MTI
Kevés magyar adatlap a szlovák online népszámláláson
Nagyon kevesen éltek az idei szlovákiai népszámlálás alkalmával azzal a lehetőséggel, hogy az internetes adatlapokat magyarul is ki lehetett tölteni.
"Jogokat akarunk, miközben a meglévőket sem tudjuk kihasználni" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban kedden az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. Az újság szerint vasárnap éjfélkor lezárult az elektronikus népszámlálási adatlapok kitöltésének lehetősége. A lakosság 563 694 adatlapot töltött ki online - közölte Ludmila Benkovicová, a szlovák statisztikai hivatal elnöke. A hivatal a lap kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy 7437 ívet töltöttek ki magyarul. Ez az adatlapok 1,32 százalékának felel meg, miközben a magyarság aránya ennek a hét és félszerese. Magyarul 5214 személyi, 860 ház- és 1363 lakás-adatlapot dolgoztak fel.
"Az ívek kitöltésénél a nyelvválasztás az első lépések között szerepelt, így azt sem lehet mondani, hogy a statisztikusok eldugták volna ezt az opciót" - mutat rá az újság. Azok, akik hagyományos módon szeretnék kitölteni a számlálóíveket, június 6-ig tehetik meg. A múlt héten elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán az Új Szó keddi kommentárja is foglalkozik azzal, hogy a szlovákiai magyarok még a meglévő jogaikat is csak hézagosan, elégtelenül használják ki.
"Bár a hivatalos érintkezés több pontját továbbra sem szabályozza elégségesen a törvény, tisztában kellene lennünk azzal, hogy nagyon sok ügyben, témában nem a paragrafus az egyetlen viszonyítási alap. Más szóval: több témában ott a jog, mégsem élünk vele" - írta az újság. Bármelyikünk tudna szűkebb családjában találni olyanokat, akik továbbra is szlovák nyelven írják nevüket, s nőnemű ismerőseink nagy része továbbra is simán viseli az -ová végződést. Ezek tipikusan olyan jelenségek, melyeknél csak saját lustaságunk, esetleg nemtörődömségünk miatt tartunk ott, ahol - emelték ki a cikkben.
"A jog lehetőség - élhetünk vele, de nem kötelező. Ámha valamit rettentő módon követelünk, sőt egyesek az állítják, ez igazi boldogulásunk egyetlen létező gátja, akkor tessék. Azt volna jó látni, ha a szlovákiai magyarok többsége élne az összes törvény adta lehetőséggel, kihasználná az összes jogot, s utána követelnénk továbbiakat. Mert így veszítenek igazi értékükből" - fejtették ki a lapban. "A népszámlálási eredmény jó összehasonlítási alap lesz. Utoljára 2001-ben számoltak meg bennünket, azóta volt mondjuk hat jó, és négy kellemetlen év, politikai szempontból. A magyarok nem érzik olyan nagyon rosszul magukat ebben az országban. Ám hogy mennyire fontos számukra most, 2011-ben a magyarságuk, hamarosan kiderül" - állt a kommentárban.
"Jogokat akarunk, miközben a meglévőket sem tudjuk kihasználni" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban kedden az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. Az újság szerint vasárnap éjfélkor lezárult az elektronikus népszámlálási adatlapok kitöltésének lehetősége. A lakosság 563 694 adatlapot töltött ki online - közölte Ludmila Benkovicová, a szlovák statisztikai hivatal elnöke. A hivatal a lap kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy 7437 ívet töltöttek ki magyarul. Ez az adatlapok 1,32 százalékának felel meg, miközben a magyarság aránya ennek a hét és félszerese. Magyarul 5214 személyi, 860 ház- és 1363 lakás-adatlapot dolgoztak fel.
"Az ívek kitöltésénél a nyelvválasztás az első lépések között szerepelt, így azt sem lehet mondani, hogy a statisztikusok eldugták volna ezt az opciót" - mutat rá az újság. Azok, akik hagyományos módon szeretnék kitölteni a számlálóíveket, június 6-ig tehetik meg. A múlt héten elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán az Új Szó keddi kommentárja is foglalkozik azzal, hogy a szlovákiai magyarok még a meglévő jogaikat is csak hézagosan, elégtelenül használják ki.
"Bár a hivatalos érintkezés több pontját továbbra sem szabályozza elégségesen a törvény, tisztában kellene lennünk azzal, hogy nagyon sok ügyben, témában nem a paragrafus az egyetlen viszonyítási alap. Más szóval: több témában ott a jog, mégsem élünk vele" - írta az újság. Bármelyikünk tudna szűkebb családjában találni olyanokat, akik továbbra is szlovák nyelven írják nevüket, s nőnemű ismerőseink nagy része továbbra is simán viseli az -ová végződést. Ezek tipikusan olyan jelenségek, melyeknél csak saját lustaságunk, esetleg nemtörődömségünk miatt tartunk ott, ahol - emelték ki a cikkben.
"A jog lehetőség - élhetünk vele, de nem kötelező. Ámha valamit rettentő módon követelünk, sőt egyesek az állítják, ez igazi boldogulásunk egyetlen létező gátja, akkor tessék. Azt volna jó látni, ha a szlovákiai magyarok többsége élne az összes törvény adta lehetőséggel, kihasználná az összes jogot, s utána követelnénk továbbiakat. Mert így veszítenek igazi értékükből" - fejtették ki a lapban. "A népszámlálási eredmény jó összehasonlítási alap lesz. Utoljára 2001-ben számoltak meg bennünket, azóta volt mondjuk hat jó, és négy kellemetlen év, politikai szempontból. A magyarok nem érzik olyan nagyon rosszul magukat ebben az országban. Ám hogy mennyire fontos számukra most, 2011-ben a magyarságuk, hamarosan kiderül" - állt a kommentárban.