SG.hu·
Érdektelenség gátolja az internet terjedését Ausztriában
Nyugati szomszédaink hasonló problémával küzdenek, mint a hazai internetszolgáltatók: az osztrák háztartások több mint egynegyedében élőket nem érdekli a szélessávú internet.
Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) tagjai találkozójukon több problémára is megoldását keresnek. "Az egyik legfontosabb kérdés az infrastruktúra és a szolgáltatások szétválasztása, ami például Nagy-Britanniában már megtörtént és sikeres volt" - szögezte le Tom Kiedrowski, az OFCOM brit szervezet munkatársa. "Egy másik komoly gond, hogy Ausztria nem képes kihasználni a szélessávú internethálózatában rejlő lehetőségeket. Félő, hogy a helyzet rosszabbodni fog és még hátrább kerülünk a rangsorban" - tette hozzá Roland Türke, az ISPA elnöke.
Ennek oka a szakemberek szerint elsősorban az, hogy Ausztriában egyre nagyobb a digitális szakadék. Míg a sógoroknál csupán a háztartások 46 százalékában van nagy sávszélességű internetelérés, addig ugyanez az arány Hollandiában 86 százalék. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy az osztrák háztartások több mint egynegyedében élőket nem érdekli a szélessávú internet. Ennek oka, hogy nem ismerik egy nagy sávszélességű internetkapcsolat előnyeit. Négy évvel ezelőtt Ausztria ebben a tekintetben még Nagy-Britannia előtt volt, mostanra viszont már lehagyta a szigetország.
A briteknél a siker kulcsát az infrastruktúra és a szolgáltatások szétválasztása jelentette. Bebizonyosodott, hogy ez a megoldás igenis működhet a valóságban és ezután ugrásszerűen megnőtt a szélessávú internethozzáférések száma. A lépésből végül mind a felhasználók, mind az internetszolgáltatók, mind a távközlési cégek profitáltak. A felhasználók például azért, mert az éles verseny miatt csökkentek az árak és új szolgáltatók jelentek meg a piacon.
Ausztriában ezzel szemben nagyon lassú a fejlődés, bár a technikai feltételek adottak, hiszen a helyi háztartások 98 százalékában lehetne szélessávú internet. A folyamatot hátráltatják a távközlési adattárolással és az online házkutatásokkal kapcsolatos tervek is. Ezenkívül a Kurier osztrák hírmagazin szerint a vírusok, a reklám e-mailek és a pornográf tartalmak sem teszik - érthetően - sokak számára vonzóvá az internetet.
Ausztriában egyébként ambíciózus tervek láttak napvilágot az elmúlt egy esztendőben, a választások óta viszont nagy a csend a szomszédos államban az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban. Mindez azért érdekes, mert ez a kérdés már tavaly szeptemberben felmerült, amikor az osztrák pártok az október elsejei parlamenti választásokra készülve tanácskoztak. Akkor az Osztrák Néppárt (ÖVP) bejelentette, hogy a választások megnyerése után 500 millió eurót akar költeni az ország szélessávú interneteléréssel való teljes lefedettségére és ebből a pénzből támogatta volna a különböző informatikai programokat (például digitális könyvtárak létrehozását stb.) is. A tervek szerint 2008-ra Ausztria 300 városában 20 MBit/s-osra, vidéken pedig 2 MBit/s-osra növelték volna az adatátviteli sebességet.
Az SPÖ és az ÖVP kormányprogramjában pedig az szerepelt, hogy az országnak a világ egyik legjelentősebb informatikai és kommunikációs nemzetévé kell válnia és 2009 végére a teljes lakosságot lefedő szélessávú hálózatot kell kiépíteni. Az osztrák szakemberek azonban már akkor azt találgatták, hogy vajon lesz-e igény az új nagy sávszélességű hálózatokra és szolgáltatásokra. S mint a példa mutatja, a kérdés azóta is egyelőre megválaszolatlan.
Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) tagjai találkozójukon több problémára is megoldását keresnek. "Az egyik legfontosabb kérdés az infrastruktúra és a szolgáltatások szétválasztása, ami például Nagy-Britanniában már megtörtént és sikeres volt" - szögezte le Tom Kiedrowski, az OFCOM brit szervezet munkatársa. "Egy másik komoly gond, hogy Ausztria nem képes kihasználni a szélessávú internethálózatában rejlő lehetőségeket. Félő, hogy a helyzet rosszabbodni fog és még hátrább kerülünk a rangsorban" - tette hozzá Roland Türke, az ISPA elnöke.
Ennek oka a szakemberek szerint elsősorban az, hogy Ausztriában egyre nagyobb a digitális szakadék. Míg a sógoroknál csupán a háztartások 46 százalékában van nagy sávszélességű internetelérés, addig ugyanez az arány Hollandiában 86 százalék. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy az osztrák háztartások több mint egynegyedében élőket nem érdekli a szélessávú internet. Ennek oka, hogy nem ismerik egy nagy sávszélességű internetkapcsolat előnyeit. Négy évvel ezelőtt Ausztria ebben a tekintetben még Nagy-Britannia előtt volt, mostanra viszont már lehagyta a szigetország.
A briteknél a siker kulcsát az infrastruktúra és a szolgáltatások szétválasztása jelentette. Bebizonyosodott, hogy ez a megoldás igenis működhet a valóságban és ezután ugrásszerűen megnőtt a szélessávú internethozzáférések száma. A lépésből végül mind a felhasználók, mind az internetszolgáltatók, mind a távközlési cégek profitáltak. A felhasználók például azért, mert az éles verseny miatt csökkentek az árak és új szolgáltatók jelentek meg a piacon.
Ausztriában ezzel szemben nagyon lassú a fejlődés, bár a technikai feltételek adottak, hiszen a helyi háztartások 98 százalékában lehetne szélessávú internet. A folyamatot hátráltatják a távközlési adattárolással és az online házkutatásokkal kapcsolatos tervek is. Ezenkívül a Kurier osztrák hírmagazin szerint a vírusok, a reklám e-mailek és a pornográf tartalmak sem teszik - érthetően - sokak számára vonzóvá az internetet.
Ausztriában egyébként ambíciózus tervek láttak napvilágot az elmúlt egy esztendőben, a választások óta viszont nagy a csend a szomszédos államban az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban. Mindez azért érdekes, mert ez a kérdés már tavaly szeptemberben felmerült, amikor az osztrák pártok az október elsejei parlamenti választásokra készülve tanácskoztak. Akkor az Osztrák Néppárt (ÖVP) bejelentette, hogy a választások megnyerése után 500 millió eurót akar költeni az ország szélessávú interneteléréssel való teljes lefedettségére és ebből a pénzből támogatta volna a különböző informatikai programokat (például digitális könyvtárak létrehozását stb.) is. A tervek szerint 2008-ra Ausztria 300 városában 20 MBit/s-osra, vidéken pedig 2 MBit/s-osra növelték volna az adatátviteli sebességet.
Az SPÖ és az ÖVP kormányprogramjában pedig az szerepelt, hogy az országnak a világ egyik legjelentősebb informatikai és kommunikációs nemzetévé kell válnia és 2009 végére a teljes lakosságot lefedő szélessávú hálózatot kell kiépíteni. Az osztrák szakemberek azonban már akkor azt találgatták, hogy vajon lesz-e igény az új nagy sávszélességű hálózatokra és szolgáltatásokra. S mint a példa mutatja, a kérdés azóta is egyelőre megválaszolatlan.