Szekeres Viktor
Csúcshatás - Te bevennéd a tablettát?
Adva van egy kísérleti stádiumból kikerülő, engedélyezett gyógyszer, mely növeli az ember agyának teljesítményét. De mellékhatásai hátborzongatóak.
Hogy tetszett a Csúcshatás?
Az egykoron tévésorozatban (Alias) ismertté vált Bradley Cooper jó ideig csak mellékszereplőként jöhetett szóba Hollywoodban, de a Másnaposok sikere megnyitotta előtte a kaput a főszerepek felé - akárcsak Ed Helms és Zach Galifianakis előtt. Cooper a Másnaposok után Szupercsapatozott egyet, majd pedig a Csúcshatással bebizonyította, hogy jóformán egyedül is képes nézőket csábítani a moziba: mindent elmond, hogy új filmje jobban szerepel, mint a Szupercsapat, amelyben három kollegája is segítette a siker elérésében.
A Csúcshatás egy furcsa képpel és némi narrációval indít, s halljuk, amint valaki dörömböl egy masszív ajtón. Krízishelyzetnek tűnik a szituáció, de nem tudjuk meg, hogy pontosan, mi történik, mert visszaugrunk a kiindulási ponthoz és megismerjük főhősünket, Eddie Morrát. Eddie elvileg író, szerződése is van, de meglehetősen hosszúra nyúlt alkotói válságban szenved, nem nagyon tud mit papírra vetni és még barátnője is szakít vele. A maga alatt lévő író ekkor találkozik egy ismerősével, aki azt javasolja neki, hogy próbáljon ki egy kísérleti gyógyszert, mely képes megnövelni agya teljesítményét. Hősünk úgy érzi, hogy nincs vesztenivalója.
A szer természetesen hat (és mellékhat), a világ kitárul az író számára, a néző pedig rájön, hogy az akár egzisztenciális drámába is fűzhető kezdés valójában egy drogos filmet takar. Még mielőtt valaki azt hinné, hogy eredeti ötlettel van dolgunk, lehűtenénk, hiszen akárcsak az elmúlt hetekben látott Ismeretlen férfi vagy Sorsügynökség, a Csúcshatás is irodalmi alapanyagból készült, mégpedig Alan Glynn The Dark Fields című regényéből, mely a film bemutatójának hála, itthon is kapható már.
A történet alakulása nem fog senkit meglepetésként érni: írónkat olyannyira magába szippantja a gyógyszer és annak hatékonysága, hogy elveszti arányérzékét és vele együtt hétköznapi énjét is. A Csúcshatás egyik erőssége, hogy nem gügyögve próbál a nézőhöz szólni, már távolról látszik a filmről, hogy nem annyira a tiniket, mint inkább a felnőtteket veszi célba. De ami igazán elviszi a filmet, az a sajátos látásmód, a vizuális megvalósítás, és itt nem csak a drogos futamok ábrázolására gondolunk. Az annak idején technothrillerként beharangozott alkotásnak egyébként az is nagy előnye, hogy nehezen lehetne beskatulyázni, hiába próbálkozunk azzal, hogy drogos filmnek állítsuk be.
Ha akarjuk a Csúcshatás társadalomkritika, vagy magát fene okosnak képzelő, filozofálgatós akciófilm, esetleg egyujjas kifordított bundakesztyű. Bár tény, hogy a film által felvetett kérdések némelyike elgondolkodtató, nagy revelációkra nem érdemes számítanunk, főleg, hogy sajnos a történet szövetén is ronda lyukak tátongnak. Még szerencse, hogy vannak olyan filmek, melyek esetében az ember nem törődik ilyesmivel és hátradőlve élvezi a történetmesélést.
