Szekeres Viktor
Én, Pán Péter
Ugyan biztos mindenki unja az Oscar-díjakra tett állandó utalásokat, de most nem lehet kihagyni, hogy a díjra jelölt filmek (nagy szavak, alert!) legszebbikét és legérzelemdúsabbikát is végre bemutatták itthon.
Az én, Pán Péter a mai trend szerint ismét egy neves ember életéről szóló film, s bár a magyar címet brutálisan elrontották (amellett, hogy inkább nézőriasztó (brr, mesefilm), a film lényegét lövi le), de hát az vesse magára az első követ, aki cím alapján választ mozifilmet.
Igaz már lecsengett az Amerikai Filmakadémia díjátadó ünnepsége, de egyes mostani filmeket még mindig hajlamos a kritikus Oscar-szemüvegen keresztül elemezni. A Finding Neverland is hasonló cipőbe kényszerű. Óva intek attól minden anti-Oscar-hívőt, hogy elrémissze a filmtől a 7 jelölés, hiszen nem feltétlenül jelent a nomináció kötelező "na ezt sem nézem meg"-címkét a filmre nézve. (lásd a Remény rabjait is 7 Oscarra (ugyanúgy írói, zenei, férfi főszereplői és filmes kategóriákba) jelölték, igaz egyet sem kapott meg.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A történet J. M. Barrie-ről szól. Kiről? - harsanhatna a pusztába kiáltott szó, no igen. Szóval ő alkotta meg Pán Péter figuráját, aki kedvelt célpontja volt Walt Disneynek, sőt, Steven Spielberg is megközelítette a témát némiképp Hook kapitány szemszögéből. Szóval J.M Barrie (Johnny Depp), színdarabíró éppen évek óta tartó alkotói válságban szenved, ami abban merül ki, hogy alkotni ugyan alkot, de az eredmény milyenségét illetően ő is meg van győződve, hogy a WC-n lehúzható műveket gyárt. Ennek ellenére nem csügged, és ennek meg is lesz hamar a jutalma, hiszen találkozik Sylvia Llewelyn Daviesszel (Kate Winslet), a gyermekeit egyedül nevelő asszonnyal, akiből (és gyerekeiből) hirtelen kellő ihletet merít következő színdarabjához.
A rendezést Marc Foster követte el, akinek eddigi legismertebb munkája a Szörnyek keringője (Monster's Ball) volt. Ami feltétlenül az ő számlájára írható a filmmel kapcsolatban, az a megközelítési mód, ahogyan sutba dobta a Rendezői megközelítési módok c. könyvsorozat mindhárom kötetét és inkább saját kútfőből próbálta vászonra vinni J. M. Barrie világát. Sikerült neki - a jutalma sem maradt el, a filmmel ellentétben nem jelölték Oscar-díjra...
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A főszerepben Johnny Depp, és aki ismeri a színészt, az bizton tudhatja, hogy mire számíthat. Arra a precíz munkára, ami majd minden filmjét jellemzi a színésznek, azóta, hogy a Rémálom az Elm utcában c. feledhetetlen horror-klasszikusban beszippantotta az ágy, hogy 6 liter vér formájában okádja a plafonra. Depp nagyszerűen hozza sokadik arcát is, nem válik önismétlővé, játéka továbbra is lenyűgöző. A film másik pólusa, Kate Winslet is kellemes meglepetés. Ki emlékszik már a Titanicban doromboló tinikedvenc-dekorációra?
Hasonlóképp pozitívan lehet nyilatkozni a filmben szereplő gyerekekről, akik ki tudja miért, de valahogy nem Barátok Közt-színvonalon darálják a szövegeiket, hanem tudnak szerepet játszani. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a filmhez rövid, de annál fontosabb epizódszerepben Dustin Hoffmann is feltűnik - talán a Vejedre ütök forgatása foglalta le a legendás színészt.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Aviátor ide, Millió dolláros bébi oda, az idei, Oscar-díjra jelölt filmek közül az Én, Pán Péter volt a legszebb, legérzelemdúsabb film. A alkotás egyetlen pecjhe, hogy a Miramax az Aviátort esélyesebbnek tartotta a sikerre, így azt promotálta, ezzel esélyt sem hagyva Pán Péter születéstörténetének. Igazából ez annyira nem fontos, hiszen Európában azért jól tudjuk, hogy a Filmakadémia díja nem mindenható, viszont azt is tudjuk, hogy Oscar jótékony, így egy zenéért járó szobrocskát azért mégiscsak bezsebelt a film. A 2004-es év egyik legjobb filmje.
Magyar nyelvű filmelőzetes, mérete 5 Mbyte, formátuma .wmv
Az én, Pán Péter a mai trend szerint ismét egy neves ember életéről szóló film, s bár a magyar címet brutálisan elrontották (amellett, hogy inkább nézőriasztó (brr, mesefilm), a film lényegét lövi le), de hát az vesse magára az első követ, aki cím alapján választ mozifilmet.
