SG.hu
Generációváltás előtt a magyar mobilpiac - a Westel neve T-Mobile-ra változhat
[Westel] Kimerültek a Magyarországon tíz éve működő GSM-rendszerekben lévő lehetőségek. A beszéd alapú kommunikáció jelentős része már átterelődött a mobilra, most a sor az adatátvitelen van, ehhez azonban már szükség lesz a technológiai generációváltásra, a 3G-re, mondta Sugár András, a hazai piacvezető mobilszolgáltató Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója.
A magyarországi GSM-piac fejlődése már az első néhány évre vonatkozó előrejelzéseket is többszörösen felülmúlta. Emlékszik még az induláskor meghatározott "tízéves tervekre"?
Már akkor is nagy vitáim voltak az akkori amerikai résztulajdonos US West képviselőivel, akik vagy tényleg nem érzékelték, hogy ebben a piacban mekkora lehetőségek vannak, vagy nem merték eladni túlzónak tűnő optimizmusukat saját igazgatótanácsuk előtt. Mi sokkal jobban bíztunk a piacban és éppen kétszer annyit láttunk benne, mint az amerikaiak. Az üzleti tervbe, amely 230 ezer ügyfelet remélt 2000-re az ő számaik kerültek bele. Közismert, hogy 1999 végére a Westel ügyfélszáma 1,2 millió volt, ami az amerikai előrejelzéseket ötszörösen, de a miénket is két és félszeresen meghaladta.
Most milyen találati pontossággal lehetne öt-tízéves prognózist készíteni?
Ma már sokkal könnyebb előrejelzést készíteni, mert világméretekben is jobban látszanak a lehetőségek. Nálunk is folyamatosan készülnek a prognózisok, a harmadik generációs (3G) fejlesztésekhez 2020-ig szólókat állítottunk öszsze. A baj csupán az, hogy a technológiaváltásra éppen az európai szolgáltatóknak nincs összehangolt piacpolitikája, nem úgy, mint a GSM indulásakor. Most, ha biztos tájékozódási pontot keresek, Japánt kell figyelnem, vagy az amerikai Intelt és Microsoftot, azok processzorfejlesztési és tartalomszolgáltatási stratégiáját. Ha leegyszerűsítjük a digitális mobilrendszerek eddigi fejlődését arra, hogy az első tíz évben a fő vonulatot a hang mobilra menetele jelentette, a következő tíz év nagy kérdése az lehet, hogy az adat is átmegy-e a vezeték nélküli technológiára. A új fejlesztések (3G, 4G és a WLAN) azt igazolják, hogy a mobilban is rendkívül nagy sebességet lehet elérni. Ezt a nemrég zárult genfi távközlési fórumon a japánok be is mutatták. Az ottani szolgáltatók lassan már üzleti eredményekkel is büszkélkedhetnek az új hálózatok révén. Ilyen a 3G-re építő japán DO-CO-MO, amelynek tavasszal még 600 ezer ügyfele volt, most 8 milliónál tart.
Maradjunk azonban a magyarországi jelennél. Ön szerint mikor indulhat el a 3G?
Három éven belül mindenképpen el kell indulnia, mert a GSM alapú megoldásokban rejlő lehetőségeket kimerítettük. Bemutathatjuk még az adatátvitelt valamelyest gyorsító, úgynevezett EDGE megoldást, de ez is mind a hangkapacitás "hulladékára" épít. Ma mobilon akkor tudunk gyorsan adatot továbbítani, ha a hálózat hangterhelése ezt lehetővé teszi.
És a képüzenetküldés? Az MMS-ből mennyire térült meg a befektetés?
Ha pontosan akarok fogalmazni, jobban, mint Európában általában, de kevésbé jól, mint azt vártuk. A T-Mobile csoporton belül mi vezetünk az MMS-használatban, s valószínűleg Európán belül is az első háromban lehetünk. Az is igaz ugyanakkor, hogy még sok mindent meg kell tenni a népszerűsítéséhez. Ehhez több képes hírüzeneteket küldünk az arra alkalmas készülékekkel rendelkező ügyfeleinknek, és megpróbálunk olyan ötleteket piacra vinni, hogy maguk az ügyfelek is küldjenek egymásnak. Azt is el kell mondani, hogy a lassúbb fejlődés a készülékkínálattal is összefügg.
