MTI
A magyarországi ellenzékiek lehallgatása volt az EU napirendjén
Az Európai Bizottság elítéli magánszemélyek bármi fajta kommunikációjának lehallgatását, az információs rendszerek feltörése bűncselekmény az Európai Unióban - jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének a Pegasus kémprogram körüli botrányról folytatott vitáján.
Didier Reynders hangsúlyozta, az uniós bizottság szerint új kiberbiztonsági stratégiát kell kidolgozni ahhoz, hogy a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmét az EU legteljesebben biztosítani tudja. Kémszoftverek alkalmazásával bűncselekmények elkövetőit lehet követni, de csak a megfelelő hatóságok engedélyével. Az ilyen tevékenységnek továbbá minden szabálynak, köztük az adatvédelmi megállapodásban szereplő elveknek is meg kell felelnie.
A személyes adatok védelme mindig magasabb szintű az uniós alapjogi törvények és a nemzeti alkotmányok értelmében - hangsúlyozta. Hozzátette: a nemzeti hatóságoknak kell biztosítani, hogy az esetleges lehallgatás arányosan és indokoltan történjen. Az a tény, hogy a Pegasus-botrány érinti az Európai Uniót azt jelenti, hogy ezeket a szabályokat nem alkalmazzák megfelelően.
A tagállamok illetékes hatóságainak el kellett indítaniuk a nyomozást, ki kell vizsgálniuk minden olyan esetet, amelyek a titkosszolgálati információk megszerzésére vonatkozott. A magyar adatvédelmi hatóságok már lezárták a vizsgálatot, ennek adatait hamarosan eljuttatják a megfelelő szervekhez. Az ellenőrző testületeknek pedig két hónap áll rendelkezésére a felülvizsgálat elvégzésére, de az időhatár szükség esetén kitolható - tette hozzá az uniós biztos.
A magyar kormány az Európai Unióban egyedüliként, állami szinten használta a Pegasus nevű kémszoftvert saját állampolgáraival szemben. Újságírók, diákok, ügyvédek, ellenzéki politikusok telefonjait törték fel és hallgatták le. Amikor egy hatóság, vagy egy kormány kémszoftvert használ, azt konkrét eljárásban, konkrét időhatár betartásával teszi nemzetbiztonsági ügyekben, parlamenti ellenőrzés, vagy megfelelő bizottság felügyelete alatt. Magyarországon mindezek a feltételek hiányoznak, ami a demokratikus szabályok hiányát mutatja.
Augusztus elején 17 médiaszervezet nyilvánosságra hozta a Forbidden Stories által vezetett nyomozás eredményeit, amelyek szerint különböző országok kormányai az NSO Group izraeli kibercég Pegasus nevű programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából. A Pegasus-ügy kirobbanása világszerte felháborodást váltott ki jogvédők, médiavállalatok és vezető politikusok körében. Az NSO ugyanakkor biztosított afelől, hogy az általa kidolgozott szoftver kizárólag azt a célt szolgálja, hogy terrorista vagy más bűnügyi hálózatok leleplezése érdekében a titkosszolgálatok adatokat tudjanak gyűjteni.
Didier Reynders hangsúlyozta, az uniós bizottság szerint új kiberbiztonsági stratégiát kell kidolgozni ahhoz, hogy a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmét az EU legteljesebben biztosítani tudja. Kémszoftverek alkalmazásával bűncselekmények elkövetőit lehet követni, de csak a megfelelő hatóságok engedélyével. Az ilyen tevékenységnek továbbá minden szabálynak, köztük az adatvédelmi megállapodásban szereplő elveknek is meg kell felelnie.
A személyes adatok védelme mindig magasabb szintű az uniós alapjogi törvények és a nemzeti alkotmányok értelmében - hangsúlyozta. Hozzátette: a nemzeti hatóságoknak kell biztosítani, hogy az esetleges lehallgatás arányosan és indokoltan történjen. Az a tény, hogy a Pegasus-botrány érinti az Európai Uniót azt jelenti, hogy ezeket a szabályokat nem alkalmazzák megfelelően.
A tagállamok illetékes hatóságainak el kellett indítaniuk a nyomozást, ki kell vizsgálniuk minden olyan esetet, amelyek a titkosszolgálati információk megszerzésére vonatkozott. A magyar adatvédelmi hatóságok már lezárták a vizsgálatot, ennek adatait hamarosan eljuttatják a megfelelő szervekhez. Az ellenőrző testületeknek pedig két hónap áll rendelkezésére a felülvizsgálat elvégzésére, de az időhatár szükség esetén kitolható - tette hozzá az uniós biztos.
A magyar kormány az Európai Unióban egyedüliként, állami szinten használta a Pegasus nevű kémszoftvert saját állampolgáraival szemben. Újságírók, diákok, ügyvédek, ellenzéki politikusok telefonjait törték fel és hallgatták le. Amikor egy hatóság, vagy egy kormány kémszoftvert használ, azt konkrét eljárásban, konkrét időhatár betartásával teszi nemzetbiztonsági ügyekben, parlamenti ellenőrzés, vagy megfelelő bizottság felügyelete alatt. Magyarországon mindezek a feltételek hiányoznak, ami a demokratikus szabályok hiányát mutatja.
Augusztus elején 17 médiaszervezet nyilvánosságra hozta a Forbidden Stories által vezetett nyomozás eredményeit, amelyek szerint különböző országok kormányai az NSO Group izraeli kibercég Pegasus nevű programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából. A Pegasus-ügy kirobbanása világszerte felháborodást váltott ki jogvédők, médiavállalatok és vezető politikusok körében. Az NSO ugyanakkor biztosított afelől, hogy az általa kidolgozott szoftver kizárólag azt a célt szolgálja, hogy terrorista vagy más bűnügyi hálózatok leleplezése érdekében a titkosszolgálatok adatokat tudjanak gyűjteni.