Napi Online
Felére csökkenhet a roamingdíj
Jóllehet a brüsszeli döntés még nem született meg - és a jogszabály is csak júniusra várható az uniós szinten alkalmazott roamingtarifáról -, ám ezzel kapcsolatban Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke sajtótájékoztatóján megjegyezte: várakozásai szerint nyárra a felhasználók számára is érzékelhető hatásai lehetnek az uniós rendeletnek.
A legvalószínűbb elképzelés szerint a szabályozás meghatározza a legmagasabb roamingtarifát, függetlenül attól, hogy az előfizető melyik cég ügyfele és milyen díjcsomag megrendelője. Ez a maximált kiskereskedelmi ár körülbelül bruttó 50 eurócent lesz percenként, vagyis körülbelül felére csökken a jelenlegi körülbelül egyeurós tarifa. A várakozások szerint a hívás fogadásáért is ezt az összeget kell majd fizetni.
A konstrukció bizonyos részleteiről még vita folyik, ám elképzelhető, hogy ebbe az 50 centes csomagba valamennyi ügyfél automatikusan bekerül, ám az előfizető kijelentkezhet, ha szolgáltatójától kedvezőbb tarifát kap, mert például "igen jó ügyfél". Az Európai Uniónak egy másik jelentős teendője is lesz: 2009-2011-ben hatályba szeretnék léptetni a hírközlésre vonatkozó jelenlegi keretszabályozást felváltó regulákat. Ennek előkészítése már elkezdődött. A tervek szerint az Európai Bizottság júniusban nyilatkozik arról, hogy milyen teendőkkel jár a változtatás.
Pataki információi szerint elképzelhető, hogy a nemzeti hatóságok által vizsgált piacok száma csökken - például kikerülhet ebből a körből a műsorszórás vagy a béreltvonal-szolgáltatás, miközben megjelenhet az sms-szolgáltatás. (A vizsgált piacokon a hatóság "figyelemmel kísérheti" például az árképzést, ezért lehet tehát fontos, hogy mely területekre lesz majd rálátása.)
Pataki elmondta, hogy jelenleg az azonos piaci problémára más-más megoldást alkalmazhatnak a nemzeti hatóságok. Ennek feloldására nem egy központosított brüsszeli hivatal hozhatna megoldást, hanem ezt az új keretszabályozásnak kell rendeznie. Az elnök azt is kiemelte, hogy az NHH idei céljai között szerepel a szélessávú internet előfizetői számának további bővítése. Pataki szerint idén is folytatódhat a tavalyi trend, aminek eredményeként a 2006 eleji 600 ezerről egymillióra nőtt a szélessávú internetet használók száma. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árak már nem "húzzák tovább" az előfizetői számot, ebben inkább a motivációnak lehet szerepe. A tervek szerint még az idén törvény születik a digitális műsorszórásra történő átállásról, aminek alapján jövőre már pályáztathatnák a frekvenciákat.
Az elnök érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az NHH idén nem tervezi a negyedik mobiltelefon-frekvencia kiírását. A jelenlegi jogszabályok szerint viszont bármikor lehetőség lenne arra, hogy megjelenjen a piacon egy virtuális mobiltelefon-szolgáltató, ha megállapodna a piaci szereplőkkel.
A legvalószínűbb elképzelés szerint a szabályozás meghatározza a legmagasabb roamingtarifát, függetlenül attól, hogy az előfizető melyik cég ügyfele és milyen díjcsomag megrendelője. Ez a maximált kiskereskedelmi ár körülbelül bruttó 50 eurócent lesz percenként, vagyis körülbelül felére csökken a jelenlegi körülbelül egyeurós tarifa. A várakozások szerint a hívás fogadásáért is ezt az összeget kell majd fizetni.
A konstrukció bizonyos részleteiről még vita folyik, ám elképzelhető, hogy ebbe az 50 centes csomagba valamennyi ügyfél automatikusan bekerül, ám az előfizető kijelentkezhet, ha szolgáltatójától kedvezőbb tarifát kap, mert például "igen jó ügyfél". Az Európai Uniónak egy másik jelentős teendője is lesz: 2009-2011-ben hatályba szeretnék léptetni a hírközlésre vonatkozó jelenlegi keretszabályozást felváltó regulákat. Ennek előkészítése már elkezdődött. A tervek szerint az Európai Bizottság júniusban nyilatkozik arról, hogy milyen teendőkkel jár a változtatás.
Pataki információi szerint elképzelhető, hogy a nemzeti hatóságok által vizsgált piacok száma csökken - például kikerülhet ebből a körből a műsorszórás vagy a béreltvonal-szolgáltatás, miközben megjelenhet az sms-szolgáltatás. (A vizsgált piacokon a hatóság "figyelemmel kísérheti" például az árképzést, ezért lehet tehát fontos, hogy mely területekre lesz majd rálátása.)
Pataki elmondta, hogy jelenleg az azonos piaci problémára más-más megoldást alkalmazhatnak a nemzeti hatóságok. Ennek feloldására nem egy központosított brüsszeli hivatal hozhatna megoldást, hanem ezt az új keretszabályozásnak kell rendeznie. Az elnök azt is kiemelte, hogy az NHH idei céljai között szerepel a szélessávú internet előfizetői számának további bővítése. Pataki szerint idén is folytatódhat a tavalyi trend, aminek eredményeként a 2006 eleji 600 ezerről egymillióra nőtt a szélessávú internetet használók száma. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árak már nem "húzzák tovább" az előfizetői számot, ebben inkább a motivációnak lehet szerepe. A tervek szerint még az idén törvény születik a digitális műsorszórásra történő átállásról, aminek alapján jövőre már pályáztathatnák a frekvenciákat.
Az elnök érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az NHH idén nem tervezi a negyedik mobiltelefon-frekvencia kiírását. A jelenlegi jogszabályok szerint viszont bármikor lehetőség lenne arra, hogy megjelenjen a piacon egy virtuális mobiltelefon-szolgáltató, ha megállapodna a piaci szereplőkkel.