A Víkend volt az első magyar thriller. Lehet, hogy az utolsó is?

A magyar mozifilm-gyártás egyik érdekessége, hogy bizonyos komolyabb műfajok szinte teljesen hiányoznak a közönségfilmes felhozatalból, krimiket és horrorokat például még akkor sem nagyon találnánk, ha nagyítóval kutatnánk utánuk - pedig a klasszikus krimi semmiképp sem költségesebb műfaj a többinél, és remek irodalmi alapanyagaink lennének hozzá. Épp ezért az sem volt meglepő, hogy a csütörtökön bemutatott Víkendet úgy reklámozták itthon, mint az első magyar thrillert.


Hiába sikerült érdekesre és profira a film előzetese, hiába számított unikumnak a hazai palettán, és hiába kapta meg a támogatást a forgalmazótól (a csapból is a Víkend előzetesei folytak a mozikban, illetve 48 vásznon kezdték el vetíteni), a film nem nagyon érdekelte a közönséget, mely mindössze a negyedik helyet szerezte meg a hétvégi mozis bevételi toplistán itthon: csütörtöktől vasárnapig 6 594 jegyet adtak el rá, ami 9 millió forint bevételt jelentett.

A tanulság? Itthon, ha közönségfilmről van szó, akkor még mindig csak komédia jöhet szóba sokaknál. A zsánerműfajoknak inkább csak a művészfilmes közegből van lehetősége kitörnie (ld. Liza, a rókatündér), illetve folytatásnak kell lennie, mint az Argo 2-nek.