SG.hu·
Hiány van képzett szakemberekből Amerikában
Több mint háromszor annyi munkavállalói vízumkérelmet nyújthattak be az egyesült államokbeli vállalatok a szövetségi bevándorlási hivatalnak, mint amennyit az érvényben lévő kvóta alapján a hatóság szétoszthat - értesült a Reuters.
Hivatalos adat híján csak becsülni lehet, hogy körülbelül 200 ezer úgynevezett H-1B tartózkodási engedélyt szeretnének megszerezni a cégek, miközben maximum 65 ezer adható ki. Tavaly is nagy volt a túljelentkezés, bár akkor még csak 120 ezer kérelem érkezett. A H-1B vízumot magasan képzett szakemberek kaphatják. Ennek birtokában három éven át dolgozhatnak az Egyesült Államokban, amit további hárommal meghosszabbíthatnak.
A gépipari és a technológiai cégek az elmúlt években csapdába kerültek, hiszen miközben az USA-ban nem képeznek elegendő szakembert a szükségletek kielégítésére, korlátozzák a megfelelő tudású vendégmunkások alkalmazását. 2000-ben még 195 ezer volt a H-1B vízumok éves kvótája, amit a dotcom-lufi kipukkadása után szállítottak le a jelenlegi szintre, és a hazai munkaerő foglalkoztatásáért küzdő civil szervezetek ellenállása miatt az érintett cégek lobbizása ellenére sem emelik meg. Így viszont szó szerint lutri, hogy melyik vállalat hány külföldit tud felvenni, ugyanis a hivatal a beérkező igények közül a lottósorsoláshoz hasonló rendszerben választja ki, hogy kiknek adja ki a vízumot.
A Microsoft, a világ legjelentősebb szoftverfejlesztője például tavaly 1200 kérelmet adott be, közülük 900 teljesült. Az idén 1600-zal próbálkoznak, ám várhatóan csak 640 H-1B vízumot tudnak megszerezni.
Hivatalos adat híján csak becsülni lehet, hogy körülbelül 200 ezer úgynevezett H-1B tartózkodási engedélyt szeretnének megszerezni a cégek, miközben maximum 65 ezer adható ki. Tavaly is nagy volt a túljelentkezés, bár akkor még csak 120 ezer kérelem érkezett. A H-1B vízumot magasan képzett szakemberek kaphatják. Ennek birtokában három éven át dolgozhatnak az Egyesült Államokban, amit további hárommal meghosszabbíthatnak.
A gépipari és a technológiai cégek az elmúlt években csapdába kerültek, hiszen miközben az USA-ban nem képeznek elegendő szakembert a szükségletek kielégítésére, korlátozzák a megfelelő tudású vendégmunkások alkalmazását. 2000-ben még 195 ezer volt a H-1B vízumok éves kvótája, amit a dotcom-lufi kipukkadása után szállítottak le a jelenlegi szintre, és a hazai munkaerő foglalkoztatásáért küzdő civil szervezetek ellenállása miatt az érintett cégek lobbizása ellenére sem emelik meg. Így viszont szó szerint lutri, hogy melyik vállalat hány külföldit tud felvenni, ugyanis a hivatal a beérkező igények közül a lottósorsoláshoz hasonló rendszerben választja ki, hogy kiknek adja ki a vízumot.
A Microsoft, a világ legjelentősebb szoftverfejlesztője például tavaly 1200 kérelmet adott be, közülük 900 teljesült. Az idén 1600-zal próbálkoznak, ám várhatóan csak 640 H-1B vízumot tudnak megszerezni.