Alex
Gothic 2
Kiadó: JoWood
Fejlesztő: Piranha Bytes
Rendszerkövetelmények:
Minimum: 800 MHz-es PIII vagy AMD Athlon, 128 MB RAM, 32 MB-os GeForce 2 vagy Radeon szintű videókártya
Ajánlott: Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP processzor, 256 MB RAM, 64 MB-os GeForce 3 vagy Radeon 8500 szintű videókártya
Hasonló játékok: Gothic, Morrowind
Kategória: szerepjáték
Mostanában elég kevés jól kidolgozott szerepjáték jelenik meg, ezek egyike a Gothic folytatása. A játék német nyelvű kiadása ugyan már jóideje megjelent (a játék eddig több mint százezer példányban kelt el), de igazán ismerté nyilvánvalóan a most megjelent angol változat fogja tenni.
A Gothic 2 sztorija az első rész történései után nem sokkal zajlik; hiába szorítottuk vissza a gonoszt, most orkok és sárkányok tűntek fel Khorinis szigetén. Az első rész után ugyan sziklák omlanak ránk, és ezzel be is fejeztük pályafutásunkat, de Xardos, a nekromanta varázsló visszahozott minket az életbe, csupán legyöngültünk csöppet - ismét első szintre visszazuhanva kezdhetjük a játékot. Egyből meg is kapjuk tőle feladatunkat, mely Innos szemének megszerzésével a sárkányok legyőzése és a világ megmentése.
Az orkok támadása miatt Khorinis szigetére érkeztek hajóval a lovagok, akik jelenleg uralmuk alatt tartják a várost. A közeli földek parasztjainak is sok szenvedést okoznak, mivel élelmiszerért és árukért kisöprik a padlásokat is, és a kereskedők árujának jórészét is elkobozták. Természetesen nem minden a város mellett lévő tanya hajlandó behódolni a király hadseregének: a földesurak legnagyobbika, Onar zsoldosokat toborzott a lovagok elleni védekezéshez. Így nemcsak az orkok okoznak galibát, hanem az emberek között lévő konfliktusok is rátesznek egy lapáttal a szigeten lévő zavaros helyzetre. A megoldáshoz több út és számtalan küldetés vezet, melyek különböző fejlődési utat jelentenek attól függően, hogy melyik frakciót valljuk magunkénak. Így lehetünk katonák, zsoldosok, vagy akár a szerzesekhez csatlakozva varázslóvá is válhatunk.
A nézőpont lehet külsőnézetes, vagy FPS módjára a karakter szemével is felfedezhetjük a világot; mindkettő teljesértékűen használható. A játék közben szörnyeket megölve és küldetéseket teljesítve kapunk tapasztalati pontokat, melyek szintlépés után nem tulajdonságaink, képzettségeink értékét azonnal megnövelő pontokat, hanem - jóval reálisabban - csupán tanulási lehetőséget jelentenek. Ezeket bizonyos, az egyes területeken szakértő karaktereket megkeresve használhatjuk fel, és bővíthetjük tudásunkat az általunk vágyott dologban. A játék lehetőségek széles tárházát nyújtja: fegyverek, varázstekercsek, mágikus rúnák és a más szerepjátékokban megtalálható dolgok mindegyike megtalálható benne.
A játék folyamán a kezelésre alig kell figyelmet fordítani, a kezelőgombok leírása meglepően rövid. A legfontosabbak három képernyőre (térkép, tárgylista és a tulajdonságok) elférnek, ezért teljes erővel a világra koncentrálhatunk. Az irányítás megegyezik az első résszel; elsőre meglepőnek tűnhet, de a fegyver forgatása, a mozgás pár perc alatt megszokható.
Az úszás megoldása nagyon tetszett, az irányítás egyszerű, és a karakter mozgása kiválóan megoldott: kezdetben belegázolunk a vízbe, majd gyorsúszásban haladunk, és viz alá merülve mellben kezd tempózni emberünk. A kardforgatás különösen érdekes, képességünket fejlesztve karakterünk egyre gyorsabban, egyre bonyolultabb kombinációkra képes, a mozgását mutató ív nagyon látványos. Ezen kívül még lehetőségünk van íj és mágia használatára, amikkel távolról is leküzdhetjük az ellenséget. A képességeknél kiemelendő a zárnyitás és az alkímia, utóbbi korlátlan pénzszerzésre nyújt lehetőséget.
A szörnyek jól kidolgozottak és változatosak, habár szerintem kicsit túl erősek. A kezdeti goblinokat, farkasokat nagyobbfajta bogarak, banditák követik, majd többfajta ork, troll és a végén sárkányok is levágásra várnak. Támadási módszerük többféle, gyorsaságuk, taktikájuk változó.
A környezet buja: mindenhol fák és bokrok vannak, melyek kivitelezése ugyan egyszerű, de erősitik a dús középkori környezet érzetét. A regenerálódáshoz szükséges gyógynövényeket, gombákat pár óra játék után messziről felismerhetjük, és az emberek is változatosak, szépen megrajzoltak. A terület sziget jellegéből adodóan nincs láthatatlan határ, mely a továbbjutást akadályozná - ahova el tudunk jutni/fel tudunk mászni az bejárható és természetesen számos direkt nehezen megközelíthető, titkos terület is van ahol hasznos tárgyakat találhatunk. A legjobb az egészben - mivel az egész világot egyszerre kezeli a játék -, számos belső rész, labirintus ellenére töltögetésre nem kell várnunk, órákig játszhatunk bármiféle hangulatromboló várakozás nélkül.