A kormánynak már alakulóban van a 3G-stratégiája, amely a mostani változatok szerint viszonylag szerény összeget vár el magáért a licencért.
Hogy aztán pénzt lehessen kérni a használatért is. Úgy látom, a struktúra még nincs rendesen kitalálva, nemcsak nálunk, de Európában máshol sem. Az már kiderült, hogy nem jó, ha túl sokat kérnek az elején, mert nem marad pénz a rendszer kiépítésére. De az sem jó, ha semmit nem kérnek érte, mert akkor elvben mindenki hozzájuthat, de csak kevés lesz képes a megvalósításra. Egy megfelelően alacsony alapdíj, utána pedig a használattal arányos díj lehet szerintem elfogadható a szolgáltatók számára.
Még akkor is, ha a licenccel újabb versenytárs kerülhet a képbe? Kovács Kálmán hírközlési miniszter ezzel kapcsolatban korábban kifejtette, követni kell az eddigi gyakorlatot, vagyis minden technológiaváltással nőjön a szolgáltatók száma. Az analóg mobil indult a Westel 450-nel, majd jött a GSM 900 a Pannonnal és a Westellel, a GSM 1800 meghozta a Vodafone-t, a 3G-ben pedig legyen négy...
Ha valaki fel meri vállalni, hogy hármunk mellé idejöjjön, állunk elébe.
Még nincs újabb szolgáltató kilátásban, az idei évtől mégis jelentősen keményedtek a versenyfeltételek a hazai piacon. Az előfizetők megszerzéséhez, megtartásához a korábban ismert eszközök már kevésnek bizonyultak, a szolgáltatóknak hozzá kellett nyúlniuk a tarifákhoz is. Milyen eszközök jöhetnek még a továbbiakban?
Remélem, a parlamentben megszokott durva, verbális eszközök nem. A verseny először a lefedettség területén indult, utána áttért a belépési küszöbre, ekkor már itt volt a harmadik szolgáltató. Ezekben az időszakokban még volt szabad "ügyféljelölt".
Ma már azonban főként egymás ügyfeleire vadászhatnak a szolgáltatók, s az eredmény érdekében mélyebben is kell a zsebükbe nyúlniuk.
A helyzetet így kell elfogadni, ha az ember bent akar maradni az üzletben.
A Vodafone Magyarország vezérigazgatója a közelmúltban újabb kihívást intézett a régebbi szolgáltatóknak, mondván, néhány éven belül 30 százalékos részesedést szerez, és jelentősen csökkenteni fogja a közte és a piacvezető Westel közötti, ma még ugyancsak 30 százalékra tehető szakadékot.
Erre csak azt válaszolhatom, hogy mi meg olyan pénzügyi erővel rendelkezünk, hogy bármit meg tudunk csinálni a piaci részesedésünk megőrzése érdekében, amit csak akarunk.
Ennek azonban nagy ára lehet az eredményesség rovására. A tulajdonos számára mi a fontosabb? A vezető szerep minden áron való megőrzése, vagy a nyereségesség minél erőteljesebb növelése?
Hol ez, hol az. Mérlegelés kérdése, mennyit engedünk ebből, mennyit abból. A Westel a hírközlési hatóság meghatározása szerint jelentős piaci erőt képviselő szereplő, megtoldanám azzal, hogy ezen felül jelentős pénzügyi erőt is képviselő szereplő.
A tarifacsökkentésen alapuló eddigi akciók eredményességéből világosan látszik, hogy az ügyfelek vevők erre a megoldásra. Mekkora tartalék van még a tarifákban?
Még növelhető az egységnyi díjazásra jutó időalap, amit 10 perces egységgel legutóbb a Vodafone mutatott be, de ez azzal jár, hogy egy perc használat után is kiszámlázzák a 10 percet, azaz a 60 forintot. Mi inkább úgy gondoljuk, hogy a díjcsomagok beltartalma növelhető újabb térítésmentes szolgáltatásokkal.
