Ötvös Tibor
Jason Statham szétrúgja Meg - Az őscápa hátsóját
A Meg - Az őscápa nem tudja eldönteni, hogy egy komoly horror legyen vagy egy szimpla nyári kis blockbuster. Előbbinek nevetséges, utóbbinak túl komoly. De ettől még akadnak szórakoztató pillanatai.
Hogy tetszett a Meg - Az őscápa?
Hosszú évtizedek óta jönnek egymás után a cápás filmek, és most Jon Turteltaub rendező egy megalodonnal licitál mind fölé. A baj mindössze az, hogy a készítők nem tudták eldönteni, hogy egy komoly akciófilmet vagy egy szórakoztató trash filmet hozzanak ki a végén. Mert maga a történet cseppet sem vehető komolyan. A Mariana-árok kapcsán kiderül, hogy amit eddig a fenekének hittek, az pusztán egy gáztakaró és alatta egy teljes élővilágot találnak a tudósok. A kutatást természetesen egy milliárdos állja, aki valamilyen oknál fogva anyagi előnyt remél ettől az egésztől.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a dolog balul sül el, Statham exe lent reked és persze a Szállító kell hogy leutazzon és megmentse. Az akció közben azonban megjelenik egy megalodon, aki - ha már új arcokat lát - felmegy a felszínre, hogy megnézze, vajon mindenki olyan kocka hassal bír-e, mint Jason? Ennyi a történet és ezen alap helyzetből adódhatna is egy igen látványos, önmagát cseppet sem komolyan vevő trash, melyben a cápa nem kímélve senkit elkezdi a millió éves és ezért unalmas kosztjának lecserélését. Sajnos azonban ez nem így történik.

Kezdjük ott, hogy egy trash-film esetében nem merül fel bennünk olyan kérdés, hogy vajon a nyomás miért nem hat a cápára? Miért fontosabb egy cet hangja, mint az előtte sorakozó embertömeg? Miért tűnik hatalmasnak a vízben az állat, miközben kiemelkedve a felszín fölé mintha fele akkorára menne össze? Ezeken jókat lehetne mosolyogni, mint ahogy azt a Sharknado bármely részén tesszük, azonban a három forgatókönyvíró valamiért vért izzadva próbálja megmagyarázni az eseményeket és persze dimenziót adni a karaktereknek. Pedig a szereplők a szokásos sablonokat vonultatják fel: a vicces afro-amerikai, a különc tudós csaj, a kínai piac miatt beemelt ázsiai professzorok... és persze Jason Statham, aki most is Jason Statham. A kőarcú angol fenegyerek egy rúgással meg tudja állítani Meget és persze nem fog rajta semmi.
A többiek pedig csak asszisztálnak neki. Attól, hogy egy csaj fúra hajjal bír, még nem lesz különc. Elméletileg zseniális adathalász, de a filmben ebből egy pillanatot sem látunk. És persze a kínai pénzek nyomán beemelt Li Bingbing egész Statham megjelenéséig tudósként viselkedik, hogy utána elolvadjon, mint gumicukor a napon. A többiek nem is érdemelnek külön kiemelést, mindenki csak túl akar lenni a kötelezőn, hogy aztán kiszállhasson a jéghideg medencéből.

De mégis miért érdemes adni egy esélyt a Meg - Az őscápának? Mert mindettől függetlenül egy bűnös szórakozást nyújt. A film látványos, a cápa pazarul néz ki és úgy összességében kellemes kikapcsolódást nyújt. Persze néha kilóg a CGI-lóláb, ilyenkor azért felnevet a mozi is... máskor ugyanis nincs lehetősége, mert a film cseppet sem vicces. Ráadásul túl hosszú is, a hivatalos 113 percből simán kiszedhettek volna 20-25 percet és ezzel kivághatták volna a nagyon sok üresjáratot. Mégis ajánlom a filmet, mert a sok komolykodás mellett az ilyen hőségben bizony jól esik az agynak, ha kikapcsolhat és szimplán élvezheti a látottakat.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a dolog balul sül el, Statham exe lent reked és persze a Szállító kell hogy leutazzon és megmentse. Az akció közben azonban megjelenik egy megalodon, aki - ha már új arcokat lát - felmegy a felszínre, hogy megnézze, vajon mindenki olyan kocka hassal bír-e, mint Jason? Ennyi a történet és ezen alap helyzetből adódhatna is egy igen látványos, önmagát cseppet sem komolyan vevő trash, melyben a cápa nem kímélve senkit elkezdi a millió éves és ezért unalmas kosztjának lecserélését. Sajnos azonban ez nem így történik.

Kezdjük ott, hogy egy trash-film esetében nem merül fel bennünk olyan kérdés, hogy vajon a nyomás miért nem hat a cápára? Miért fontosabb egy cet hangja, mint az előtte sorakozó embertömeg? Miért tűnik hatalmasnak a vízben az állat, miközben kiemelkedve a felszín fölé mintha fele akkorára menne össze? Ezeken jókat lehetne mosolyogni, mint ahogy azt a Sharknado bármely részén tesszük, azonban a három forgatókönyvíró valamiért vért izzadva próbálja megmagyarázni az eseményeket és persze dimenziót adni a karaktereknek. Pedig a szereplők a szokásos sablonokat vonultatják fel: a vicces afro-amerikai, a különc tudós csaj, a kínai piac miatt beemelt ázsiai professzorok... és persze Jason Statham, aki most is Jason Statham. A kőarcú angol fenegyerek egy rúgással meg tudja állítani Meget és persze nem fog rajta semmi.
A többiek pedig csak asszisztálnak neki. Attól, hogy egy csaj fúra hajjal bír, még nem lesz különc. Elméletileg zseniális adathalász, de a filmben ebből egy pillanatot sem látunk. És persze a kínai pénzek nyomán beemelt Li Bingbing egész Statham megjelenéséig tudósként viselkedik, hogy utána elolvadjon, mint gumicukor a napon. A többiek nem is érdemelnek külön kiemelést, mindenki csak túl akar lenni a kötelezőn, hogy aztán kiszállhasson a jéghideg medencéből.

De mégis miért érdemes adni egy esélyt a Meg - Az őscápának? Mert mindettől függetlenül egy bűnös szórakozást nyújt. A film látványos, a cápa pazarul néz ki és úgy összességében kellemes kikapcsolódást nyújt. Persze néha kilóg a CGI-lóláb, ilyenkor azért felnevet a mozi is... máskor ugyanis nincs lehetősége, mert a film cseppet sem vicces. Ráadásul túl hosszú is, a hivatalos 113 percből simán kiszedhettek volna 20-25 percet és ezzel kivághatták volna a nagyon sok üresjáratot. Mégis ajánlom a filmet, mert a sok komolykodás mellett az ilyen hőségben bizony jól esik az agynak, ha kikapcsolhat és szimplán élvezheti a látottakat.
