SG.hu·
A cégeknek sem kellene tiltaniuk a közösségi alkalmazásokat
Ugyan az alkalmazottak szerint a közösségi alkalmazások fokozzák hatékonyságukat, de a cégek inkább korlátozzák használatukat. Az emberek csoportos információcserére vágynak.
Az internetezők szeretnek részt venni csoportos információcserében olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyik érintik, vagy érdeklik őket - ez igaz a munkájukra is. Számos szervezetnél megfigyelhető, hogy a publikus szolgáltatásokban egyes munkatársak már kialakítottak a vállalattal foglalkozó csoportokat, ezek azonban nem mindig felelnek meg a biztonsági és titoktartási követelményeknek. Ha a Facebook-on megszokott módon bárki hozzászólhat egy ötlet kifejtéséhez, vagy maga is feltehet kérdéseket az illetékeseknek, azzal nagyon kedvező folyamatok indulhatnak el, amelyek segítenek kihasználni a szervezetben rejlő lehetőségeket. Ez jelentősen növelheti a munkavállalók - leginkább a legfiatalabbak - elégedettségét is, hiszen meghallgatásra találnak kérdéseikkel és felvetéseikkel.
A kapcsolati háló típusú kommunikáció segítségével jelentősen csökkenteni lehet a "zajszerű" e-mail kommunikáció mennyiségét, hiszen egy-egy beszélgetést akár sokan is láthatnak, többen hozzászólhatnak, és folyamatosan visszakövethető marad az eredmény. Másik hatalmas előnye a belső nyilvánosság - egy ilyen rendszerben könnyen egymásra találhatnak az azonos érdeklődéssel, vagy feladatokkal rendelkező kollégák, és könnyebben formálhatnak ad-hoc munkakapcsolatokat, ami segít a szinergiák kihasználásában és a párhuzamosságok csökkentésében.
"A dolgozók eddig is használták munkára saját eszközeiket, de azt tapasztaltuk, hogy ez a jelenség kezd átterjedni kedvenc szolgáltatásaikra is" - mondta Charlene Li, az Altimeter Group, a közösségi médiát és egyéb technológiai trendeket vizsgáló kutatócég alapítója és elemzője. “A munkavállalók arra számítanak, hogy ezekkel a modern, magánéletükre jobban reflektáló eszközökkel más módon végezhetik munkájukat. A vállalati közösségi alkalmazások egy új munkamódszer megtestesítői, és azon cégek, amelyek magukévá teszik ezeket az eszközöket, fokozhatják a belső együttműködést, felgyorsíthatják az ügyfeleikkel való kapcsolattartást, ezáltal versenyelőnyhöz juthatnak."
“Csakúgy, ahogy az e-mail felgyorsította az üzletmenetet a 90-es években, a nagyvállalati közösségi alkalmazások lesznek a katalizátorai a rugalmasabb, XXI. századi munkahelyek kialakulásának az elkövetkező években" - mondta Kurt DelBene, a Microsoft Office üzletágának elnöke. “Úgy gondoljuk, hogy a jövőben azok az eszközök, amelyeket az emberek ma használnak - e-mail, csevegőprogramok, VoIP, videokonferencia, közösségi alkalmazások - valamilyen formában egyesülni fognak, és megváltoztatják azt, ahogy a munkavállalók dolgoznak."
Az Ipsos és a Microsoft 9908, legalább százfős vállalatnál tevékenykedő munkavállaló véleményére épülő közös kutatása szerint az alkalmazottak 39%-a hiányolja a megfelelő mértékű együttműködést cégén belül, és 40%-uk gondolja azt, hogy a közösségi alkalmazások elősegítenék ennek előtérbe kerülését. A kutatás jelentős különbségeket talált az egyes országok és iparágak között, hiszen például Ázsiában a közösségi alkalmazások hasznát elsősorban a nagyobb hatékonyságban látják, míg Latin-Amerikában inkább a belső együttműködés növekedését várják tőlük. Latin-Amerikában és Ázsiában gyakrabban és többen használnak közösségi alkalmazásokat - Európa és Észak-Amerika egyértelműen le van maradva ezen a területen.
Leggyakrabban a pénzügyi szolgáltatóknál és a kormányzatban dolgozók szembesülnek azzal, hogy munkáltatójuk korlátozza ezen alkalmazások használatát. Míg a fenti szektorokban a biztonsági kérdések a korlátozások okai, addig a kiskereskedelem, a turizmus és a vendéglátás területén a hatékonyság csökkenésétől félnek a vállalkozások. A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban gondolják azt, hogy a közösségi alkalmazások növelik hatékonyságukat, mint a nők. A nők pedig szignifikánsan nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy munkahelyük korlátozza a közösségi alkalmazásokat. A korlátozás okaként a férfiak nagyobb valószínűséggel említik a biztonsági kockázatokat, a nők pedig a hatékonyság csökkenését.
