A csillagászok szerint semmi sem fogható ahhoz, mint amikor több milliárd kilométeres távolságokba kémlelnek a világegyetemben, mégis 2004-ben a legfontosabb felfedezések ennél jóval közelebbről származtak.

A szomszédos Mars szolgált a legdrámaibb szalagcímekkel, miután januárban - pár nappal a Stardust üstököspor begyűjtő akciója után - a NASA Spirit és Opportunity marsjárói leszálltak a bolygó két ellentétes oldalán és bizonyítékokat találtak a múltbeli folyékony víz jelenlétére. A háromhónapnyi működésre tervezett robotok lassan egy éve tevékenykednek, és az Opportunity napcelláinak rejtélyes megtisztulásának köszönhetően jelenleg is járja a felszínt. A leszállóegységek munkájához nagyban hozzájárult a 2003 decemberében marskörüli pályára állt európai Mars Express, ami szintén megerősítette a vörös bolygó vizes múltját, ami egykor akár életet is táplálhatott, bár a légköri metán legutóbbi felfedezései szerint ma is létezhet valamilyen életforma a Marson.


A Spirit a Bonneville kráternél - klikk a nagyobb változathoz
Idén másik szomszédunk, a Vénusz is a figyelem középpontjába került a Nap előtt való áthaladásával, amire 1882 óta nem volt példa. Nagy figyelmet kapott a Szaturnusz is, melyet idén júliusban hét évnyi utazás után elért az amerikai-európai Cassini űrszonda. A felfedezések között olyanok szerepeltek, mint az óriásbolygó legkülső nagy holdja a Phoebe eredete, mely valószínűleg a Neptunusz mögött húzódó Kuiper-öv egy jeges lakója volt, valamint fény derült a Szaturnusz egy új gyűrűjére is.


Egy csodálatos részletességű Szaturnusz fotó - klikk a nagyobb változathoz
Októberben az űrszonda visszasugározta az első részletes felvételeit a ködbe burkolózott Titánról, melyek arra utalnak, hogy a holdat az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem borítják folyékony óceánok. Ezt perdöntően a január közepén érkező Huygens szonda állapíthatja meg.

Márciusban a csillagászok egy égitest felfedezéséről számoltak be a Plútón túl. A Szedna névre keresztelt objektum az első látható tagja lehet a Naprendszer körül burkot alkotó távoli Oort-felhő objektumainak. Elképzelhető hogy a Szednát egy elhaladó csillag térítette rá elnyújtott pályájára több mint négymilliárd évvel ezelőtt. Új égitesteket is felfedeztek a szomszédos csillagok körül. Kis sziklás, földszerű objektumokat észlelt több nemzetközi csapat is, és két olyan bolygóra bukkantak melyek kevesebb, mint két nap alatt kerülik meg csillagaikat, ami új rekordnak számít. Áprilisban egy sok vitát kiváltó új, úgynevezett "mikrolencse" technikával figyeltek meg egy bolygót.

2004 a technikai előrelépések éve is volt. A SpaceShipOne lett az első kereskedelmi jármű, ami eljutott a világűr peremére és vissza is tért, megnyerve ezzel a 10 millió dolláros Ansari X-díjat októberben. Az európai SMART-1 egy új, a rakétáknál tízszer hatékonyabb ion hajtóműrendszert alkalmazva november 15-én pályára állt a Hold körül, majd egy nappal rá a NASA megdöntötte a repülési sebességrekordot egy légbeszívásos "scramjet" hajtóműves repülőgéppel, ami a hangsebesség közel tízszeresét érte el.


A SpaceShipOne hordozója, a White Knight alján
Az amerikai űrhivatal egy kirívó kudarcot könyvelhetett el az idén, a napszél mintákat visszajuttató Genesis űrkapszulával, ami szeptember 8-án lezuhant a utahi sivatagban. A vizsgálatok szerint a hibát a fordítva beszerelt szenzorok okozták, azonban a tudósok úgy vélik, hogy az összetört kapszulából kimentett minták alkalmasak a tanulmányozásokra.


A Földbe csapódott Genesis kapszula - nem sikerült a levegőben elkapni
Az amerikai űrkutatás már az év elejétől a figyelem középpontjába került, amikor George W. Bush elnök bejelentette ambiciózus és azóta már sokat vitatott terveit, melyek az emberi űrrepülésre összpontosulnak. A tervezet arra készteti a NASA-t hogy az egyre több gonddal küszködő Nemzetközi Űrállomás befejezését követően 2010-ben vonja ki maradék három űrsiklóját. Az ütemterv betartása azonban a hurrikánok és a Columbia elvesztését követő újratervezési törekvések miatt egyre bizonytalanabbnak tűnik.

Az űrsikló volt a központi kérdés a Hubble Űrtávcső nagy felzúdulást kiváltó javítása körül is. Januárban Sean O'Keefe, a NASA igazgatója törölte a szerviz küldetésre kijelölt űrsikló repülést, majd később beleegyezett egy robotküldetésbe, ami mellett még decemberi lemondását követően is kitartott a számos egymástól független tanulmány ellenére, melyek ellenzik a tervet.


Az űrsiklók még sokáig nem fognak repülni, ami nagy problémákat okoz
2004-ben több űrexpedíció is útnak indult, ilyen például a Merkúrra irányuló küldetés, az üstökösön leszálló Rosetta szonda és az, ami az univerzum legerősebb kitöréseit tanulmányozza, így 2005 valószínűleg újabb felfedezésekben bővelkedő év lesz, legalábbis ami az űrkutatást és a csillagászatot illeti.