Szekeres Viktor

A sötétség határán - Taken 2?

Mel Gibson Liam Neeson nyomába lép, amikor kivégzett lányát próbálja megbosszulni. Persze az összeesküvés, ami a háttérben húzódik, nem egyszerű.

Hollywood úgy tűnik, hogy kifogyott a feldolgozható amerikai, angol és francia filmekből, így az utóbbi időben a skandináv filmművészethez fordult alapanyagért (ld. a Testvérek nemrég és az Engedj be! nemsokára). Azonban kreatív elmék szerencsére időben rájöttek arra, hogy Anglia nem csak remek filmeket adott a világnak, hanem minisorozatokat, 3-6 részes tévés produkciókat, melyek leginkább a 80-as években élték fénykorukat. Tavaly, a jól sikerült A dolgok állásában Russell Crowe játszott, idén pedig Mel Gibson került bele A sötétség pereme remake-jébe.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk ide! Klikk ide!

Hogy tetszett a Sötétség határán?
  • Tetszett, jó film
  • Közepes lett
  • Gyengén sikerült
A sötétség határán címet viselő feldolgozás azonban úgy tűnt első blikkre, hogy szerencsére jó kezekbe került, hiszen az a Martin Campbell készíthette el a hollywoodi, mozis verziót, aki 1985-ben az eredetit is dirigálta. A hátrány, hogy a hat részes, kábé 300 percet kitevő történetet le kellett redukálni 120 percesre, ez pedig az elfogult rendezőnek nem nagyon ment. Ami igazán ütős és csavaros volt a nálunk is látott minisorozatban a 80-as években, az a vászonról sokkal inkább tűnik elcsépeltnek és fellengzősnek.

A gyártó stúdió szándéka egyértelmű volt, a gondosan megválasztott amerikai premierdátum is erre utalt: A sötétség határánt úgy akarták eladni, mint a tavaly(előtt)i Elrabolva klónját, amiben Liam Neeson helyett éppen Mel Gibson torzul be. Azonban, aki csak azért akarja megnézni ezt a filmet, mert bejött neki a Taken-féle darálás, az azonnal tegyen le ebbéli szándékáról. A sötétség határán ugyanis egyáltalán nem akciófilm, hanem krimi, az első 70-80 perc egyetlen akciójelenete egy röpke pusztakezes bunyó.

Kriminek viszont mázlinkra a történettel dúsított, nem az egyszerű fajtából való, amolyan összeesküvős. De hogy ne rohanjunk nagyon előre, hiszen a sztori is érdekelhet valakit, bár a plakátra nézve nagyjából mind a sztorit, mind a tónust le lehet venni. Mel Gibson ezúttal meglepő módon egy rendőrt alakít, akit éppen meglátogat rég nem látott gyermeke. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor hősünk helyett a lányát puffantja le pár csirkefogó. A nyomozás beindul, akárcsak a bosszú gépezete. Lehet, hogy mégiscsak a leányzó lett volna a célpont?

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk ide! Klikk ide!

A történetközpontúság tehát adott, a szerteágazó cselekmény azonban csak arra jó, hogy a film hiányosságait elfedje - többek között azt is, hogy mennyi mindent kellett nyesni a sztoriból és a karakterekből, hogy filmhossznyira lehessen butítani a végeredményt. Azonban hiába a dicséretes szándék a készítők részére, sok beszédnek sajnos ezúttal hihetetlenül sok lett az alja és A sötétség határán menthetetlenül dagályossá válik, unalomba fullad. Az ember ugyan látja, hogy Gibson karaktere hogyan göngyölíti felfele az ügyet, de sem az összeesküvés, sem a gonosztevők, sem pedig hősünk nem tűnik olyan érdekesnek, hogy érdekelje a nézőt.

Ha pedig nincs érdeklődés, akkor hiába vetnek be olyan mellékszereplőket, mint Ray Winstone, még az ő karaktere is megmarad a jópofa szinten - sem róla, sem Gibsonról nem fog ódákat zengeni az utókor. A sötétség határán egész egyszerűen híján van annak a hangulati elemnek, amire szüksége lenne, nem lengi át a filmet a nihil, a pesszimizmus - minden bizonnyal a beszédtengerbe veszett.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk ide! Klikk ide!

Tocsogós, süppedős film lett A sötétség határán, amit megnézve a néző nem kerül 3 emeletnyi mélységbe, ahogyan arra a készítők számítottak. Inkább csak unottan legyint, kitörli a szeméből az álmosságot és finoman a moziülés alá helyezi a popcornos zacskót, majd a maradék kólájával leönti azt, így hozván a mozi személyzetének tudomására, hogy rossz döntés volt a jegyvásárlás - ahogy az szokás. Bele sem merünk gondolni, hogy milyen lehetett az eredeti verzió, az, amelyikhez nem forgattak hozzá utólag pár jelenetet, hogy akciódúsabbá tegyék. Mert hiába nem akciófilm A sötétség határán, hiába nem a pörgést kérjük számon (hanem a tartalmat, a hangulatot), a legjobb pillanatai azok, amikor Mel Gibson kiégett Terminátorként lövi és üti és vágja az ellent. Kár, hogy egy ilyen, valamilyen szinten igényes és komoly film, ennyire érdektelenre sikeredett.