Ismét szárnyra kaptak olyan hírek, miszerint mégiscsak a T-Mobile-hoz kerülne a Westel.
Ami a részvénytranzakciót illeti, annak csak akkor lenne értelme, ha ezáltal nőne a tulajdonos pakettjének az értéke. Mivel a belső tranzakciónál ez nem várható, így ez nem valószínű. Mi egyébként már a szolgáltatásainkat tekintve most is a T-Mobile csoporthoz tartozunk, a német mobilcég természetes szövetségesünk. Ma már az ügyfél is elvárja, hogy globálisan szolgáltassunk, annak megfelelő tarifakedvezménnyel és egyebekkel. Hiába jól ismert márka Magyarországon a Westel, de sajnos nem tud globális márka lenni.
Ezzel arra is kíván célozni, hogy ha a piac úgy igényli, esetleg T-Mobile-ra változik a Westel neve?
Nincs kizárva. De ennek csak a globalizáció jegyében szabad megtörténnie, annak minden előnyével.
A hazai mobilszolgáltatók most újabb kihívás előtt állnak, az új hírközlési törvény számos ponton új helyzetet teremt számukra. A fokozottabb fogyasztóvédelem, a számhordozhatóság bevezetését nem fogadják kitörő örömmel a szolgáltatók.
Magyarország mindig is szeretett eminens tanuló lenni Európában. Ez addig jó is, amíg nem lövünk túl rajta. Nem a fogyasztóvédelmet tartjuk feleslegesnek, hanem a vele kapcsolatos azon terveket, miszerint az ügyfél például bármikor kérhet tőlem részletes számlát. A nyomtatás és a papír elég tetemes összegbe kerül, főleg 3,6 millió ügyfélnél. Ehelyett elfogadhatóbb lehetne egy olyan megoldás, hogy az ügyfelek az internetes szolgáltatáson keresztül figyeljék a számlájukat, mint ahogy ez a nagyvállalati ügyfeleinknél már bevált gyakorlat.
A számhordozhatósággal is ugyanez a helyzet. A szabályozó hatóság a mai napig nem tudott nekem olyan előírást mutatni, amelyikből kikövetkeztethetném a helyes irányt, vagyis, hogy milyen rendszert is rendeljek a szoftvergyártóktól és a rendszerintegrátoroktól. Erről legkorábban decemberben értesülhetek. A másik fontos kérdés a számhordozhatósággal együtt járó szolgáltatáshordozhatóság megvalósítása. Úgy gondolom, ha már hordozható a szám, mindent át kell vinni, nem csak a hangszolgáltatást. Óva intettem a minisztert a határidő miatt is. Jobb lenne néhány hónap haladékot kapnunk, hiszen szeptemberre biztosan meg lehet csinálni, azonban májusra csak félmegoldás ígérhető, ami nem érdeke az ügyfélnek, hisz ő teljes körű szolgáltatást igényel, mindent, amihez már hozzászokott. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem félünk a számhordozhatóságtól, mi arra készülünk, hogy ezt mi is és az ügyfeleink is egy újabb lehetőségként éljük meg.
Az egyetemes szolgáltatásból viszont a vezetékesek pozícióinak védelme miatt maradtak ki a mobilok.
Az élet erre a kérdésre is választ fog adni. Mindenesetre sajnáljuk, hogy nem valósulhat meg az ötletünk az uniós csatlakozásra, hogy az utolsó néhány száz kistelepülésen is megjelenjen a mobilszolgáltatás mint "egyetemleges szolgáltatás".
A látványos fejlődést felmutató magyarországi mobilpiac kapcsán nemrégiben ön úgy nyilatkozott, nem kizárt, hogy egy-két év múlva már magyar menedzserek is dolgozhatnak majd nemzetközi szolgáltatóknál.
Ezt most is így látom, mert fontos lépés lehet ahhoz, hogy megfelelő nemzetközi kitekintésünk legyen. A felső vezetőink egy részéről tudom is, hogy hívták, dolgozzanak a T-Mobile-nál, de egyelőre inkább minket választottak.
És ön? Vállalna egy kinti megbízatást?
