Szekeres Viktor

Amerikán kívül mindenki A szürke ötven árnyalatát nézte

Amerikában nem döntött rekordokat a szadomazo romantika, de a világ többi részét nagyon érdekelte.

Papírforma vagy sem, A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey) világszerte sokkal jobb teljesítményt nyújtott, mint Amerikában. (Ezt természetesen nem nominálisan értjük, hanem az arányokat tekintve és az elvárások fényében.) Az 58 nemzetközi piacon bemutatott romantikus film 158 millió dollárt termelt három nap alatt Amerikán kívül, ami a Universal stúdió fennállásának második legjobb nemzetközi nyitóhétvégéje a Halálos iramban 6 startja után, s a film emellett minden idők legerősebb nemzetközi napját is produkálta a stúdió számára 55 milliós Valentin-napi bevételével.

A szürke ötven árnyalata olyan országokban döntött nyitóhétvégi rekordokat, mint Olaszország (9,1 millió dollár), Argentína és Lengyelország. Míg a Universal Pictures számára stúdiórekordot hozott Angliában (21,1 millió dollár), Franciaországban (12 millió dollár), Oroszországban (10,5 millió dollár) és Brazíliában (8,9 millió dollár). Ezen kívül, ugyan rekordok nélkül, de a film igen jól teljesített még Németországban (15,2 millió dollár), Ausztráliában (8,6 millió dollár), Mexikóban (8,1 millió dollár) és Spanyolországban (7,9 millió dollár).

A sajtóban egyöntetűen rossz a kritikai fogadtatása, a megjelent kritikák közös eleme, hogy Sam Taylor-Johnson rendezése unalmas, és egészen sokáig, a 41. percig egyetlen kockája sem szól a szexről. A Stern című hetilap szerint "bármelyik Rhianna-videoklip és Miley Cyrus-buli mocskosabb" a Berlinalén nagy felhajtással bemutatott filmnél. A párbeszédek pedig éppen olyan laposak, mint a mű alapjául szolgáló regényben, E. L. James 51 nyelven megjelent, 100 milliónál is több példányban eladott kötetében, amelyet "nagy adag öniróniával" lehetett volna kezelni, de a filmből ez is hiányzik - jegyezte meg a berlin-brandenburgi RBB kritikusa a regionális közszolgálati műsorszóró társaság honlapján A kudarc ötven árnyalata címmel közölt írásában.

A Die Welt szerint a Jamie Dornan és Dakota Johnson főszereplésével készült film "egyáltalán nem a szexről szól", hanem "a félelemről az egyenjogúságtól, az érzelmektől és a szabadságtól", és ez "garantáltan nem szexi". A Süddeutsche Zeitung szerint a "gyenge" szerelmi történet leginkább a kapitalizmus természetét ábrázolja. A film bemutatja a két főhős, a diákélet szerény körülményei közül érkező irodalomszakos egyetemista, Anastasia és a dúsgazdag vállalkozó, Christian Grey világát, és azt is, hogy a férfi "milyen természetességgel próbálja drága ajándékokkal megvásárolni a hatalmat" a nő felett, aki "ezért imádja őt. Micsoda rémálom!" - írta a müncheni lap kritikusa.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az alkotás "erotikus vacakság". A Felejtsd el az ostort! című műbírálatban kiemelték, hogy az erotikus regény filmváltozata "egy arctalan herceg és egy ártalmatlan Hamupipőke" kapcsolatát mutatja be, amely "sivár" és egyikük sem élvezi, de túltenni sem tudják magukat rajta.

A berlini Der Tagesspiegel egyebek között azt emelte ki, hogy a kapcsolat testi oldalát nagyon részletesen bemutató regényből a nemiséget tekintve igen visszafogott, a Sharon Stone és Michael Douglas főszereplésével készült Elemi ösztön, illetve Kim Basinger és Mickey Rourke közös munkája, a 9 és 1/2 hét által kijelölt esztétikai határokon belül mozgó film készült, és messze elmarad a hasonló témát feldolgozó legutóbbi kiemelkedő alkotástól, Lars von Trier A ninfomániás című drámájától.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zombee #1
    Miben hasonló A nimfomániás? Van benne szex? Mert azonkívül semmiben sem hasonlítanak.