SG.hu
Siófoki világkonferencia az elektronikus szavazásról
Hazánkban tartják a Közép- és kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) 14. éves konferenciáját, illetve a Világ Választási Szervezeteinek (Global Election Organization - GEO) harmadik világtalálkozóját 40 országból több mint 200 szakember részvételével. A 2005. szeptember 14. és 17. között Siófokon rendezett találkozó meghatározó témája az elektronikus választás, az e-voting.
Az 1991-ben alapított ACEEEO jelenleg 22 tagországgal rendelkezik a régióban, és partnere valamennyi, választásokkal foglalkozó nemzetközi szervezetnek, amelyek közül kiemelendő az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió és az IFES (Nemzetközi Alapítvány a Választási Rendszerekért). Az Egyesület célja a szabad és tisztességes választások megtartása a régióban, az állandó választási bizottságok létrehozása, a választások jogi standardjainak megalkotása - nyilatkozta Radics Máté, az ACEEEO titkárságvezetője. Az ezzel egy időben zajló másik, a Világ Választási Szervezeteinek (GEO) harmadik konferenciájának Kanada és Mexikó után ad otthont ezúttal Magyarország.
Az idei megbeszélés egyik fő témája az "elektronikus szavazás kérdései". Az információ technológia fejlődése a közigazgatási rendszerekre is hatással van, így ma már a választási eljárás valamennyi fázisa támogatható informatikai eszközökkel is. A konferencia célja, hogy ezekről az új kihívásokról és a hozzájuk kapcsolódó lehetőségekről adjon számot a szakembereknek.
Köztudott, hogy a választási folyamatban az információtechnológiát tradicionálisan általában a központi rendszerben alkalmazzák, például választói névjegyzék készítésére, az eredmények összeszámlálására, a végeredmény meghatározására, statisztikák, elemzések készítésére. Ez azonban a szó szoros értelmében nem tekinthető e-szavazásnak, hiszen a választási folyamatnak éppen az a része nem elektronizált, amely a legközelebb van a szavazóhoz. Az e-szavazás megvalósítása tehát valójában azt jelenti, hogy az IT technológiát kiterjesztjük magára a szavazat leadására is, valamint - a választott technológiától függően - a szavazók elektronikus autentikálására. Ez a látszólag egyszerű kiterjesztés azonban csak rendkívül körültekintően végezhető el, amely azzal jár együtt, hogy az e-szavazást bevezetni szándékozó országoknak át kell alakítaniuk a szavazási, választási folyamatra vonatkozó jogrendjüket, a szavazási, választási folyamat ügyviteli, üzemeltetési rendszerét és technikai megvalósítását.
A valódi e-szavazásnak a technológia szerepe szerint is több szintje van. A legegyszerűbb, amikor a szavazat leadása a szavazóhelyiségben, közvetlenül egy önmagában álló elektronikus szavazógépre történik. Ennél összetettebb, amikor a szavazat leadása a szavazóhelyiségben egy olyan szavazógépre történik, amely nem tárolja a szavazatokat, hanem közvetlenül továbbítja a központi (pl. országos) rendszernek. Egy teljesen automatizált változat, amikor a szavazás a szavazóhelyiségen kívül, a kormányzat által különböző helyeken felállított, hálózatba kötött szavazógépeken történik - ez az ún. "kioszk"-nál történő szavazás. Lehetséges elektronikusan szavazni továbbá valamilyen kommunikációs csatornán, pl. interneten keresztül. Természetesen az elektronikus szavazás biztonságához, hiteléhez, alkalmazhatóságához rengeteg feltételnek kell teljesülnie.
Jelenleg Magyarországon - a legtöbb európai országhoz hasonlóan - a választási rendszer szinte minden pontját támogatja az informatika, a konkrét szavazást kivéve. Így van elektronikus segédlet a körzetek kialakításához, a jelöléshez (jelöltek, listák nyilvántartása), a szavazólap és jegyzőkönyv készítéshez, de számítógépen küldik a napközbeni részvételi adatokat, számítógép összesíti a szavazatokat, és az előzetes eredményt is számítógépek segítségével adják ki. Van rendszer a visszaélések valószínűségének megállapítására, és a választások logisztikai és pénzügyi rendszere is számítógépen fut. Épp a választópolgár személyazonosságának ellenőrzése, a szavazatok leadása és a szavazatszámlálás történik még kézzel. Ennek oka persze nem a technológia hiánya.