Azt már inkább a fiatalokra hagynám, de itthon még szívesen végigcsinálnám az újabb technológiai generációváltást. A szerződésem most decemberben ugyan lejár, de már megkaptam a felkérést, hogy további három évig irányítsam a céget.
A magyarországi GSM-piac fejlődése már az első néhány évre vonatkozó előrejelzéseket is többszörösen felülmúlta. Emlékszik még az induláskor meghatározott "tízéves tervekre"?
Már akkor is nagy vitáim voltak az akkori amerikai résztulajdonos US West képviselőivel, akik vagy tényleg nem érzékelték, hogy ebben a piacban mekkora lehetőségek vannak, vagy nem merték eladni túlzónak tűnő optimizmusukat saját igazgatótanácsuk előtt. Mi sokkal jobban bíztunk a piacban és éppen kétszer annyit láttunk benne, mint az amerikaiak. Az üzleti tervbe, amely 230 ezer ügyfelet remélt 2000-re az ő számaik kerültek bele. Közismert, hogy 1999 végére a Westel ügyfélszáma 1,2 millió volt, ami az amerikai előrejelzéseket ötszörösen, de a miénket is két és félszeresen meghaladta.
Most milyen találati pontossággal lehetne öt-tízéves prognózist készíteni?
Ma már sokkal könnyebb előrejelzést készíteni, mert világméretekben is jobban látszanak a lehetőségek. Nálunk is folyamatosan készülnek a prognózisok, a harmadik generációs (3G) fejlesztésekhez 2020-ig szólókat állítottunk öszsze. A baj csupán az, hogy a technológiaváltásra éppen az európai szolgáltatóknak nincs összehangolt piacpolitikája, nem úgy, mint a GSM indulásakor. Most, ha biztos tájékozódási pontot keresek, Japánt kell figyelnem, vagy az amerikai Intelt és Microsoftot, azok processzorfejlesztési és tartalomszolgáltatási stratégiáját. Ha leegyszerűsítjük a digitális mobilrendszerek eddigi fejlődését arra, hogy az első tíz évben a fő vonulatot a hang mobilra menetele jelentette, a következő tíz év nagy kérdése az lehet, hogy az adat is átmegy-e a vezeték nélküli technológiára. A új fejlesztések (3G, 4G és a WLAN) azt igazolják, hogy a mobilban is rendkívül nagy sebességet lehet elérni. Ezt a nemrég zárult genfi távközlési fórumon a japánok be is mutatták. Az ottani szolgáltatók lassan már üzleti eredményekkel is büszkélkedhetnek az új hálózatok révén. Ilyen a 3G-re építő japán DO-CO-MO, amelynek tavasszal még 600 ezer ügyfele volt, most 8 milliónál tart.
Maradjunk azonban a magyarországi jelennél. Ön szerint mikor indulhat el a 3G?
Három éven belül mindenképpen el kell indulnia, mert a GSM alapú megoldásokban rejlő lehetőségeket kimerítettük. Bemutathatjuk még az adatátvitelt valamelyest gyorsító, úgynevezett EDGE megoldást, de ez is mind a hangkapacitás "hulladékára" épít. Ma mobilon akkor tudunk gyorsan adatot továbbítani, ha a hálózat hangterhelése ezt lehetővé teszi.
És a képüzenetküldés? Az MMS-ből mennyire térült meg a befektetés?
Ha pontosan akarok fogalmazni, jobban, mint Európában általában, de kevésbé jól, mint azt vártuk. A T-Mobile csoporton belül mi vezetünk az MMS-használatban, s valószínűleg Európán belül is az első háromban lehetünk. Az is igaz ugyanakkor, hogy még sok mindent meg kell tenni a népszerűsítéséhez. Ehhez több képes hírüzeneteket küldünk az arra alkalmas készülékekkel rendelkező ügyfeleinknek, és megpróbálunk olyan ötleteket piacra vinni, hogy maguk az ügyfelek is küldjenek egymásnak. Azt is el kell mondani, hogy a lassúbb fejlődés a készülékkínálattal is összefügg.
