SG.hu·

Uniós javaslat az üvegházhatás csökkentésére

Az Európai Unió javasolja, hogy a fejlett országok 2020-ig 15-30 százalékkal, 2050-ig pedig 60-80 százalékkal csökkentsék az éghajlatváltozásért leginkább felelős gázok kibocsátását.

A tagállamok környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli döntésén a magyar delegációt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter vezette. Az uniós tagállamok csütörtökön javaslatot tettek arra, hogy a fejlett országok az elkövetkezendő évtizedekben milyen mértékben fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az elfogadott ütemterv szerint középtávon, vagyis 2020-ig 15-30 százalékkal, 2050-ig pedig 60-80 százalékkal lenne célszerű csökkenteni a kibocsátás mértékét az 1990-es szinthez képest.

Ismeretes, az 1997. évi kiotói megállapodás - első lépésként - előírta a fejlett országok számára, hogy 2012-ig átlagosan mintegy öt százalékkal csökkentsék kibocsátásukat. Az Európai Unió átlagosan nyolc százalékos, Magyarország pedig hat százalékos csökkentésre vállalt kötelezettséget. A luxemburgiak szerint az elképzelés az uniós tagállamok nagy többségének elképzeléseivel találkozik. A végső számszerűségek meghatározásánál figyelembe vennék, mit szeretne ezen a téren az Egyesült Államok, mint a kiotói megállapodás elutasítója és egyben a világ legnagyobb szennyezője, valamint mi a fejlődő országok elképzelése.

A luxemburgi elnökség csütörtökön tájékoztatást adott a vegyi anyagokról szóló jogszabály-tervezet előkészítéséről, belga kérésre pedig szóba került a vadon élő madarak EU-ba történő importjának szigorításának ügye is.

Az ülés napirendjén szerepelt az EU által képviselendő álláspontok kialakítása a környezeti demokrácia intézményeiről szóló Aarhusi Egyezmény és a géntechnológiával módosított élő szervezetekre vonatkozó szabályokról szóló Cartagena Jegyzőkönyv részes feleinek második, valamint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény részes feleinek első találkozójára. Az Aarhusi Egyezménnyel és a Cartagena Jegyzőkönyvvel kapcsolatos tárgyalások kiemelt témája volt a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos nemzetközi szabályrendszer szigorítása.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© dez2005. 03. 15.. 16:57||#3
A globális átlag nõ. A kutatók szerint az olvadásnak induló Északi sarki jégmezõkbõl kiolvadó édesvíz megváltoztatja a sókoncentrációt, ez befolyásolja az áramlatokat, ami egyes helyeken lefelés is módosíthatja a hõmérsékletet, vagy pl. csökkenhet egy kiegyenlítõ hatás (fórrób nyarak, hidegebb telek).
© jefferson832005. 03. 15.. 16:09||#2
Nyugodj meg ami késik nem múlik. A Föld átlaghõmérséklete belátható idõn belül (10-15 év) 1.5-3 celsiusfokkal lesz magasabb vagy lehet. Egyes elõrejelzések szerint a 1.5 C-os felmelegedést már akkor is elérjük ha ettõl a pillanattól kezdve nem termelnénk már üvegházhatású gázokat. Egyszóval felmelegedés lesz, de ezen a télen én sem éreztem ennek a kedvezõ hatását 😊Fõleg itt Sopronban,ami az ország egyik legszelesseb városa. Intõ jel,hogy gy egyes szakemberek az Alföldet nemsokára félsivatagos területnek fogják nyilvánítani. Már volt róla szó. Csak,hogy hazai vizeken maradjunk.
© benli2005. 03. 15.. 10:27||#1
van még üvegház hatás vagy ez is csak egy olyan pénzöszpontosító érdek. Nekem egyre több tüzelõt kell vásárolnom ahhoz hogy kiteleljek. No most ha felmelegedés volna akkor egyre kevesebb tüzelõre lenne szükségem. Vagy én vagyok a hülye vagy a jégkorszak felé haladunk. Az tuti hogy az évszakok eltolódnak valamiért de ez nem a globális felmelegedés eredménye hanem az áramlatok kedvezõtlen alakulása miatt van. Akkó most mi van?