SG.hu
Az Egyesült Államokban tanulni kívánó külföldieknek nyilvánossá kell tenniük közösségi média profiljaikat
A vendéghallgatók többé nem rejthetik el közösségi média fiókjaikat az amerikai hatóságok elől. A vízumot kérők cenzúrázzák saját bejegyzéseiket, hogy eljuthassanak a szabadság földjére.
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államokban tanulni kívánó külföldi állampolgároknak nyilvánossá kell tenniük közösségi média profiljaikat, ami arra késztetett sok hallgatót, hogy töröljék közösségi média bejegyzéseiket. "Minden vízumkérelem elbírálása nemzetbiztonsági döntés” - közölte a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy az új irányelv értelmében a tanulmányi és csereprogramos vízumot kérők online jelenlétét alaposan megvizsgálják. "A vizsgálat megkönnyítése érdekében minden F, M és J nem bevándorló vízumot kérőt köteleznek arra, hogy minden közösségi média profiljuk adatvédelmi beállítását nyilvánosra állítsák” - közölte a külügyminisztérium. Az F vízumok tanulmányi célúak, az M vízumok szakképzési vagy egyéb nem tanulmányi programokhoz, a J vízumok pedig oktatási és kulturális csereprogramokban való részvételhez szólnak.
Az amerikai törvényhozók 2015. december 2-án, a kaliforniai San Bernardino-ban történt, 14 ember életét követelő terrortámadás után kezdtek érdeklődni a közösségi média átvilágítása iránt. Később kiderült, hogy az egyik támadó egy privát közösségi média bejegyzésében támogatta az erőszakot. Az Obama-kormány idején a tisztviselők olyan programot javasoltak, amely lehetővé tette az Egyesült Államokba belépő külföldiek számára, hogy önként megadják közösségi média fiókjaik adatait. Az első Trump-kormány idején a közösségi média fiókok nyilvánosságra hozatala szinte minden vízumkérelmező számára kötelezővé vált.
A magánjellegű közösségi média fiókok nyilvánosságra hozatalának követelménye azonban új. Az amerikai tisztviselők nem hozták nyilvánosságra, hogy a közösségi média bejegyzéseket hogyan fogják értékelni. A tervet ismertető külügyminisztériumi táviratban a konzuli tisztviselőknek utasítást adtak, hogy keressenek „bármilyen, az Egyesült Államok polgárai, kultúrája, kormánya, intézményei vagy alapelvei iránti ellenséges megnyilvánulást”, és jegyezzenek fel minden „külföldi terroristák és az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető egyéb személyek támogatását, segítését vagy segítő tevékenységét”, valamint minden „törvénytelen antiszemita zaklatás vagy erőszak támogatását”.
A külügyminisztérium május 27-én felfüggesztette az új diákvízum-kérelmek feldolgozását, hogy átvizsgálja közösségi média ellenőrzési szabályait. A múlt héten elrendelték a diákvízum-kérelmek feldolgozásának folytatását, a közösségi média nyilvánosságra hozatali politikájának figyelembevételével.
Jelentések szerint a vízumkérelmezők már megkezdték közösségi média-fiókjaik törlését. A Korea Herald ezen a héten arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban tanulni kívánó dél-koreai diákok „digitális temetkezési” szolgáltatásokhoz fordultak, hogy töröljék a közösségi média fiókjaikból a potenciálisan vitatott bejegyzéseket. Az NDTV szerint pedig az Egyesült Államokban tanulni kívánó indiai diákok törlik a közösségi média bejegyzéseiket. Ironikus módon a Külügyminisztérium május 28-án bejelentette, hogy megtagadja a vízumot azoknak a külföldi tisztviselőktől, akikről úgy ítéli meg, hogy cenzúrázták amerikai állampolgárok közösségi média bejegyzéseit.