A kormánynak már alakulóban van a 3G-stratégiája, amely a mostani változatok szerint viszonylag szerény összeget vár el magáért a licencért.
Hogy aztán pénzt lehessen kérni a használatért is. Úgy látom, a struktúra még nincs rendesen kitalálva, nemcsak nálunk, de Európában máshol sem. Az már kiderült, hogy nem jó, ha túl sokat kérnek az elején, mert nem marad pénz a rendszer kiépítésére. De az sem jó, ha semmit nem kérnek érte, mert akkor elvben mindenki hozzájuthat, de csak kevés lesz képes a megvalósításra. Egy megfelelően alacsony alapdíj, utána pedig a használattal arányos díj lehet szerintem elfogadható a szolgáltatók számára.
Még akkor is, ha a licenccel újabb versenytárs kerülhet a képbe? Kovács Kálmán hírközlési miniszter ezzel kapcsolatban korábban kifejtette, követni kell az eddigi gyakorlatot, vagyis minden technológiaváltással nőjön a szolgáltatók száma. Az analóg mobil indult a Westel 450-nel, majd jött a GSM 900 a Pannonnal és a Westellel, a GSM 1800 meghozta a Vodafone-t, a 3G-ben pedig legyen négy...
Ha valaki fel meri vállalni, hogy hármunk mellé idejöjjön, állunk elébe.
Még nincs újabb szolgáltató kilátásban, az idei évtől mégis jelentősen keményedtek a versenyfeltételek a hazai piacon. Az előfizetők megszerzéséhez, megtartásához a korábban ismert eszközök már kevésnek bizonyultak, a szolgáltatóknak hozzá kellett nyúlniuk a tarifákhoz is. Milyen eszközök jöhetnek még a továbbiakban?
Remélem, a parlamentben megszokott durva, verbális eszközök nem. A verseny először a lefedettség területén indult, utána áttért a belépési küszöbre, ekkor már itt volt a harmadik szolgáltató. Ezekben az időszakokban még volt szabad "ügyféljelölt".
Ma már azonban főként egymás ügyfeleire vadászhatnak a szolgáltatók, s az eredmény érdekében mélyebben is kell a zsebükbe nyúlniuk.
A helyzetet így kell elfogadni, ha az ember bent akar maradni az üzletben.
A Vodafone Magyarország vezérigazgatója a közelmúltban újabb kihívást intézett a régebbi szolgáltatóknak, mondván, néhány éven belül 30 százalékos részesedést szerez, és jelentősen csökkenteni fogja a közte és a piacvezető Westel közötti, ma még ugyancsak 30 százalékra tehető szakadékot.
Erre csak azt válaszolhatom, hogy mi meg olyan pénzügyi erővel rendelkezünk, hogy bármit meg tudunk csinálni a piaci részesedésünk megőrzése érdekében, amit csak akarunk.
Ennek azonban nagy ára lehet az eredményesség rovására. A tulajdonos számára mi a fontosabb? A vezető szerep minden áron való megőrzése, vagy a nyereségesség minél erőteljesebb növelése?
Hol ez, hol az. Mérlegelés kérdése, mennyit engedünk ebből, mennyit abból. A Westel a hírközlési hatóság meghatározása szerint jelentős piaci erőt képviselő szereplő, megtoldanám azzal, hogy ezen felül jelentős pénzügyi erőt is képviselő szereplő.
A tarifacsökkentésen alapuló eddigi akciók eredményességéből világosan látszik, hogy az ügyfelek vevők erre a megoldásra. Mekkora tartalék van még a tarifákban?
Még növelhető az egységnyi díjazásra jutó időalap, amit 10 perces egységgel legutóbb a Vodafone mutatott be, de ez azzal jár, hogy egy perc használat után is kiszámlázzák a 10 percet, azaz a 60 forintot. Mi inkább úgy gondoljuk, hogy a díjcsomagok beltartalma növelhető újabb térítésmentes szolgáltatásokkal.
Ismét szárnyra kaptak olyan hírek, miszerint mégiscsak a T-Mobile-hoz kerülne a Westel.