Zárszóként annyit, hogy alapvetés, miszerint Hollywoodban a mennyiség nem egyenlő a minőséggel, a filmek bevétele nem hozható semmilyen relációba azok jóságával vagy gyengén sikerültségével. Éppen ezért is volt meglepő, hogy a 80 millió dolláros produkció rettenetesen leszerepelt Amerikában is, akárcsak a világ többi részén. Mintha a közönség megérezte volna, hogy valami nem stimmel Mel Gibson visszatérésével, pedig a színészt nagyon régen láthattuk, 2002 után most játszott először mozifilmes főszerepet. Mindezek ellenére bizton lehet állítani, hogy a bosszúfilmek a jövőben is jó portékát fognak jelenteni Hollywoodnak.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A sötétség határán (Edge of Darkness)
színes, feliratos, angol-amerikai thriller, 117 perc, 2010
16 éven aluliak számára nem ajánlott

rendező: Martin Campbell
forgatókönyvíró: William Monahan, Andrew Bovell
zeneszerző: Howard Shore
operatőr: Phil Meheux
producer: Tim Headington, Graham King, Michael Wearing

szereplők:
Mel Gibson (Thomas Craven)
Ray Winstone (Darius Jedburgh)
Danny Huston (Bennett)
Caterina Scorsone (Melissa Conway)
Bojana Novakovic (Emma Craven)
Shawn Roberts (Burnham)
David Aaron Baker (Millroy)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • III dOMINO III #15
    Hú... A Taken milyen egy jó film volt.

    Ez meg egy középszerü , üres , hosszú és lapos valami.

    A NORTHMOOR-os főnök irodáját én is elfogadnám , eszméletlen jó volt a kilátás , nekem ez volt a film vizuális csúcspontja.

    10/5
  • Zoliz #14
    Egyetértek. Ezeket a cikkeket kb. 1000 Ft/DB áron írják huszonéves kis firkászok, akik egykoron nagy hazudozókká válnak és büszkék lesznek a munkájukra.
  • bippo #13
    OFF:Hát akkor csak nekik is a jó b*d*s k*rv* any*ukat. Szó szerint, mert nem bírta őket megtanítani viselkedni.
    "ahogy az szokás" - remélem, ez csak írói túlzás, és nem komolyan gondolja a cikkíró, és csak max. mások csinálnak így. Nem hiszem, hogy tényleg így kéne kifejeznük a fiataloknak, hogy alkalmatlanok a társadalmi együttélésre, a szocializált viselkedésre.

    ON: A kritikával többnyire egyetértek, nekem végülis a film tetszett, egynek jó. Végre Mel Gibsonnak is jött valami filmje, utóbbi időben ritkán szerepel. Amúgy érdekes módon nekem is eszembe jutott nézés közben a Taken.
  • algost #12
    Sajnos közhelyes amit most írni fogok, de :

    Ez már a fogyasztói lepusztult robottársadalmi szokás, hogy filmeket hasonlítunk, minimális egyezések- alapján össze- ( vagy ráhúzzuk a folytatás gyanúját) - csak mert a bosszúállás áll a központban...még véletlenül se gondoljunk bele ezekbe az ostobaságokba! A két film semmilyen szinten sem hasonlítható össze....Sg: Anyád picsáját!
  • Loverman #11
    ha szar akkor miért is nézed meg? nem értem a több százezer vér istvánt aki az országban "él". ha folyamatosan megnéznek minden hollywoodi filmet ami kijön, akár jó akár nem, annak mi értelme? és miért nem fogják fel hogy pont ezért lesz egy idő után minden film szar nekik?
  • ZeemanX #10
    Kiexportálni... Beinvesztálni...
  • Tetsuo #9
    Az angol tinedzserek akkor is ezt csinaljak, ha tetszett a film..
  • gothmog #8
    Taken 2 a bánatos kis walagam, az. Köze nincs hozzá, egészen másról szól (vagy szeretne szólni) a film. Végignézve sejtem is, mit akartak mondani az alkotók, ill. milyen hangulatot próbáltak megcélozni. A helyzet az, hogy végül aztán tényleg nem sikerült nekik. A csúcspont feszültségét bármely tetszőleges x-akták epizód is képes volt hozni, pedig az egy tévésorozat.
  • pixx #7
    Ööö. nem tudom láttad-e a Taken, a lánya elutazik Franciaországba, és emberkereskedők elrabolják a lányát, apu utána megy és megmenti. Happy End

    Aki nem látta a Sötétség határánt ne olvassa tovább:

    Az első 5 percben lelövik a lányt, egy darabig azt hiszik aput akartak eltenni lábalól. Majd kiderül, hogy a lányzó munkahelyével kapcsolatos, akik nukleáris anyagokkal kisérleteznek, hogy eladhassák az USA ellenségeinek.
    Mire kiderülnek az ügy szálai aput is megmérgezik, és a végén ő is meghal, a fő embereket nem ő teszi el lábalól.
    Apa és lánya, kb. ez a két hasonlóság a két film között. Amúgy ez 80 valahányas bbc sorozat volt, és abból lett a film. De a cikkben le is van írva: "többek között azt is, hogy mennyi mindent kellett nyesni a sztoriból és a karakterekből, hogy filmhossznyira lehessen butítani a végeredményt".
    Bár én se értem, hogy jött neked és a cikkírónak a Taken 2, lehet egy és ugyanaz a személy. Winnie egyre nagyobb ez a személyiség hasadás probléma lassan kezeltetni kéne :)
  • wsvap #6
    De, mindenki hozza a Taken-t, mivel majdnem ugyan az a sztori. gonoszok elveszik, megölik, aztán apu zúz, mert faszacsávó. egyébként meg lószar a film. nem éri meg a jegy árát. torrent, megnéz, letöröl.