SG.hu
Minden ausztrál közösségi média felhasználónak igazolnia kell a korát
Nem csak a 16 év alattiaknak, hanem minden ausztrál közösségi média felhasználónak igazolnia kell a korát, ami bonyolult és időigényes lehet. Az életkor-ellenőrző technológia tesztelése során kiderült, hogy a hibák elkerülhetetlenek, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak esetleg további személyazonosító okmányt kell bemutatniuk, vagy fellebbezniük kell a téves tiltások ellen.
A kormány ígérete szerint az ausztráloknak csak 40 másodpercet kell várni decembertől, amikor a 16 év alattiakra vonatkozó tilalom életbe lép, hogy megkapják az életkor-ellenőrző technológia értékelését, amely alapján engedélyezik számukra a közösségi média használatát. A valóság azonban az, hogy sok felhasználó számára ez a folyamat sokkal bonyolultabb és időigényesebb lehet. Az arc alapján történő életkorbecslés valóban átlagosan 40 másodpercet vett igénybe, a tesztelés során közzétett adatkészletekből azonban kiderült, hogy egyes felhasználóknak 10 perc és egy óra között tartott a folyamat. De még így sem biztos, hogy a rendszer helyesen becsülte-e meg az életkorukat. A szövetségi kormány által készített jelentés ugyan lekicsinyli az arc korbecslés hibaarányával kapcsolatos aggodalmakat, de elismerik, hogy hibák előfordulhatnak, különösen a 16 éves korhatárhoz közelebb álló felhasználók esetében.
A Yoti - az egyik legkiforrottabb életkor-ellenőrző technológia szolgáltatója, amelyet a kísérletben teszteltek - eredményei szerint a hibaarány 14 évesek esetében 34%, 15 évesek esetében pedig 73% volt, ezeknél a rendszer tévesen 16 évesnek minősítette ezeket a felhasználókat. A 13-15 éveseket a közösségi médiától távol tartó tilalom esetében ez egy hatalmas korosztály, amely potenciálisan megkerülheti a tervezett tilalmat. Az adatokból kiderül, hogy az életkorbecslések jelentősen eltérhetnek, különösen, ha nem fehér bőrű, európai típusú emberről van szó, áll a jelentésben. Az adatokból kiderül, hogy egy 12 éves korú személyt 85 évesnek becsültek.
A jelentés elismerte, hogy az életkorbecslési technológiában elkerülhetetlenek a hibák, és olyan platformok esetében, ahol a felhasználó azt állítja, hogy nem az a kora, amit a technológia becsül, tartalék megoldásokra lesz szükség. Ez valószínűleg oda vezetne, hogy bárki, akit tévesen a korhatár alattinak ítélnek, személyazonosító okmányt, például útlevelet kell majd bemutatnia ahhoz, hogy hozzáférjen a közösségi médiához. Ez sokkal inkább sérti a magánéletet, mint az életkor ellenőrzésének egyéb módszerei. Aggasztó, hogy a jelentés megállapította, hogy néhány, életkor-ellenőrző eszközöket kínáló szolgáltató előre meghaladta a bűnüldöző szervek elvárásait, miszerint az azonosító adatokat más célokra is meg kell őrizni, ami a jelentés szerint magánélet-sértés kockázatával járhat.
Anika Wells ausztrál kommunikációs miniszter elmondta, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a jogtalan letiltások problémát jelenthetnek, és a szabályok szerint az embereknek lehetőségük kell, hogy legyen fellebbezni a döntés ellen, és ez gyorsan meg kell történjen. A technológiai területen dolgozó újságírók azonban tudják, hogy a közösségi média cégek egy fiókletiltás esetén - és különösen a Meta - gyakran semmit nem reagál a felhasználók fellebbezési kérelmeire. Hogy a vállalat hirtelen sürgősséget fog-e érezni ezekkel a fiókokkal kapcsolatban, az még kérdéses.
Wells a jelentésben a "korbecslésnek” nevezett módszert emelte ki, ami a legkevésbé konfliktusos és a magánéletet legkevésbé sértő módszer. Van egy nézet, miszerint a közösségi média cégek máris hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek felhasználóikról, és ezekből az adatokból ki tudják számítani az egyes felhasználók korát. Például egy felhasználó, aki a Kevin07 néven csatlakozott a Facebookhoz, valószínűleg már jóval túllépte a korhatárt. Vannak viselkedési jelek is. Wells példaként hozta fel, hogy ha valaki a közösségi médiában nyugdíjasokkal beszélget a lakókocsizásról, az azt jelzi, hogy idősebb, míg ha 13 évesekkel beszél a Kpop Demon Huntersről, az azt jelzi, hogy tinédzser.
Ideális esetben, körülbelül 100 nap múlva, amikor a tilalom hatályba lép, a platformok ezt a módszert fogják alkalmazni a felnőttek túlnyomó többségére, és senki sem fogja észrevenni. Ez lehet a helyzet néhány platform esetében, de még nem ismert, hogy melyikük melyik módszert fogja alkalmazni. A kisebb szolgáltatóknak vagy azoknak, akik szándékosan kerülik a felhasználóikról sok információ gyűjtését, más módszereket kell alkalmazniuk. Néhány kisebb szolgáltató dönthet úgy, hogy teljesen kivonul Ausztráliából. A Twitter/X alternatívája, a Bluesky a múlt hónapban letiltotta a mississippi-i felhasználókat, miután az amerikai államban hasonló korhatár-ellenőrzési törvényt fogadtak el, hivatkozva az életkor-ellenőrzési rendszerek fejlesztése költségeire és az erőforrások hiányára. A Bluesky még nem közölte, mi a terve Ausztráliával kapcsolatban, de nem nehéz megjósolni, hogy néhány kisebb vállalat inkább teljesen kivonul Ausztráliából, mintsem szembenézzen a megfelelés költségeivel vagy az akár 50 millió dolláros bírságokkal.
