SG.hu·

Exodus: Istenek és királyok

Exodus: Istenek és királyok
Vannak filmek, amik megtekintése után csak a "Minek kellett ezt elkészíteni?"-kérdés fogalmazódik meg a néző fejében.

Hogy tetszett az Exodus: Istenek és királyok?

Ridley Scott sokoldalú és ritka kiszámíthatatlan rendező. Rengeteg műfajban próbálja ki magát, csak az elmúlt pár évben készített már scifit (Prometheus), formabontó bűnügyi filmet (A jogász), kalandfilmet (Robin Hood), akcióthrillert (Hazugságok hálója), gengszterfilmet (Amerikai gengszter) és romantikus filmet (Bor, mámor, Provence) is. Úgy tűnik, hogy a kör most zárult be (a horror sajnos egy ideje hiányzik a palettájáról), hiszen a 2005-ös Mennyi királyság után megint egy múltbéli, "epikus" sztorit dolgozott föl, jövőre pedig ismét egy scifit láthatunk tőle, ráadásul A marsit éppen Magyarországon forgatja.


Az Exodus: Istenek és királyok természetesen az exodust dolgozza fel, annak ellenére, hogy még véletlenül sem a kivonuláson van a hangsúly. Mindez Mózes és Ramszesz karakterének középpontba helyezésével történik, két remek színész (Christian Bale és Joel Edgerton) közreműködésével, valamint olyan mellékszereplőkkel (Aaron Paul, Ben Kingsley, Sigourney Weaver), akik láttán minden rendező megnyalná a tíz ujját. Kár, hogy szinte mindegyikük tehetségét olyan szinten pocsékolják el, hogy azt fáj nézni.

Béna indok lenne azt felhozni az Exodus: Istenek és királyok ellen, hogy a film nem érdekes, hiszen mindenki ismeri Mózes történetét, ez ugyanis hülyeség, akin nincs szemellenző, az pontosan tisztában van azzal, hogy sokan nincsenek tisztában a sztorival (vagy már rég elfeledkeztek róla), tehát lesz, akinek újdonságokat is tartalmaz (és ettől nem lesz kevesebb). A történet viszont Biblia ide vagy oda, nem egy nagy eresztés mai szemmel, ebben a feldolgozásban a tíz csapás inkább csak a processzorokat dolgoztatja meg, a nézőből nem vált ki sok érzelmet.

Marad az, hogy egy ilyen látványfilm karakterek szintjén fogja meg a nézőt, azonban a helyenként ötletes megoldásokat követően mindig jón egy-egy idétlen, már-már ciki kategóriába illő húzás, ami ismét csak lerántja a film színvonalát. Hiába próbálkozik derekasan Bale, Mózes karaktere nem túl érdekfeszítő, az útja egyáltalán nem konzisztens: vagy az írás volt felületes, vagy pedig a filmből vágtak ki túl sokat. Arról nem is beszélve, hogy kvázi ellensúlya, Ramszesz pedig papírvékony negatív figura. (A vágással kapcsolatban muszáj megjegyezni, hogy a majdnem 2,5 órás játékidő még így is túlzás, nem segít az Exoduson, az erőltetett monumentalitása működésképtelen.)


Mondhatnánk, hogy nagy csalódás volt az Exodus: Istenek és királyok, de valójában már az előjelek sem voltak túl biztatóak a filmmel kapcsolatban, és nem valószínű, hogy sokan arra számítottak volna, hogy éppen ez a Scott-rendezés fog kiemelkedni a rendező legutóbbi munkái közül. Sajnos papírforma igazolódott is, abszolút feledhető és rettenetesen üres, rutinmunka filmet kaptunk helyenként csinos csomagolásban. Azonban ez utóbbi manapság már semmire nem elegendő, főleg, ha nincs benne szív.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Exodus: Istenek és királyok (Exodus: Gods and Kings)
színes, magyarul beszélő, amerikai-angol történelmi kalandfilm, 142 perc, 2014
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

rendező: Ridley Scott
forgatókönyvíró: Bill Collage, Adam Cooper, Jeffrey Caine, Steven Zaillian
zeneszerző: Alberto Iglesias
operatőr: Dariusz Wolski
producer: Peter Chernin, Dylan Clark, Mark Huffam

szereplők:
Christian Bale (Mózes)
Joel Edgerton (Ramszesz)
Aaron Paul (Józsué)
Sigourney Weaver (Tuja)
Indira Varma (Miriam)
John Turturro (Széthi)