"Az amerikai kormány támogatja a magánélet védelmének alapvető elvének megsértését azzal, hogy a diák- vagy cserevízumot kérőktől megköveteli, hogy vízumellenőrzés céljából tegyék nyilvánossá közösségi média fiókjaikat. Sok jó ok van arra, hogy az emberek privát közösségi média fiókokkal rendelkezzenek, ahol a felhasználók úgy döntenek, hogy csak megbízható családtagjaikkal és barátaikkal lépnek kapcsolatba és osztanak meg személyes információkat.” - tiltakozott Sophia Cope, az Electronic Frontier Foundation vezető ügyvédje.
Cope szerint felháborító, hogy az Egyesült Államok rossz szándékot tulajdoníthat és büntethet a diákokat azért, mert online bejegyzéseiket privátnak tartják, vagy nem aktívak a közösségi médiában. "A kormány közösségi média felügyelete sérti a magánéletet és korlátozza a szólásszabadságot, ráadásul hibákra és félreértelmezésekre hajlamos, anélkül hogy valaha is bizonyították volna hatékonyságát a biztonsági fenyegetések értékelésében” - mondta. „Az Egyesült Államoknak véget kell vetnie ennek a veszélyes gyakorlatnak.”
Gregory Nojeim, a Center for Democracy & Technology biztonsági és megfigyelési projektjének vezető tanácsadója és igazgatója hasonló aggodalmát fejezte ki. "A kockázat az, hogy a külügyminisztérium által végzett külföldi diákok közösségi médiájának átvilágítása kiszűri azokat, akik kritizálják a kormány politikáját, szemben azokkal, akik veszélyt jelenthetnek az amerikaiakra” - mondta. „A kormány politikájának kritizálása amerikai időtöltés. Nincs ennél hazafiasabb dolog.”
Nojeim szerint nem kell aggódnunk amiatt, hogy különböző politikai nézetű embereket engednek be az országba, és megjegyezte, hogy a külügyminisztérium táviratában szereplő szűrési kritériumok úgy is értelmezhetők, hogy megtagadják az Egyesült Államokba való belépést azoknak, akik kritizálják Trump elnököt. "Képzeljék el, hogyan reagálnának az amerikai diákok és szüleik, ha egy külföldi kormány azt mondaná: 'Nem látogathatnak ide, a diákjuk nem tanulhat itt, hacsak nem állítják be a közösségi médiájukat nyilvánosra'” - mondta Nojeim. "Az emberek felháborodnának, ragaszkodnának ahhoz, hogy kormányunk lépjen fel a nevükben a külföldi kormánynál. De pontosan ezt mondja a mi kormányunk a külföldi diákoknak.”
Nojeim elmondta, hogy arra számít, hogy a nyilvánosságra hozatal követelménye miatt a külföldi diákok kevésbé fognak az Egyesült Államokba jönni, és inkább más országokba viszik tehetségüket. "Az is aggaszt, hogy ez egyfajta hátsó szándéknak tűnik, hogy a külföldieket eltántorítsák az amerikai politika kritikájától" - mondta Nojeim. A NAFSA, a Nemzetközi Oktatók Szövetsége szerint a 2023-24-es tanévben "az amerikai főiskolákon és egyetemeken tanuló nemzetközi diákok 43,8 milliárd dollárral járultak hozzá a befektetéshez és 378 175 munkahelyet támogattak".
Nojeim figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában tett kommentárokból nehéz megmondani, hogy valaki veszélyes vagy egyszerűen csak véleményvezérelt. A helyzet még bonyolultabbá válik, ha ezek a kommentek idegen nyelvek sokaságán hangzanak el - mondta. Várakozásai szerint a szűrés automatizálással és mesterséges intelligenciával fog történni, az ezzel járó összes lehetséges problémával együtt.
2017-ben az amerikai belbiztonsági minisztérium főfelügyelőjének hivatala egy jelentést tett közzé az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatalon (USCIS) és a bevándorlási és vámhatóságon (ICE) belül a közösségi média szűrésének automatizálására irányuló kísérleti tesztekről. A jelentés megállapította, hogy az ICE kísérleti tesztje nem rendelkezett olyan mérőszámokkal, amelyek alapján meg lehetett volna ítélni, hogy hatékony volt-e. Az USCIS kísérleti tesztje pedig azt mutatta, hogy az értékelt eszköz "nem volt életképes lehetőség a közösségi média automatizált szűrésére, és hogy a kézi felülvizsgálat hatékonyabb volt a [bevándorlási jogosultságot befolyásoló tartalmakhoz kapcsolódó] fiókok azonosításában".