Ma már elmondható, hogy a technológia az ilyen rendszerek működtetéséhez adott, a bevezetést más problémák késleltetik. Csak néhány ízelítő abból, mi mindenre kell odafigyelni egy ilyen lépés eldöntésekor: a metódusnak meg kell akadályoznia, hogy a szavazó elhamarkodottan, meggondolatlanul adja le szavazatát. A szavazók a szavazás bármely pontján megváltoztathatják választásukat, illetve bármikor megszakíthatják a szavazásukat anélkül, hogy addigi választásaikról feljegyzés készülne. A rendszernek meg kell akadályoznia a szavazat megváltoztatását, ha a szavazat már leadásra került. Az e-szavazási rendszernek biztosítania kell, hogy a szavazatok anonimek maradjanak. Ez csak néhány jogi garancia, melyet az e-szavazás a technológiával szemben támaszt. Ugyanakkor úrrá kell lenni a választók és a választottak bizalmatlanságán, a technikával szembeni idegenkedésen, és persze biztosítani kell azokat a nem csekély anyagi forrásokat, melyeket az új rendszer kiépítése és bevezetése megkövetel. Ezek a kezdetekkor hatalmas összegek még akkor is, ha hosszú távon, a már működő rendszer használata sokkal olcsóbb és megbízhatóbb, mint a papír alapú szavazásoknál.
Vannak az e-szavazásnak más előnyei is. Ilyen a távoli szavazás lehetősége a mozgásukban korlátozott, vagy más okból nehezebben kimozduló (kisgyermekes anyák, idősek) választók részére. A szavazatok összeszámlálása a szavazat egyértelműsége miatt hibamentesen történhet, ugyanis nincsenek bizonytalanul besorolható szavazatok, a gép csak érvényes szavazatot fogadna el. A választási eredmények gyorsan meghatározhatóak.
Hosszan lehetne még kifejteni a különböző authentikációs eljárások alkalmazhatóságát, az e-szavazás elfogadtatásának módszertanát, és más, rendkívül fontos témákat, de a lényeg nem változik. A választási rendszer előbb-utóbb mindenképp teljesen elektronikus alapokra kerül, és a szavazási procedúrának csak a legelején és a legvégén lesz ember, a választópolgár és azok, akik az eredményt hivatalosan megállapítják és kihirdetik. A demokráciáknak, és azon belül Magyarországnak pedig jogilag, gondolkodásban és minden egyéb szempontból fel kell készülnie a változások befogadására. Éppen erre való ez a konferencia és a hasonló rendezvények, ahol természetesen a magyarországi szavazások, választások technikai támogatói és az e-szavazás technikai oldalának kiállítói is helyet kapnak. A konferencián kerül elfogadásra az a javaslat is, hogy világszerte kerüljön megrendezésre a választások világnapja.
Az 1991-ben alapított ACEEEO jelenleg 22 tagországgal rendelkezik a régióban, és partnere valamennyi, választásokkal foglalkozó nemzetközi szervezetnek, amelyek közül kiemelendő az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió és az IFES (Nemzetközi Alapítvány a Választási Rendszerekért). Az Egyesület célja a szabad és tisztességes választások megtartása a régióban, az állandó választási bizottságok létrehozása, a választások jogi standardjainak megalkotása - nyilatkozta Radics Máté, az ACEEEO titkárságvezetője. Az ezzel egy időben zajló másik, a Világ Választási Szervezeteinek (GEO) harmadik konferenciájának Kanada és Mexikó után ad otthont ezúttal Magyarország.
Az idei megbeszélés egyik fő témája az "elektronikus szavazás kérdései". Az információ technológia fejlődése a közigazgatási rendszerekre is hatással van, így ma már a választási eljárás valamennyi fázisa támogatható informatikai eszközökkel is. A konferencia célja, hogy ezekről az új kihívásokról és a hozzájuk kapcsolódó lehetőségekről adjon számot a szakembereknek.
Köztudott, hogy a választási folyamatban az információtechnológiát tradicionálisan általában a központi rendszerben alkalmazzák, például választói névjegyzék készítésére, az eredmények összeszámlálására, a végeredmény meghatározására, statisztikák, elemzések készítésére. Ez azonban a szó szoros értelmében nem tekinthető e-szavazásnak, hiszen a választási folyamatnak éppen az a része nem elektronizált, amely a legközelebb van a szavazóhoz. Az e-szavazás megvalósítása tehát valójában azt jelenti, hogy az IT technológiát kiterjesztjük magára a szavazat leadására is, valamint - a választott technológiától függően - a szavazók elektronikus autentikálására. Ez a látszólag egyszerű kiterjesztés azonban csak rendkívül körültekintően végezhető el, amely azzal jár együtt, hogy az e-szavazást bevezetni szándékozó országoknak át kell alakítaniuk a szavazási, választási folyamatra vonatkozó jogrendjüket, a szavazási, választási folyamat ügyviteli, üzemeltetési rendszerét és technikai megvalósítását.
