SG.hu·
Felgyorsítja a kiberfegyverek fejlesztését a Pentagon
Az amerikai védelmi minisztérium kiemelt figyelmet fordít a kiberfegyverek kifejlesztésére. Az egyik ilyen megoldás egy szoftver, amely képes akkor is kiiktatni az ellenséges katonai hálózatokat, ha azok éppen nem csatlakoznak az internethez.
A kiberfegyverekre jelenleg általában a hagyományos fegyvereket kiegészítő megoldásokként tekintenek a szakemberek. A feladatuk az ellenséges fegyverrendszerek megbénítása, az ellenséges csapattevékenységek koordinálásának megnehezítése vagy a felderítőakciók megakadályozása. Az iráni és a szíriai konfliktus kapcsán az Egyesült Államok egyre inkább érdeklődik az olyan programok iránt, amelyek képesek a fontos katonai infrastruktúrák - például a parancsnoki láncok, légvédelmi rendszerek - működését megbénítani, függetlenül attól, hogy ezek a hálózatok éppen csatlakoznak-e a világhálóhoz vagy sem. Éppen az ilyen célok elérésére kapott a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) tavaly 500 millió dolláros költségvetést.
A DARPA számos kiberfegyver-projektet indított. Ezek között van a Fast Track program is, amelynek keretében olyan szoftvereket készítenek a szakemberek, amelyek gyorsan bevethetők. Ezzel párhuzamosan a Pentagon is kidolgozza azt a stratégiáját, amelynek lényege az olyan kiberfegyverek gyors beszerzése, amelyek képesek lépést tartani a fenyegetésekkel és a technikai fejlődéssel.Az internetre nem csatlakozó hálózatok támadásának céljából az amerikai kutatók rádióhullámokkal kísérleteznek. Ezek a megoldások azonban még gyerekcipőben járnak, emellett számos problémát kell kiküszöbölni.
A Pentagon az idén 3,4 milliárd dollárt fordít kibertechnológiai kutatásokra és általánosságban elmondható, hogy az erre a célra fordított összeg folyamatosan nő. Ugyan zajlik a védelmi megoldások kifejlesztése, de egyre erősebbek azok a hangok, hogy az Egyesült Államoknak jobban kellene összpontosítania a támadó kiberfegyverek kifejlesztésére. A hálózatok támadásánál az egyik lehetőség a kártevők forráskódokba való becsempészése, míg a másik az, hogy a vírusokat és kémprogramokat ügynökök és fertőzött USB-kulcsok, illetve manipulált alkatrészek segítségével juttatják a kiválasztott célpont számítógépes rendszerébe. A Pentagon ugyanakkor a leginkább az előre nem látható nehézségektől tart, amelyek alaposan megnehezíthetik az ilyen jellegű akciók megtervezését.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója 2010 áprilisában úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak gyorsan és keményen vissza kell vernie az őt érő kibertámadásokat, a fenyegetéseket akkor is hatástalanítania kell, ha a támadó kiléte ismeretlen. Alig egy hónappal később már az amerikai védelmi minisztérium egy magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy az USA katonai erővel válaszolhat, ha kibertámadás éri. Az amerikai légierő 2010 októberében hozta nyilvánosságra kiberháborús stratégiai fehér könyvét.
A kiberfegyverekre jelenleg általában a hagyományos fegyvereket kiegészítő megoldásokként tekintenek a szakemberek. A feladatuk az ellenséges fegyverrendszerek megbénítása, az ellenséges csapattevékenységek koordinálásának megnehezítése vagy a felderítőakciók megakadályozása. Az iráni és a szíriai konfliktus kapcsán az Egyesült Államok egyre inkább érdeklődik az olyan programok iránt, amelyek képesek a fontos katonai infrastruktúrák - például a parancsnoki láncok, légvédelmi rendszerek - működését megbénítani, függetlenül attól, hogy ezek a hálózatok éppen csatlakoznak-e a világhálóhoz vagy sem. Éppen az ilyen célok elérésére kapott a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) tavaly 500 millió dolláros költségvetést.
A DARPA számos kiberfegyver-projektet indított. Ezek között van a Fast Track program is, amelynek keretében olyan szoftvereket készítenek a szakemberek, amelyek gyorsan bevethetők. Ezzel párhuzamosan a Pentagon is kidolgozza azt a stratégiáját, amelynek lényege az olyan kiberfegyverek gyors beszerzése, amelyek képesek lépést tartani a fenyegetésekkel és a technikai fejlődéssel.Az internetre nem csatlakozó hálózatok támadásának céljából az amerikai kutatók rádióhullámokkal kísérleteznek. Ezek a megoldások azonban még gyerekcipőben járnak, emellett számos problémát kell kiküszöbölni.
A Pentagon az idén 3,4 milliárd dollárt fordít kibertechnológiai kutatásokra és általánosságban elmondható, hogy az erre a célra fordított összeg folyamatosan nő. Ugyan zajlik a védelmi megoldások kifejlesztése, de egyre erősebbek azok a hangok, hogy az Egyesült Államoknak jobban kellene összpontosítania a támadó kiberfegyverek kifejlesztésére. A hálózatok támadásánál az egyik lehetőség a kártevők forráskódokba való becsempészése, míg a másik az, hogy a vírusokat és kémprogramokat ügynökök és fertőzött USB-kulcsok, illetve manipulált alkatrészek segítségével juttatják a kiválasztott célpont számítógépes rendszerébe. A Pentagon ugyanakkor a leginkább az előre nem látható nehézségektől tart, amelyek alaposan megnehezíthetik az ilyen jellegű akciók megtervezését.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója 2010 áprilisában úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak gyorsan és keményen vissza kell vernie az őt érő kibertámadásokat, a fenyegetéseket akkor is hatástalanítania kell, ha a támadó kiléte ismeretlen. Alig egy hónappal később már az amerikai védelmi minisztérium egy magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy az USA katonai erővel válaszolhat, ha kibertámadás éri. Az amerikai légierő 2010 októberében hozta nyilvánosságra kiberháborús stratégiai fehér könyvét.