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államokban tanulni kívánó külföldi állampolgároknak nyilvánossá kell tenniük közösségi média profiljaikat, ami arra késztetett sok hallgatót, hogy töröljék közösségi média bejegyzéseiket. "Minden vízumkérelem elbírálása nemzetbiztonsági döntés” - közölte a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy az új irányelv értelmében a tanulmányi és csereprogramos vízumot kérők online jelenlétét alaposan megvizsgálják. "A vizsgálat megkönnyítése érdekében minden F, M és J nem bevándorló vízumot kérőt köteleznek arra, hogy minden közösségi média profiljuk adatvédelmi beállítását nyilvánosra állítsák” - közölte a külügyminisztérium. Az F vízumok tanulmányi célúak, az M vízumok szakképzési vagy egyéb nem tanulmányi programokhoz, a J vízumok pedig oktatási és kulturális csereprogramokban való részvételhez szólnak.
Az amerikai törvényhozók 2015. december 2-án, a kaliforniai San Bernardino-ban történt, 14 ember életét követelő terrortámadás után kezdtek érdeklődni a közösségi média átvilágítása iránt. Később kiderült, hogy az egyik támadó egy privát közösségi média bejegyzésében támogatta az erőszakot. Az Obama-kormány idején a tisztviselők olyan programot javasoltak, amely lehetővé tette az Egyesült Államokba belépő külföldiek számára, hogy önként megadják közösségi média fiókjaik adatait. Az első Trump-kormány idején a közösségi média fiókok nyilvánosságra hozatala szinte minden vízumkérelmező számára kötelezővé vált.
A magánjellegű közösségi média fiókok nyilvánosságra hozatalának követelménye azonban új. Az amerikai tisztviselők nem hozták nyilvánosságra, hogy a közösségi média bejegyzéseket hogyan fogják értékelni. A tervet ismertető külügyminisztériumi táviratban a konzuli tisztviselőknek utasítást adtak, hogy keressenek „bármilyen, az Egyesült Államok polgárai, kultúrája, kormánya, intézményei vagy alapelvei iránti ellenséges megnyilvánulást”, és jegyezzenek fel minden „külföldi terroristák és az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető egyéb személyek támogatását, segítését vagy segítő tevékenységét”, valamint minden „törvénytelen antiszemita zaklatás vagy erőszak támogatását”.
A külügyminisztérium május 27-én felfüggesztette az új diákvízum-kérelmek feldolgozását, hogy átvizsgálja közösségi média ellenőrzési szabályait. A múlt héten elrendelték a diákvízum-kérelmek feldolgozásának folytatását, a közösségi média nyilvánosságra hozatali politikájának figyelembevételével.
Jelentések szerint a vízumkérelmezők már megkezdték közösségi média-fiókjaik törlését. A Korea Herald ezen a héten arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban tanulni kívánó dél-koreai diákok „digitális temetkezési” szolgáltatásokhoz fordultak, hogy töröljék a közösségi média fiókjaikból a potenciálisan vitatott bejegyzéseket. Az NDTV szerint pedig az Egyesült Államokban tanulni kívánó indiai diákok törlik a közösségi média bejegyzéseiket. Ironikus módon a Külügyminisztérium május 28-án bejelentette, hogy megtagadja a vízumot azoknak a külföldi tisztviselőktől, akikről úgy ítéli meg, hogy cenzúrázták amerikai állampolgárok közösségi média bejegyzéseit.
"Az amerikai kormány támogatja a magánélet védelmének alapvető elvének megsértését azzal, hogy a diák- vagy cserevízumot kérőktől megköveteli, hogy vízumellenőrzés céljából tegyék nyilvánossá közösségi média fiókjaikat. Sok jó ok van arra, hogy az emberek privát közösségi média fiókokkal rendelkezzenek, ahol a felhasználók úgy döntenek, hogy csak megbízható családtagjaikkal és barátaikkal lépnek kapcsolatba és osztanak meg személyes információkat.” - tiltakozott Sophia Cope, az Electronic Frontier Foundation vezető ügyvédje.