A valódi e-szavazásnak a technológia szerepe szerint is több szintje van. A legegyszerűbb, amikor a szavazat leadása a szavazóhelyiségben, közvetlenül egy önmagában álló elektronikus szavazógépre történik. Ennél összetettebb, amikor a szavazat leadása a szavazóhelyiségben egy olyan szavazógépre történik, amely nem tárolja a szavazatokat, hanem közvetlenül továbbítja a központi (pl. országos) rendszernek. Egy teljesen automatizált változat, amikor a szavazás a szavazóhelyiségen kívül, a kormányzat által különböző helyeken felállított, hálózatba kötött szavazógépeken történik - ez az ún. "kioszk"-nál történő szavazás. Lehetséges elektronikusan szavazni továbbá valamilyen kommunikációs csatornán, pl. interneten keresztül. Természetesen az elektronikus szavazás biztonságához, hiteléhez, alkalmazhatóságához rengeteg feltételnek kell teljesülnie.
Jelenleg Magyarországon - a legtöbb európai országhoz hasonlóan - a választási rendszer szinte minden pontját támogatja az informatika, a konkrét szavazást kivéve. Így van elektronikus segédlet a körzetek kialakításához, a jelöléshez (jelöltek, listák nyilvántartása), a szavazólap és jegyzőkönyv készítéshez, de számítógépen küldik a napközbeni részvételi adatokat, számítógép összesíti a szavazatokat, és az előzetes eredményt is számítógépek segítségével adják ki. Van rendszer a visszaélések valószínűségének megállapítására, és a választások logisztikai és pénzügyi rendszere is számítógépen fut. Épp a választópolgár személyazonosságának ellenőrzése, a szavazatok leadása és a szavazatszámlálás történik még kézzel. Ennek oka persze nem a technológia hiánya.
Ma már elmondható, hogy a technológia az ilyen rendszerek működtetéséhez adott, a bevezetést más problémák késleltetik. Csak néhány ízelítő abból, mi mindenre kell odafigyelni egy ilyen lépés eldöntésekor: a metódusnak meg kell akadályoznia, hogy a szavazó elhamarkodottan, meggondolatlanul adja le szavazatát. A szavazók a szavazás bármely pontján megváltoztathatják választásukat, illetve bármikor megszakíthatják a szavazásukat anélkül, hogy addigi választásaikról feljegyzés készülne. A rendszernek meg kell akadályoznia a szavazat megváltoztatását, ha a szavazat már leadásra került. Az e-szavazási rendszernek biztosítania kell, hogy a szavazatok anonimek maradjanak. Ez csak néhány jogi garancia, melyet az e-szavazás a technológiával szemben támaszt. Ugyanakkor úrrá kell lenni a választók és a választottak bizalmatlanságán, a technikával szembeni idegenkedésen, és persze biztosítani kell azokat a nem csekély anyagi forrásokat, melyeket az új rendszer kiépítése és bevezetése megkövetel. Ezek a kezdetekkor hatalmas összegek még akkor is, ha hosszú távon, a már működő rendszer használata sokkal olcsóbb és megbízhatóbb, mint a papír alapú szavazásoknál.
Vannak az e-szavazásnak más előnyei is. Ilyen a távoli szavazás lehetősége a mozgásukban korlátozott, vagy más okból nehezebben kimozduló (kisgyermekes anyák, idősek) választók részére. A szavazatok összeszámlálása a szavazat egyértelműsége miatt hibamentesen történhet, ugyanis nincsenek bizonytalanul besorolható szavazatok, a gép csak érvényes szavazatot fogadna el. A választási eredmények gyorsan meghatározhatóak.
Hosszan lehetne még kifejteni a különböző authentikációs eljárások alkalmazhatóságát, az e-szavazás elfogadtatásának módszertanát, és más, rendkívül fontos témákat, de a lényeg nem változik. A választási rendszer előbb-utóbb mindenképp teljesen elektronikus alapokra kerül, és a szavazási procedúrának csak a legelején és a legvégén lesz ember, a választópolgár és azok, akik az eredményt hivatalosan megállapítják és kihirdetik. A demokráciáknak, és azon belül Magyarországnak pedig jogilag, gondolkodásban és minden egyéb szempontból fel kell készülnie a változások befogadására. Éppen erre való ez a konferencia és a hasonló rendezvények, ahol természetesen a magyarországi szavazások, választások technikai támogatói és az e-szavazás technikai oldalának kiállítói is helyet kapnak. A konferencián kerül elfogadásra az a javaslat is, hogy világszerte kerüljön megrendezésre a választások világnapja.