awender
Mégis számít a méret!
Torontói kutatók egy csoportja felfedezte, hogy a hímek szerszámának mérete bizony számít - legalábbis a guppihalak egy alfajánál.
A moszkitóhal - mely nevét táplálkozási szokása után kapta - tanulmányozása során jutottak arra a következtetésre, hogy a nőstény halak a jól felszerelt hímeket előnyben részesítették töpörödöttebb társaiknál, és mintegy 80%-al több időt töltöttek a nagy nemi szervvel rendelkező hímeknél. Ha a szexet nem számítjuk, nagyobbnak lenni nem feltétlenül jobb! A nagyobb eszközzel megáldott moszkitóhalak esélye az életbenmaradásra ugyanis csekélyebb.
"Klasszikus evolúciós döntés - vagy nőstényeket vonzunk, vagy elkerüljük a ragadozókat" - nyilatkozta a Washington egyetem diákja, Brian Langerhans, akinek tanulmánya a "National Academy of Sciences" jövőhéten megjelenő számában lesz publikálva. "A nagyobb genitália javítja a szaporodás esélyét, de az áldozattá válás esélye is jelentősen megnő."
Mindez azért, mivel a nagy genitáliával - melyet gonopódiumnak hívnak - rendelkező hím moszkitóhal kevésbé tud gyorsan úszni - közölte Langerhans. "A nőstények ugyan előnyben részesítik a nagy gonopódiummal rendelkező hímeket, de egy ekkora vissza nem húzódó szerv, mely kilóg a testből, jelentős visszahúzó erő lehet, hiszen semmi egyébre nem használható, tehát összességében a gonopódium lassabbá teszi a moszkitóhalat" - írja Langerhans, aki a gonopódiumot rúdszerű képződménynek írja le, mely a hím testhosszának 35%-ot is elérheti.
A hím moszkitóhalak udvarlás során gonopódiumukat lengetik a nőstény felé. A kisérlet során 50 nőstényhalat raktak egy olyan akváriumba, melynek mindkét végén videót játszottak le, az egyik oldalon egy átlagos, a másikon egy 15%-al nagyobb nemi szervvel megáldott hímről készült felvétel futott. A halakat több mint 1000 percen át figyelték, és az eredmény egyértelmű volt: mindegyik nőstény a nagyobbat választotta.
A moszkitóhalak egyébként azon ritka halfajták közé tartoznak, melyek nem raknak ikrákat, hanem a szaporodás után a már ikrából kikelt kishalakat hozzák világra.
A moszkitóhal - mely nevét táplálkozási szokása után kapta - tanulmányozása során jutottak arra a következtetésre, hogy a nőstény halak a jól felszerelt hímeket előnyben részesítették töpörödöttebb társaiknál, és mintegy 80%-al több időt töltöttek a nagy nemi szervvel rendelkező hímeknél. Ha a szexet nem számítjuk, nagyobbnak lenni nem feltétlenül jobb! A nagyobb eszközzel megáldott moszkitóhalak esélye az életbenmaradásra ugyanis csekélyebb.
"Klasszikus evolúciós döntés - vagy nőstényeket vonzunk, vagy elkerüljük a ragadozókat" - nyilatkozta a Washington egyetem diákja, Brian Langerhans, akinek tanulmánya a "National Academy of Sciences" jövőhéten megjelenő számában lesz publikálva. "A nagyobb genitália javítja a szaporodás esélyét, de az áldozattá válás esélye is jelentősen megnő."
Mindez azért, mivel a nagy genitáliával - melyet gonopódiumnak hívnak - rendelkező hím moszkitóhal kevésbé tud gyorsan úszni - közölte Langerhans. "A nőstények ugyan előnyben részesítik a nagy gonopódiummal rendelkező hímeket, de egy ekkora vissza nem húzódó szerv, mely kilóg a testből, jelentős visszahúzó erő lehet, hiszen semmi egyébre nem használható, tehát összességében a gonopódium lassabbá teszi a moszkitóhalat" - írja Langerhans, aki a gonopódiumot rúdszerű képződménynek írja le, mely a hím testhosszának 35%-ot is elérheti.
A hím moszkitóhalak udvarlás során gonopódiumukat lengetik a nőstény felé. A kisérlet során 50 nőstényhalat raktak egy olyan akváriumba, melynek mindkét végén videót játszottak le, az egyik oldalon egy átlagos, a másikon egy 15%-al nagyobb nemi szervvel megáldott hímről készült felvétel futott. A halakat több mint 1000 percen át figyelték, és az eredmény egyértelmű volt: mindegyik nőstény a nagyobbat választotta.
A moszkitóhalak egyébként azon ritka halfajták közé tartoznak, melyek nem raknak ikrákat, hanem a szaporodás után a már ikrából kikelt kishalakat hozzák világra.