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© vato loco2014. 12. 29.. 12:27||#11
Majd ha lesz rá vmi történelmi bizonyíték. Mint az Arthur királyra, akiről mostanában már azt tartják hogy szkíta eredetű (szimbólumok miatt) római zsoldos volt, aki azok távozta után átvette a hatalmat. A legutolsó Athur királyos film már ezt a történészi álláspontot képviselte, nem a mesebeli kerekasztalosat.
© vato loco2014. 12. 29.. 12:23||#10
Érdekesség: a Mosze ősi egyiptomi név, jelentése: fiú. Mózes tehát = fiú. Akárcsak Ramses, aki Ra Mosze, azaz Amon-Ra, a napisten fia. Máris "2 in 1". 😊
© vato loco2014. 12. 29.. 12:17||#9
"Mennyi királyság"

How much kingdom? 😄
© Lifeforce2014. 12. 29.. 10:39||#8
Kinek a pap kinek a papné!
Nekem nagyon tetszett!
És még mi is?
Hogy a 16 éves gyerekemnek is nagyon tetszett!
Miért gondoljátok azt, hogy az egyik legjobb horror rendező csak ennyit tud kihozni egy ilyen filmből?
Senkinek eszébe sem jut, hogy esetleg egy bibliai történetet próbál fiatalok számára is emészthetően elmesélni/feldolgozni?
Miért kell valakit beskatulyázni, és egy "történelmi/bibliai" filmből mészárszéket csinálni?
Szerintem egyértelműen a 16-18 éves korosztály lett megcélozva, egy hihető történettel.
Utoljára szerkesztette: Lifeforce, 2014.12.29. 10:40:00
© Tetsuo2014. 12. 28.. 20:15||#7
Pontosan, ráadásul Mel Gibsonnak kellett volna rendeznie! "Kissé" komolyabb lenne a végeremény.
+1
© Montanosz2014. 12. 28.. 12:44||#6
noé is meg ez is távol áll a bibliai világképtől, kár pedig lehetett volna jó filmet csinálni
© gombabácsi2014. 12. 28.. 10:48||#5
dan brown teológus XD rajongói biztos örültek volna
© ManoNegra2014. 12. 26.. 09:50||#4
Kodolányitól az Égő csipkebokor c. könyvet kellett volna megfilmesíteni, abban szó van erről.
© GaborT282014. 12. 24.. 16:14||#3
hm....most jön az "adjuk el a Bibliát akció-fantasy stílusban" korszak? Noé után ezen a filmen nem lepődtem meg; kíváncsian várom a következőt...
© NEXUS62014. 12. 24.. 11:58||#2
Sajna Scott leszálló ágban van. A rendezői megoldásai mára avittosak, egy klasszikus hálivúdi popkorn moziban elmennének, még jók is lennének. Lásd pl Gladiátor.

Itt szerintem az lehet a gond, (még nem láttam a filmet és valszeg nem is fogom) hogy nem csak a látványban a sztoriban sem mert elég merész lenni. A bibliai sztorit szerintem lehetne kicsit modernizálni. Anno már Freud is felvetette a zsidó vallás és az Ehnaton fáraó által alapított napkultusz hasonlóságát, esetleg azonosságát. Ezt boncolgatni, az exodust, mint a fáraó halála után a régi rend által véghezvitt "boszorkányüldözést" talán érdekesebb, bár biztos hogy sokakban ellenérzést kiváltó lett volna.