A kormány ígérete szerint az ausztráloknak csak 40 másodpercet kell várni decembertől, amikor a 16 év alattiakra vonatkozó tilalom életbe lép, hogy megkapják az életkor-ellenőrző technológia értékelését, amely alapján engedélyezik számukra a közösségi média használatát. A valóság azonban az, hogy sok felhasználó számára ez a folyamat sokkal bonyolultabb és időigényesebb lehet. Az arc alapján történő életkorbecslés valóban átlagosan 40 másodpercet vett igénybe, a tesztelés során közzétett adatkészletekből azonban kiderült, hogy egyes felhasználóknak 10 perc és egy óra között tartott a folyamat. De még így sem biztos, hogy a rendszer helyesen becsülte-e meg az életkorukat. A szövetségi kormány által készített jelentés ugyan lekicsinyli az arc korbecslés hibaarányával kapcsolatos aggodalmakat, de elismerik, hogy hibák előfordulhatnak, különösen a 16 éves korhatárhoz közelebb álló felhasználók esetében.
A Yoti - az egyik legkiforrottabb életkor-ellenőrző technológia szolgáltatója, amelyet a kísérletben teszteltek - eredményei szerint a hibaarány 14 évesek esetében 34%, 15 évesek esetében pedig 73% volt, ezeknél a rendszer tévesen 16 évesnek minősítette ezeket a felhasználókat. A 13-15 éveseket a közösségi médiától távol tartó tilalom esetében ez egy hatalmas korosztály, amely potenciálisan megkerülheti a tervezett tilalmat. Az adatokból kiderül, hogy az életkorbecslések jelentősen eltérhetnek, különösen, ha nem fehér bőrű, európai típusú emberről van szó, áll a jelentésben. Az adatokból kiderül, hogy egy 12 éves korú személyt 85 évesnek becsültek.
A jelentés elismerte, hogy az életkorbecslési technológiában elkerülhetetlenek a hibák, és olyan platformok esetében, ahol a felhasználó azt állítja, hogy nem az a kora, amit a technológia becsül, tartalék megoldásokra lesz szükség. Ez valószínűleg oda vezetne, hogy bárki, akit tévesen a korhatár alattinak ítélnek, személyazonosító okmányt, például útlevelet kell majd bemutatnia ahhoz, hogy hozzáférjen a közösségi médiához. Ez sokkal inkább sérti a magánéletet, mint az életkor ellenőrzésének egyéb módszerei. Aggasztó, hogy a jelentés megállapította, hogy néhány, életkor-ellenőrző eszközöket kínáló szolgáltató előre meghaladta a bűnüldöző szervek elvárásait, miszerint az azonosító adatokat más célokra is meg kell őrizni, ami a jelentés szerint magánélet-sértés kockázatával járhat.
Anika Wells ausztrál kommunikációs miniszter elmondta, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a jogtalan letiltások problémát jelenthetnek, és a szabályok szerint az embereknek lehetőségük kell, hogy legyen fellebbezni a döntés ellen, és ez gyorsan meg kell történjen. A technológiai területen dolgozó újságírók azonban tudják, hogy a közösségi média cégek egy fiókletiltás esetén - és különösen a Meta - gyakran semmit nem reagál a felhasználók fellebbezési kérelmeire. Hogy a vállalat hirtelen sürgősséget fog-e érezni ezekkel a fiókokkal kapcsolatban, az még kérdéses.
Wells a jelentésben a "korbecslésnek” nevezett módszert emelte ki, ami a legkevésbé konfliktusos és a magánéletet legkevésbé sértő módszer. Van egy nézet, miszerint a közösségi média cégek máris hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek felhasználóikról, és ezekből az adatokból ki tudják számítani az egyes felhasználók korát. Például egy felhasználó, aki a Kevin07 néven csatlakozott a Facebookhoz, valószínűleg már jóval túllépte a korhatárt. Vannak viselkedési jelek is. Wells példaként hozta fel, hogy ha valaki a közösségi médiában nyugdíjasokkal beszélget a lakókocsizásról, az azt jelzi, hogy idősebb, míg ha 13 évesekkel beszél a Kpop Demon Huntersről, az azt jelzi, hogy tinédzser.
Ideális esetben, körülbelül 100 nap múlva, amikor a tilalom hatályba lép, a platformok ezt a módszert fogják alkalmazni a felnőttek túlnyomó többségére, és senki sem fogja észrevenni. Ez lehet a helyzet néhány platform esetében, de még nem ismert, hogy melyikük melyik módszert fogja alkalmazni. A kisebb szolgáltatóknak vagy azoknak, akik szándékosan kerülik a felhasználóikról sok információ gyűjtését, más módszereket kell alkalmazniuk. Néhány kisebb szolgáltató dönthet úgy, hogy teljesen kivonul Ausztráliából. A Twitter/X alternatívája, a Bluesky a múlt hónapban letiltotta a mississippi-i felhasználókat, miután az amerikai államban hasonló korhatár-ellenőrzési törvényt fogadtak el, hivatkozva az életkor-ellenőrzési rendszerek fejlesztése költségeire és az erőforrások hiányára. A Bluesky még nem közölte, mi a terve Ausztráliával kapcsolatban, de nem nehéz megjósolni, hogy néhány kisebb vállalat inkább teljesen kivonul Ausztráliából, mintsem szembenézzen a megfelelés költségeivel vagy az akár 50 millió dolláros bírságokkal.