncolt, kivert fogú, folyamatosan kötekedő nőként uralja a jeleneteit, ha pedig eredeti nyelven nézzük (amit mindenkinek ajánlok) a beszéde és a kiejtése is változik ahogy csökken a fogak száma a szájában. Igen, Tarantino itt sem fogta vissza magát és bár igen kevés akció van a filmben, de azok kimondottan brutálisak.
A szövegről nem is beszélve. Az N-betűs szó (az afro-amerikai kifejezés "rövidített" változata) megszámlálhatatlanul sokszor hangzik el, ahogy az őrnagy története egy őt üldöző fejvadászról sem kíméli az érzékenyebb nézőket. És számomra itt vált kicsit visszássá a film. Nem vagyok érzékeny az ilyesmire, egyszerűen csak túl sok az értelmetlen szöveg, ami miatt a játékidő a maga 2 óra 47 percével is embert próbáló. Egy nagyjából 2 órásra rövidített film, pár szál kivágása a történtből (melyek nem is igazán kapcsolódnak a fő vonalhoz) és máris egy újabb remekművet kaptunk volna.
Így azonban Tarantino újra megosztja a rajongókat és a kritikusokat is és nyolcadik filmje nem ér fel a Django vagy a Becstelen brigantyk szintjére. Ennek ellenére nem rossz film Az aljas nyolcas, szimplán csak sok. Aki azonban szereti a western-krimi tematikát és nem zavarja a sok szöveg az mindenképpen nézze meg.
Szóval nagyjából úgy néz ki a cselekmény, hogy szöveg szöveg, szöveg, szöveg, ölés, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, ölés... Meglepő módon azonban a dolog még működne is, hiszen a fejezetekre osztott történetben nagyjából minden a helyén van. Azonban mégis néha az az érzése az embernek, hogy az egész csak egymásra dobott epizódok halmaza melyek a végén nem állnak össze egy nagy egésszé. És ez sajnos így is lesz. A nagy katarzis számomra elmaradt, hiszen aki ránéz a szereplőgárdára, nagyjából sejti, hogy mi lesz a "csattanó".
És ha már szereplők, akkor természetesen nem mehetünk el szó nélkül a színészek mellett. Samuel L. Jackson újra bizonyítja, hogy tud ő jó lenni, csak nem kellene lépten-nyomon elvállalnia mindent, amit elé tesznek. Remekül hozza a titokzatos mégis hamar vezetővé előlépő őrnagyot - igaz, néha mintha kicsit túlpörögné a szerepet. Kurt Russel John Ruth szerepére telitalálat, pedig tőle tartottam a Grindhouse után. Itt azonban viszi a prímet a bunkó, senkivel nem foglalkozó és kissé ostoba fejvadász szerepében.
Michael Madsen szót sem érdemel, ugyanazt az arcot hozza, mint minden filmjében. Tim Roth kiváló, ám számomra az egész filmben Jennifer Jason Leigh alakítása volt a legmegkapóbb. Megláncolt, kivert fogú, folyamatosan kötekedő nőként uralja a jeleneteit, ha pedig eredeti nyelven nézzük (amit mindenkinek ajánlok) a beszéde és a kiejtése is változik ahogy csökken a fogak száma a szájában. Igen, Tarantino itt sem fogta vissza magát és bár igen kevés akció van a filmben, de azok kimondottan brutálisak.
A szövegről nem is beszélve. Az N-betűs szó (az afro-amerikai kifejezés "rövidített" változata) megszámlálhatatlanul sokszor hangzik el, ahogy az őrnagy története egy őt üldöző fejvadászról sem kíméli az érzékenyebb nézőket. És számomra itt vált kicsit visszássá a film. Nem vagyok érzékeny az ilyesmire, egyszerűen csak túl sok az értelmetlen szöveg, ami miatt a játékidő a maga 2 óra 47 percével is embert próbáló. Egy nagyjából 2 órásra rövidített film, pár szál kivágása a történtből (melyek nem is igazán kapcsolódnak a fő vonalhoz) és máris egy újabb remekművet kaptunk volna.
Így azonban Tarantino újra megosztja a rajongókat és a kritikusokat is és nyolcadik filmje nem ér fel a Django vagy a Becstelen brigantyk szintjére. Ennek ellenére nem rossz film Az aljas nyolcas, szimplán csak sok. Aki azonban szereti a western-krimi tematikát és nem zavarja a sok szöveg az mindenképpen nézze meg.
|
Az aljas nyolcas (The Hateful Eight) színes, magyarul beszélő, amerikai western, 182 perc, 2015 18 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Quentin Tarantino Forgatókönyvíró: Quentin Tarantino Operatőr: Robert Richardson Zene: Ennio Morricone Producer: Richard N. Gladstein Vágó: Fred Raskin Samuel L. Jackson (Marquis Warren) Kurt Russell (John Ruth) Tim Roth (Oswaldo Mobray) Jennifer Jason Leigh (Daisy Domergue) Walton Goggins (Chris Mannix) Michael Madsen (Joe Cage) Bruce Dern (Sandy Smithers) James Parks (O.B Jackson) Channing Tatum (Jody) |
