MTI
Megvan miket tárolnak a németek a digitális kommunikációról
Németországban a kormánypártok megállapodtak a digitális kommunikáció adatainak tárolásáról szóló törvény alapelveiről.
A CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata SPD évek óta tartó vitát zár le a megállapodással, amelynek alapján az Európai Bizottság által javasolt szabályoknál kevésbé szigorú előírásokat vezetnek be a digitális kommunikáció - telefonálás, internetezés - adatainak úgynevezett készletezéséről, hosszú távú tárolásáról (Vorratsdatenspeicherung). A készletezés az úgynevezett metaadatok ("az adatok adatai", amelyek azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit) tárolására vonatkozik, a kommunikáció tartalmát nem érinti.
A legfőbb elv szerint tíz hétig lehet tárolni az adatokat, és ezután törölni kell őket. Mindez a szolgáltatók feladata lesz. Állami szervek kizárólag súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, bírói engedéllyel férhetnek majd hozzá a szolgáltatóknál tárolt adatokhoz. Ez azt is jelenti, hogy az adatokat nem lehet bűncselekmények megelőzése céljából felhasználni.
Telefonálásnál a telefonszámokat, a hívás idejét és időtartamát rögzítik, mobiltelefon használata esetén a készülék földrajzi helyének adatait is. Ez utóbbiakat csak négy hétig. Az internetezésnél a számítógép azonosítására szolgáló IP-címet tárolják el. A terv szerint a brüsszeli bizottság javaslatánál enyhébb német készletezési szabályozás nem terjed ki az e-mailezésre, vagyis az e-mailek metaadatait egyáltalán nem tárolják majd.
A CDU-belügyminiszter, Thomas de Maiziere és az SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas vezetésével kidolgozott megállapodás alapján az állami szervek nem férhetnek hozzá olyan személyek adataihoz, akik foglalkozásukból adódóan jogilag titoknak minősülő információkkal rendelkezhetnek. Ebbe a csoportba tartoznak például az orvosok, ügyvédek, papok, újságírók és parlamenti képviselők. A miniszterek szerdai berlini tájékoztatójukon kiemelték, hogy hosszú és nehéz viták révén jó kompromisszumot kötöttek.
A konzervatívok és a biztonsági hatóságok régóta sürgetik, hogy pótolják új adatkészletezési törvénnyel az alkotmánybíróság által 2010-ben megsemmisített korábbi jogszabályt. Az ügy a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége ellen januárban végrehajtott terrortámadás után került kiemelt helyre a politikai napirenden. Heiko Maas a kompromisszumos elképzelést bemutató tájékoztatón rámutatott, hogy az a személyes adatok védelme elvének messzemenő tiszteletén alapul, de az SPD egyes szervezeteinél így is ellenállásra talál majd. A parlamenti ellenzék pártjai, a Baloldal és a Zöldek szerint az új javaslat nem egyeztethető össze a szabadságjogokkal.
A CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata SPD évek óta tartó vitát zár le a megállapodással, amelynek alapján az Európai Bizottság által javasolt szabályoknál kevésbé szigorú előírásokat vezetnek be a digitális kommunikáció - telefonálás, internetezés - adatainak úgynevezett készletezéséről, hosszú távú tárolásáról (Vorratsdatenspeicherung). A készletezés az úgynevezett metaadatok ("az adatok adatai", amelyek azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit) tárolására vonatkozik, a kommunikáció tartalmát nem érinti.
A legfőbb elv szerint tíz hétig lehet tárolni az adatokat, és ezután törölni kell őket. Mindez a szolgáltatók feladata lesz. Állami szervek kizárólag súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, bírói engedéllyel férhetnek majd hozzá a szolgáltatóknál tárolt adatokhoz. Ez azt is jelenti, hogy az adatokat nem lehet bűncselekmények megelőzése céljából felhasználni.
Telefonálásnál a telefonszámokat, a hívás idejét és időtartamát rögzítik, mobiltelefon használata esetén a készülék földrajzi helyének adatait is. Ez utóbbiakat csak négy hétig. Az internetezésnél a számítógép azonosítására szolgáló IP-címet tárolják el. A terv szerint a brüsszeli bizottság javaslatánál enyhébb német készletezési szabályozás nem terjed ki az e-mailezésre, vagyis az e-mailek metaadatait egyáltalán nem tárolják majd.
A CDU-belügyminiszter, Thomas de Maiziere és az SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas vezetésével kidolgozott megállapodás alapján az állami szervek nem férhetnek hozzá olyan személyek adataihoz, akik foglalkozásukból adódóan jogilag titoknak minősülő információkkal rendelkezhetnek. Ebbe a csoportba tartoznak például az orvosok, ügyvédek, papok, újságírók és parlamenti képviselők. A miniszterek szerdai berlini tájékoztatójukon kiemelték, hogy hosszú és nehéz viták révén jó kompromisszumot kötöttek.
A konzervatívok és a biztonsági hatóságok régóta sürgetik, hogy pótolják új adatkészletezési törvénnyel az alkotmánybíróság által 2010-ben megsemmisített korábbi jogszabályt. Az ügy a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége ellen januárban végrehajtott terrortámadás után került kiemelt helyre a politikai napirenden. Heiko Maas a kompromisszumos elképzelést bemutató tájékoztatón rámutatott, hogy az a személyes adatok védelme elvének messzemenő tiszteletén alapul, de az SPD egyes szervezeteinél így is ellenállásra talál majd. A parlamenti ellenzék pártjai, a Baloldal és a Zöldek szerint az új javaslat nem egyeztethető össze a szabadságjogokkal.