A Csúcshatás korrekt film lett, hogy drogos hasonlatoknál maradjunk, egy igazi utazás, egy jófajta trip, ami utólag elmesélve minden bizonnyal nem kelti ugyanazt a hatást, mint átélve. A jó ritmussal megáldott filmnek ez a legnagyobb előnye, folyamatosan magával húzza a nézőt, aki az olykor lecsapó klisék ellenére is többet és többet akar a Csúcshatásból és Eddie Morrából. Ennek ellenére sajnos tény, hogy amikor megszűnik a szer hatása, amikor véget ér a film, akkor üres tekintettel bámulhatunk magunk elé azt nyüszögve, hogy "Akkor ennyi volt"? Igen, ennyi. A Csúcshatás esetében hatványozottan érvényes, hogy az utazás sokkal élvezetesebb, mint a megérkezés.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A Csúcshatás egy furcsa képpel és némi narrációval indít, s halljuk, amint valaki dörömböl egy masszív ajtón. Krízishelyzetnek tűnik a szituáció, de nem tudjuk meg, hogy pontosan, mi történik, mert visszaugrunk a kiindulási ponthoz és megismerjük főhősünket, Eddie Morrát. Eddie elvileg író, szerződése is van, de meglehetősen hosszúra nyúlt alkotói válságban szenved, nem nagyon tud mit papírra vetni és még barátnője is szakít vele. A maga alatt lévő író ekkor találkozik egy ismerősével, aki azt javasolja neki, hogy próbáljon ki egy kísérleti gyógyszert, mely képes megnövelni agya teljesítményét. Hősünk úgy érzi, hogy nincs vesztenivalója.
A szer természetesen hat (és mellékhat), a világ kitárul az író számára, a néző pedig rájön, hogy az akár egzisztenciális drámába is fűzhető kezdés valójában egy drogos filmet takar. Még mielőtt valaki azt hinné, hogy eredeti ötlettel van dolgunk, lehűtenénk, hiszen akárcsak az elmúlt hetekben látott Ismeretlen férfi vagy Sorsügynökség, a Csúcshatás is irodalmi alapanyagból készült, mégpedig Alan Glynn The Dark Fields című regényéből, mely a film bemutatójának hála, itthon is kapható már.
A történet alakulása nem fog senkit meglepetésként érni: írónkat olyannyira magába szippantja a gyógyszer és annak hatékonysága, hogy elveszti arányérzékét és vele együtt hétköznapi énjét is. A Csúcshatás egyik erőssége, hogy nem gügyögve próbál a nézőhöz szólni, már távolról látszik a filmről, hogy nem annyira a tiniket, mint inkább a felnőtteket veszi célba. De ami igazán elviszi a filmet, az a sajátos látásmód, a vizuális megvalósítás, és itt nem csak a drogos futamok ábrázolására gondolunk. Az annak idején technothrillerként beharangozott alkotásnak egyébként az is nagy előnye, hogy nehezen lehetne beskatulyázni, hiába próbálkozunk azzal, hogy drogos filmnek állítsuk be.
Ha akarjuk a Csúcshatás társadalomkritika, vagy magát fene okosnak képzelő, filozofálgatós akciófilm, esetleg egyujjas kifordított bundakesztyű. Bár tény, hogy a film által felvetett kérdések némelyike elgondolkodtató, nagy revelációkra nem érdemes számítanunk, főleg, hogy sajnos a történet szövetén is ronda lyukak tátongnak. Még szerencse, hogy vannak olyan filmek, melyek esetében az ember nem törődik ilyesmivel és hátradőlve élvezi a történetmesélést.
A Csúcshatás korrekt film lett, hogy drogos hasonlatoknál maradjunk, egy igazi utazás, egy jófajta trip, ami utólag elmesélve minden bizonnyal nem kelti ugyanazt a hatást, mint átélve. A jó ritmussal megáldott filmnek ez a legnagyobb előnye, folyamatosan magával húzza a nézőt, aki az olykor lecsapó klisék ellenére is többet és többet akar a Csúcshatásból és Eddie Morrából. Ennek ellenére sajnos tény, hogy amikor megszűnik a szer hatása, amikor véget ér a film, akkor üres tekintettel bámulhatunk magunk elé azt nyüszögve, hogy "Akkor ennyi volt"? Igen, ennyi. A Csúcshatás esetében hatványozottan érvényes, hogy az utazás sokkal élvezetesebb, mint a megérkezés.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Csúcshatás (Limitless)
színes, feliratos, amerikai akcióthriller, 105 perc, 2011 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: Neil Burger író: Alan Glynn forgatókönyvíró: Leslie Dixon zeneszerző: Nico Muhly operatőr: Jo Willems producer: Leslie Dixon, Ryan Kavanaugh, Scott Kroopf szereplők: Bradley Cooper (Eddie Morra) Robert De Niro (Carl Van Loon) Abbie Cornish (Lindy) Johnny Whitworth (Vernon Gant) Anna Friel (Melissa) |
.