A grafikus motor nem a legtökéletesebb, városban a látási távolságot maximálisra véve még a legerősebb gépen is szaggat, de szerencsére a vadonban - ahol valóban szükségünk van a szörnyek minél hamarabbi észlelésére - még vízesésekkel, fákkal teli völgyekbe lenézve is jól teljesít. A szépségből adodó hiányosságokért a történetvonal szerencsére kárpótol minket. Talán annak is köszönhetően, hogy az angol változat már az 1.3-as verziószámot viseli, zavaró grafikai hibákat viszont nem találhatunk.
A bejárható világ az első résznél jóval nagyobb lett, panaszkodnivalója emiatt senkinek nem lehet. A világ "él", a lakosok tevékenysége napszaktól függően változik, néha elered az eső, éjszaka pedig a vadon tényleg veszélyesebb. A Morrowind járkáló jelzőtábláival össze sem hasonlíthatóak a nem játékos karakterek; már a Gothic első részében a bányászok nappal dolgoztak, utána a tábortűznél vacsora után szállásuk felé vették az irányt, majd a szobájukban nyugovóra tértek - ugyan itt is vannak végig egy helyben álló szereplők, de nagyon sok az ütemezetten máshova járkáló, egymással is társalgó lakos.
A játék egyetlen hibapontjának a testreszabhatóságot rónám fel; ugyan érthető hogy kötött történet esetén karakterünk kinézete, megjelenése, neme is meghatározott, de az ember sokkal jobban magáénak érezhetné a szereplőt, jobban beleélhetné magát a világba, ha már induláskor bevatkozhatna annak kialakításába. Grafika:
A mai szinthez képest a grafika nem túl szép; az objektumok szélei túlságosan élesek, dobozszerűek, az arcok animációja vázlatszerű. A páncélok, épületek kifejezetten jól néznek ki, de összességében véve nem érdemes egy mai, főként a grafika terén újat nyújtani próbáló FPS-hez hasonlítani, mert akkor esélytelen a játék. Kezelőfelület:
A játék irányítása kezdetben szokatlan lehet, és a harc is nehézkes, de ez gyorsan megszokható. Az egér balklikkje a cselekvések többségéhez elegendő, bonyolult műveletek, mint guggolás, kuszás, komolyabb pusztakezes harc nincs. A tárgyaink száma végtelen (se darabszám, se tömegbeli korlát nincs), és a rajtunk viselt, illetve nálunk lévő tárgyak listája egyesítve van - ruhánk, gyűrűnk piros keretben jelenik meg a leltárban.Játékmenet:
A játékmenet addiktív; számos érdekes küldetéssel és megismerendő karakterrel, egy vérbeli szerepjáték. A történetvonal magával ragadó, a környezet nagy és szabadon felfedezhető, számtalan lényt lehet megölni, és minden karakternek megvan az egyedi célja, feladata.A játék legnagyobb erőssége a szabadság és a választás lehetősége. Mi döntünk arról, hogy csak rohangálunk az erdőben és szörnyeket gyilkolászunk tapasztalati pontokra vágyva, netán a rengeteg, farmerek és egyéb mellékszereplők által adott mellékküldetéssel foglalkozunk, vagy pedig a fő feladatra koncentrálunk. Csatázhatunk trollokkal, vadászhatunk kalózok kincseire, de az igazi hírnév természetesen egy sárkányvadászt illet. Fontos kiemelni a játék újrajátszhatóságát, legalább kétszer végigmenve is találunk felfedezetlen pontokat, nem tapasztalt beszélgetéseket. A játék fő küldetésére koncentrálva mintegy 30-40 órás játékélményt nyújt.
Hangeffektek:
A hangeffektek kiválóak - madárcsicsergés az erdőben, ha farkasok/patkányok vannak a közelünkben, apró neszezés, és ráadásul - megfelelő számú hangfal esetén - az ellenfelünk irányát is tökéletesen be tudjuk lőni. A szörnyek hörgése, kardok csilingelése kiváló. Jó hallani a világ lakóinak egymás közötti beszélgetését az aktuális eseményekről, pletykákról és saját munkájukról. A szereplők hangjához jól választottak szinészeket, a pap kántálása vagy a lovagok parancsoló utasításai nagyon realisztikusak. Az egyetlen gond talán a színészek alacsony száma lehet, egyes emberek hangja többször is felismerhető. A karakterek arcmozgása néha nincs teljesen szinkronban a beszéddel.Zene:
A zene a középkori hangulat fokozására szolgál, ezt teljesíti is. Ugyan nem a legkiválóbb, de aláfestésre tökéletesen megfelel.
Multiplayer: A játékban sajnos nincs multiplayer játékra lehetőség, valószínűleg a fejlesztőket nagyon lefoglalta a történet kidolgozása.
Intelligencia és nehézség:
Az ellenség intelligenciája jónak nevezhető. Támadás esetén jó ideig követnek minket, de például a farkasok inkább a birkákat választják, illetve a patkányokat is lefoglalja a hullazabálás támadás helyett. A nehézség nem állítható, nincs is mit - a küldetések többségének teljesítéséhez sok mászkálás és/vagy tárgyak megszerzése, illetve bizonyos karakterekkel beszélgetés kell, így kellő időt ráfordítva a harcban esetlegesen ügyetlenebbek is végig tudják játszani. Összegzés:
A Gothic 2 ritkaság a mai játékpiacon, kiválóan kidolgozott világával alapos munkát végeztek a fejlesztők. Hibát csupán a végső kivitelezésben lehet találni, jobb grafikával, magasabb költségvetéssel ez lehetett volna az eddigi legjobb szerepjáték - ha szereted a stílust, ne hagyd ki!