Az internetezők szeretnek részt venni csoportos információcserében olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyik érintik, vagy érdeklik őket - ez igaz a munkájukra is. Számos szervezetnél megfigyelhető, hogy a publikus szolgáltatásokban egyes munkatársak már kialakítottak a vállalattal foglalkozó csoportokat, ezek azonban nem mindig felelnek meg a biztonsági és titoktartási követelményeknek. Ha a Facebook-on megszokott módon bárki hozzászólhat egy ötlet kifejtéséhez, vagy maga is feltehet kérdéseket az illetékeseknek, azzal nagyon kedvező folyamatok indulhatnak el, amelyek segítenek kihasználni a szervezetben rejlő lehetőségeket. Ez jelentősen növelheti a munkavállalók - leginkább a legfiatalabbak - elégedettségét is, hiszen meghallgatásra találnak kérdéseikkel és felvetéseikkel.
A kapcsolati háló típusú kommunikáció segítségével jelentősen csökkenteni lehet a "zajszerű" e-mail kommunikáció mennyiségét, hiszen egy-egy beszélgetést akár sokan is láthatnak, többen hozzászólhatnak, és folyamatosan visszakövethető marad az eredmény. Másik hatalmas előnye a belső nyilvánosság - egy ilyen rendszerben könnyen egymásra találhatnak az azonos érdeklődéssel, vagy feladatokkal rendelkező kollégák, és könnyebben formálhatnak ad-hoc munkakapcsolatokat, ami segít a szinergiák kihasználásában és a párhuzamosságok csökkentésében.
"A dolgozók eddig is használták munkára saját eszközeiket, de azt tapasztaltuk, hogy ez a jelenség kezd átterjedni kedvenc szolgáltatásaikra is" - mondta Charlene Li, az Altimeter Group, a közösségi médiát és egyéb technológiai trendeket vizsgáló kutatócég alapítója és elemzője. “A munkavállalók arra számítanak, hogy ezekkel a modern, magánéletükre jobban reflektáló eszközökkel más módon végezhetik munkájukat. A vállalati közösségi alkalmazások egy új munkamódszer megtestesítői, és azon cégek, amelyek magukévá teszik ezeket az eszközöket, fokozhatják a belső együttműködést, felgyorsíthatják az ügyfeleikkel való kapcsolattartást, ezáltal versenyelőnyhöz juthatnak."
“Csakúgy, ahogy az e-mail felgyorsította az üzletmenetet a 90-es években, a nagyvállalati közösségi alkalmazások lesznek a katalizátorai a rugalmasabb, XXI. századi munkahelyek kialakulásának az elkövetkező években" - mondta Kurt DelBene, a Microsoft Office üzletágának elnöke. “Úgy gondoljuk, hogy a jövőben azok az eszközök, amelyeket az emberek ma használnak - e-mail, csevegőprogramok, VoIP, videokonferencia, közösségi alkalmazások - valamilyen formában egyesülni fognak, és megváltoztatják azt, ahogy a munkavállalók dolgoznak."
Az Ipsos és a Microsoft 9908, legalább százfős vállalatnál tevékenykedő munkavállaló véleményére épülő közös kutatása szerint az alkalmazottak 39%-a hiányolja a megfelelő mértékű együttműködést cégén belül, és 40%-uk gondolja azt, hogy a közösségi alkalmazások elősegítenék ennek előtérbe kerülését. A kutatás jelentős különbségeket talált az egyes országok és iparágak között, hiszen például Ázsiában a közösségi alkalmazások hasznát elsősorban a nagyobb hatékonyságban látják, míg Latin-Amerikában inkább a belső együttműködés növekedését várják tőlük. Latin-Amerikában és Ázsiában gyakrabban és többen használnak közösségi alkalmazásokat - Európa és Észak-Amerika egyértelműen le van maradva ezen a területen.
Leggyakrabban a pénzügyi szolgáltatóknál és a kormányzatban dolgozók szembesülnek azzal, hogy munkáltatójuk korlátozza ezen alkalmazások használatát. Míg a fenti szektorokban a biztonsági kérdések a korlátozások okai, addig a kiskereskedelem, a turizmus és a vendéglátás területén a hatékonyság csökkenésétől félnek a vállalkozások. A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban gondolják azt, hogy a közösségi alkalmazások növelik hatékonyságukat, mint a nők. A nők pedig szignifikánsan nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy munkahelyük korlátozza a közösségi alkalmazásokat. A korlátozás okaként a férfiak nagyobb valószínűséggel említik a biztonsági kockázatokat, a nők pedig a hatékonyság csökkenését.