Cope szerint felháborító, hogy az Egyesült Államok rossz szándékot tulajdoníthat és büntethet a diákokat azért, mert online bejegyzéseiket privátnak tartják, vagy nem aktívak a közösségi médiában. "A kormány közösségi média felügyelete sérti a magánéletet és korlátozza a szólásszabadságot, ráadásul hibákra és félreértelmezésekre hajlamos, anélkül hogy valaha is bizonyították volna hatékonyságát a biztonsági fenyegetések értékelésében” - mondta. „Az Egyesült Államoknak véget kell vetnie ennek a veszélyes gyakorlatnak.”
Gregory Nojeim, a Center for Democracy & Technology biztonsági és megfigyelési projektjének vezető tanácsadója és igazgatója hasonló aggodalmát fejezte ki. "A kockázat az, hogy a külügyminisztérium által végzett külföldi diákok közösségi médiájának átvilágítása kiszűri azokat, akik kritizálják a kormány politikáját, szemben azokkal, akik veszélyt jelenthetnek az amerikaiakra” - mondta. „A kormány politikájának kritizálása amerikai időtöltés. Nincs ennél hazafiasabb dolog.”
Nojeim szerint nem kell aggódnunk amiatt, hogy különböző politikai nézetű embereket engednek be az országba, és megjegyezte, hogy a külügyminisztérium táviratában szereplő szűrési kritériumok úgy is értelmezhetők, hogy megtagadják az Egyesült Államokba való belépést azoknak, akik kritizálják Trump elnököt. "Képzeljék el, hogyan reagálnának az amerikai diákok és szüleik, ha egy külföldi kormány azt mondaná: 'Nem látogathatnak ide, a diákjuk nem tanulhat itt, hacsak nem állítják be a közösségi médiájukat nyilvánosra'” - mondta Nojeim. "Az emberek felháborodnának, ragaszkodnának ahhoz, hogy kormányunk lépjen fel a nevükben a külföldi kormánynál. De pontosan ezt mondja a mi kormányunk a külföldi diákoknak.”
Nojeim elmondta, hogy arra számít, hogy a nyilvánosságra hozatal követelménye miatt a külföldi diákok kevésbé fognak az Egyesült Államokba jönni, és inkább más országokba viszik tehetségüket. "Az is aggaszt, hogy ez egyfajta hátsó szándéknak tűnik, hogy a külföldieket eltántorítsák az amerikai politika kritikájától" - mondta Nojeim. A NAFSA, a Nemzetközi Oktatók Szövetsége szerint a 2023-24-es tanévben "az amerikai főiskolákon és egyetemeken tanuló nemzetközi diákok 43,8 milliárd dollárral járultak hozzá a befektetéshez és 378 175 munkahelyet támogattak".
Nojeim figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában tett kommentárokból nehéz megmondani, hogy valaki veszélyes vagy egyszerűen csak véleményvezérelt. A helyzet még bonyolultabbá válik, ha ezek a kommentek idegen nyelvek sokaságán hangzanak el - mondta. Várakozásai szerint a szűrés automatizálással és mesterséges intelligenciával fog történni, az ezzel járó összes lehetséges problémával együtt.
2017-ben az amerikai belbiztonsági minisztérium főfelügyelőjének hivatala egy jelentést tett közzé az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatalon (USCIS) és a bevándorlási és vámhatóságon (ICE) belül a közösségi média szűrésének automatizálására irányuló kísérleti tesztekről. A jelentés megállapította, hogy az ICE kísérleti tesztje nem rendelkezett olyan mérőszámokkal, amelyek alapján meg lehetett volna ítélni, hogy hatékony volt-e. Az USCIS kísérleti tesztje pedig azt mutatta, hogy az értékelt eszköz "nem volt életképes lehetőség a közösségi média automatizált szűrésére, és hogy a kézi felülvizsgálat hatékonyabb volt a [bevándorlási jogosultságot befolyásoló tartalmakhoz kapcsolódó] fiókok azonosításában".