SG.hu·
Elkészült az atomi szintű toll
Cseh, japán és spanyol kutatók megalkottak egy olyan módszert, amelynek segítségével atomokkal írhatnak szilárd anyagok felszínére. A jövő chipgenerációjának alapjául szolgáló vadonatúj szerkezetek elkészítésében használhatják az atomi tollat, melyről a Cseh Tudományos Akadémia számolt be.
A nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos magazin legutóbbi számában mutatta be az atomtollat. Demonstrációjukban a szilícium vegyjelét, az Si-t írták fel egy szilárd anyag felületére, tintaként szilíciumatomokat használva. A szilícium az oxigén után a Föld második legelterjedtebb eleme, a földkéreg mintegy negyede belőle áll, de a természetben szilícium-dioxid formájában található meg. A szilícium ma az elektronikai ipar, a félvezetőgyártás legfontosabb eleme.
A kísérletet szobahőmérsékleten végezték, ez azt jelenti, hogy a módszernek igen széles felhasználási lehetőségei képzelhetők el a gyakorlati életben. Az a tény, hogy szilárd anyagok felületére meghatározott atomokat fel lehet vinni, lehetővé teszi, hogy megrendelt tulajdonságú nanoszerkezeteket hozzanak létre.
A kutatók az úgynevezett dinamikus atomi erő mikroszkópot (dAFM) használták az atomi méretű műveletek során. Az általuk javasolt módszerben a mikroszkópot egyfajta atomtollként alkalmazzák, különböző kémiai elemeket tartalmazó félvezető felszínére írtak már vele eddig sikeresen. Mindez lehetővé teszi, hogy meghatározott fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező, összetett nanoszerkezeteket alkossanak meg.
A legelső, különféle atomokkal végzett sikeres műveletet pásztázó alagútmikroszkóp (STM) segítségével Don Eigler és kutatócsoportja végezte el 1989-ben az IBM laboratóriumában.
A nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos magazin legutóbbi számában mutatta be az atomtollat. Demonstrációjukban a szilícium vegyjelét, az Si-t írták fel egy szilárd anyag felületére, tintaként szilíciumatomokat használva. A szilícium az oxigén után a Föld második legelterjedtebb eleme, a földkéreg mintegy negyede belőle áll, de a természetben szilícium-dioxid formájában található meg. A szilícium ma az elektronikai ipar, a félvezetőgyártás legfontosabb eleme.
A kísérletet szobahőmérsékleten végezték, ez azt jelenti, hogy a módszernek igen széles felhasználási lehetőségei képzelhetők el a gyakorlati életben. Az a tény, hogy szilárd anyagok felületére meghatározott atomokat fel lehet vinni, lehetővé teszi, hogy megrendelt tulajdonságú nanoszerkezeteket hozzanak létre.
A kutatók az úgynevezett dinamikus atomi erő mikroszkópot (dAFM) használták az atomi méretű műveletek során. Az általuk javasolt módszerben a mikroszkópot egyfajta atomtollként alkalmazzák, különböző kémiai elemeket tartalmazó félvezető felszínére írtak már vele eddig sikeresen. Mindez lehetővé teszi, hogy meghatározott fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező, összetett nanoszerkezeteket alkossanak meg.
A legelső, különféle atomokkal végzett sikeres műveletet pásztázó alagútmikroszkóp (STM) segítségével Don Eigler és kutatócsoportja végezte el 1989-ben az IBM laboratóriumában.