Ami a részvénytranzakciót illeti, annak csak akkor lenne értelme, ha ezáltal nőne a tulajdonos pakettjének az értéke. Mivel a belső tranzakciónál ez nem várható, így ez nem valószínű. Mi egyébként már a szolgáltatásainkat tekintve most is a T-Mobile csoporthoz tartozunk, a német mobilcég természetes szövetségesünk. Ma már az ügyfél is elvárja, hogy globálisan szolgáltassunk, annak megfelelő tarifakedvezménnyel és egyebekkel. Hiába jól ismert márka Magyarországon a Westel, de sajnos nem tud globális márka lenni.
Ezzel arra is kíván célozni, hogy ha a piac úgy igényli, esetleg T-Mobile-ra változik a Westel neve?
Nincs kizárva. De ennek csak a globalizáció jegyében szabad megtörténnie, annak minden előnyével.
A hazai mobilszolgáltatók most újabb kihívás előtt állnak, az új hírközlési törvény számos ponton új helyzetet teremt számukra. A fokozottabb fogyasztóvédelem, a számhordozhatóság bevezetését nem fogadják kitörő örömmel a szolgáltatók.
Magyarország mindig is szeretett eminens tanuló lenni Európában. Ez addig jó is, amíg nem lövünk túl rajta. Nem a fogyasztóvédelmet tartjuk feleslegesnek, hanem a vele kapcsolatos azon terveket, miszerint az ügyfél például bármikor kérhet tőlem részletes számlát. A nyomtatás és a papír elég tetemes összegbe kerül, főleg 3,6 millió ügyfélnél. Ehelyett elfogadhatóbb lehetne egy olyan megoldás, hogy az ügyfelek az internetes szolgáltatáson keresztül figyeljék a számlájukat, mint ahogy ez a nagyvállalati ügyfeleinknél már bevált gyakorlat.
A számhordozhatósággal is ugyanez a helyzet. A szabályozó hatóság a mai napig nem tudott nekem olyan előírást mutatni, amelyikből kikövetkeztethetném a helyes irányt, vagyis, hogy milyen rendszert is rendeljek a szoftvergyártóktól és a rendszerintegrátoroktól. Erről legkorábban decemberben értesülhetek. A másik fontos kérdés a számhordozhatósággal együtt járó szolgáltatáshordozhatóság megvalósítása. Úgy gondolom, ha már hordozható a szám, mindent át kell vinni, nem csak a hangszolgáltatást. Óva intettem a minisztert a határidő miatt is. Jobb lenne néhány hónap haladékot kapnunk, hiszen szeptemberre biztosan meg lehet csinálni, azonban májusra csak félmegoldás ígérhető, ami nem érdeke az ügyfélnek, hisz ő teljes körű szolgáltatást igényel, mindent, amihez már hozzászokott. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem félünk a számhordozhatóságtól, mi arra készülünk, hogy ezt mi is és az ügyfeleink is egy újabb lehetőségként éljük meg.
Az egyetemes szolgáltatásból viszont a vezetékesek pozícióinak védelme miatt maradtak ki a mobilok.
Az élet erre a kérdésre is választ fog adni. Mindenesetre sajnáljuk, hogy nem valósulhat meg az ötletünk az uniós csatlakozásra, hogy az utolsó néhány száz kistelepülésen is megjelenjen a mobilszolgáltatás mint "egyetemleges szolgáltatás".
A látványos fejlődést felmutató magyarországi mobilpiac kapcsán nemrégiben ön úgy nyilatkozott, nem kizárt, hogy egy-két év múlva már magyar menedzserek is dolgozhatnak majd nemzetközi szolgáltatóknál.
Ezt most is így látom, mert fontos lépés lehet ahhoz, hogy megfelelő nemzetközi kitekintésünk legyen. A felső vezetőink egy részéről tudom is, hogy hívták, dolgozzanak a T-Mobile-nál, de egyelőre inkább minket választottak.
És ön? Vállalna egy kinti megbízatást?
Azt már inkább a fiatalokra hagynám, de itthon még szívesen végigcsinálnám az újabb technológiai generációváltást. A szerződésem most decemberben ugyan lejár, de már megkaptam a felkérést, hogy további három évig irányítsam a céget.