Igaz már lecsengett az Amerikai Filmakadémia díjátadó ünnepsége, de egyes mostani filmeket még mindig hajlamos a kritikus Oscar-szemüvegen keresztül elemezni. A Finding Neverland is hasonló cipőbe kényszerű. Óva intek attól minden anti-Oscar-hívőt, hogy elrémissze a filmtől a 7 jelölés, hiszen nem feltétlenül jelent a nomináció kötelező "na ezt sem nézem meg"-címkét a filmre nézve. (lásd a Remény rabjait is 7 Oscarra (ugyanúgy írói, zenei, férfi főszereplői és filmes kategóriákba) jelölték, igaz egyet sem kapott meg.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A történet J. M. Barrie-ről szól. Kiről? - harsanhatna a pusztába kiáltott szó, no igen. Szóval ő alkotta meg Pán Péter figuráját, aki kedvelt célpontja volt Walt Disneynek, sőt, Steven Spielberg is megközelítette a témát némiképp Hook kapitány szemszögéből. Szóval J.M Barrie (Johnny Depp), színdarabíró éppen évek óta tartó alkotói válságban szenved, ami abban merül ki, hogy alkotni ugyan alkot, de az eredmény milyenségét illetően ő is meg van győződve, hogy a WC-n lehúzható műveket gyárt. Ennek ellenére nem csügged, és ennek meg is lesz hamar a jutalma, hiszen találkozik Sylvia Llewelyn Daviesszel (Kate Winslet), a gyermekeit egyedül nevelő asszonnyal, akiből (és gyerekeiből) hirtelen kellő ihletet merít következő színdarabjához.
A rendezést Marc Foster követte el, akinek eddigi legismertebb munkája a Szörnyek keringője (Monster's Ball) volt. Ami feltétlenül az ő számlájára írható a filmmel kapcsolatban, az a megközelítési mód, ahogyan sutba dobta a Rendezői megközelítési módok c. könyvsorozat mindhárom kötetét és inkább saját kútfőből próbálta vászonra vinni J. M. Barrie világát. Sikerült neki - a jutalma sem maradt el, a filmmel ellentétben nem jelölték Oscar-díjra...
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A főszerepben Johnny Depp, és aki ismeri a színészt, az bizton tudhatja, hogy mire számíthat. Arra a precíz munkára, ami majd minden filmjét jellemzi a színésznek, azóta, hogy a Rémálom az Elm utcában c. feledhetetlen horror-klasszikusban beszippantotta az ágy, hogy 6 liter vér formájában okádja a plafonra. Depp nagyszerűen hozza sokadik arcát is, nem válik önismétlővé, játéka továbbra is lenyűgöző. A film másik pólusa, Kate Winslet is kellemes meglepetés. Ki emlékszik már a Titanicban doromboló tinikedvenc-dekorációra?
Hasonlóképp pozitívan lehet nyilatkozni a filmben szereplő gyerekekről, akik ki tudja miért, de valahogy nem Barátok Közt-színvonalon darálják a szövegeiket, hanem tudnak szerepet játszani. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a filmhez rövid, de annál fontosabb epizódszerepben Dustin Hoffmann is feltűnik - talán a Vejedre ütök forgatása foglalta le a legendás színészt.)
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Aviátor ide, Millió dolláros bébi oda, az idei, Oscar-díjra jelölt filmek közül az Én, Pán Péter volt a legszebb, legérzelemdúsabb film. A alkotás egyetlen pecjhe, hogy a Miramax az Aviátort esélyesebbnek tartotta a sikerre, így azt promotálta, ezzel esélyt sem hagyva Pán Péter születéstörténetének. Igazából ez annyira nem fontos, hiszen Európában azért jól tudjuk, hogy a Filmakadémia díja nem mindenható, viszont azt is tudjuk, hogy Oscar jótékony, így egy zenéért járó szobrocskát azért mégiscsak bezsebelt a film. A 2004-es év egyik legjobb filmje.
Magyar nyelvű filmelőzetes, mérete 5 Mbyte, formátuma .wmv
Én, Pán Péter (Finding Neverland) angol-amerikai filmdráma, 111 perc, 2004 Rendező: Marc Forster Író: Allan Knee Forgatókönyvíró: David Magee Operatőr: Roberto Schaefer Jelmeztervező: Alexandra Byrne, Mary Kelly Zene: Jan A.P. Kaczmarek Látványtervező: Gemma Jackson Vágó: Matt Chesse Johnny Depp (Sir James Matthew Barrie) Kate Winslet (Sylvia Llewelyn Davies) Dustin Hoffman (Charles Frohman) Julie Christie (Mrs. Emma du Maurier) Radha Mitchell (Mary Ansell Barrie) Ian Hart (Sir Arthur Conan Doyle) Kelly Macdonald (Pán Péter) |